Veszélyes úti célok, tragédiák helyszínei és a növekvő adrenalin, ami miatt egyre több turista sodorja szándékosan életveszélybe magát. A sokk-turizmus mellett pár éve megjelent a túlélő- és a sötét turizmus fogalma is. Mi a közös ezekben? Mindegyik esetben a veszély jelenti a legnagyobb kalandot.
Forrás: http://www.buzz-sports.com/top-destinations-for-extreme-sports-tourists/
Egyre több olyan turisztikai hirdetéssel találkozhatunk, ami kifejezetten extrém helyszínre kalauzolja a bevállalós utazókat, vagy olyan különleges, esetekben megbotránkoztató programokat kínálnak, amiket az átlag turisták messzire elkerülnek. Az évek óta egyre nagyobb népszerűségnek örvendő sokk-turizmus jelenséget három részre tudjuk osztani. Az extrém turizmus a különleges és veszélyes sportokhoz köthető, mint a hegyekről való bungee jumping, vagy az Antarktiszon való séta. A túlélő turizmus a nevéhez illeszkedve az életben maradás „élményét” ígéri a rátermett erdőjáróknak. A harmadik és egyben erkölcsileg legkifogásolhatóbb rész a dark tourism, azaz a sötét turizmus. Ennek lényege, hogy az úti cél minden esetben egy olyan helyszín, ahol valami tragédia, esetleg katasztrófa történt, mint például Auschwitz vagy Csernobil. Természetesen a katasztrófa turizmusnak is vannak enyhébb változatai.
Süllyedő városok
Egyfajta „utolsó esélyként” hirdetnek utakat több városba is, amik a globális felmelegedés miatti tengerszint növekedés következtében éveken belül víz alá kerülhetnek. A tudat, hogy esetleg később már nem lesz lehetőség ellátogatni ezekre a helyekre, megfelelő motivációt ad az embereknek, hogy tömegével keressék fel az adott városokat. A legismertebb város, ami ebben a cipőben jár, az az olasz Velence, de a holland Goningen is folyamatos hasonló helyzetben van a gázkitermelés következtében. Az elmúlt években több látványos és nagy sajtóvisszhangot keltő mentőterv is született a süllyedő városok védelmére, azonban az, hogy mit tartogat a jövő az érintett területek számára, még mindig kérdéses.[1]
Forrás: https://hu.pinterest.com/pin/268456827762540604/
A hetedik kontinens
Az Antarktiszon egyre komolyabb gondot jelent a megnövekedett turizmus. 2016 és 2017 nyarán 44 ezren látogattak el az Antarktiszra, míg ez a szám 1995-ben még csupán 9 ezer volt. Többfajta eszközzel is részt lehet venni a túrán, köztük tengeralattjáró, jégtörő és expedíciós hajó is szerepel. Az Aurora Expeditions honlapja szerint egy antarktiszi túra 12,500 dollárba (3,5 millió forint) kerül fejenként. A csomagban már benne van az utazás, szállás, de még a felszerelés is.
Forrás: http://szertar.com/tag/antarktisz/
A legtöbb turista az Egyesült Államokból érkezik (14,566), őket Kína (5286) és Ausztrália (4451) követi. A szakértők szerint azért is látogatnak egyre többen az Antarktiszra, mert attól tartanak, hogy a globális felmelegedés miatt hamarosan elolvadnak a jégsapkák. A megnőtt turizmus ezekben a már amúgy is veszélyeztetett régiókban azonban csak ront a helyzeten. Természetesen nem mindenki az utolsó esély miatt látogat el az Antarktiszra. Van, aki csak látni szeretné a "hetedik kontinenst", mások a pingvinekre kíváncsiak, vagy a szélsőséges hidegben akarják próbára tenni tűrőképességüket.[2]
Túlélőtúra
A túlélési gyakorlatokra is már konkrét iparág épült. Egyre több utazási iroda szervez olyan extrém túrákat, aminek keretén belül megtanítják a résztvevőket a túlélés legfontosabb szabályaira, majd egy közel 200 kilométeres útvonalon tesztelhetik az elsajátított tudást egy kés, egy kötél és egy tűzcsiholáshoz alkalmas eszköz segítségével. Felmerül a kérdés, hogy ezért emberek pénzt fizetnek? Természetesen egy felkészült kísérő végig velük tart, de csak szükséges esetben avatkozik közbe, így a résztvevők mondhatni biztonságban vannak. Leszámítva persze, a vadonban élő állatokat.
Egy orosz túlélőtúrákra szakosodott oldalon különböző csomagokból választhatnak a lelkes jelentkezők. A legolcsóbb, kétnapos kiképzés 120 dollárba (34 ezer forint) kerül, míg az 5-6 napos alapcsomag ára 377 dollár (106 ezer forint). A túlélő kurzusnak keresztelt változat még nagyobb kihívást jelent a résztvevőknek, akiket két-három fős csoportokra osztanak, majd kiválasztják, hogy melyik útvonalon jutnak el a célhoz. Ez összesen 463 dollárba (130 ezer forint) kerül. A legbátrabbak 2655 dollárért (750 ezer forint) benevezhetnek a "záróvizsgára", ahol egy teljesen elhagyatott területről öt napjuk van visszatalálni a bázisra.[3]
„Ez egy rossz döntés volt.”
Forrás: https://giphy.com/gifs/netflix-youvswild-you-vs-wild-netflix-interactive-LpX6j0dPySImVAZ4kz
Tragédiák helyszínei
Amikor a nyaralás helyszínének kiválasztása zajlik, az emberek többségének nem a nukleáris katasztrófák sújtotta övezetek, sorozatgyilkosok otthonai vagy állami börtönök jutnak eszébe. De amíg az ötlet nem mindenki számára hangzik szórakoztatóan, a hátborzongató látnivalók és tragikus események helyszínei mégis egyre népszerűbbek. A sötét turizmusnak nevezett jelenség elképesztő népszerűségnek örvend. Sokan kapcsolják a trendet az HBO-n futó Csernobil nevű sorozathoz, mivel amióta képernyőn van a műsor, fiatalok százai keresik fel ezeket a híres helyszíneket.
Mark Watson, az etikus utazási kampánycsoport ügyvezető igazgatója szerint nincs egyértelmű válasz arra, hogy a sötét turizmus jó-e, vagy rossz. „Az emberek különböző okokból mennek ezekre a helyekre, így nagyon nehéz megítélni a háttérben álló motivációt. Az olyan helyekre, mint Auschwitz, vagy a ruandai népirtás helyszíne, azért látogatnak el, hogy megértsék, valójában, mi történt” – mondja Watson.[4] A sötét turizmushoz azonban nem szükséges, hogy szomorú és rosszkedvű turisták legyünk. Olyan emberekre van hozzá szükség, akik szeretnének valamit tanulni a történelemről, az életről és erről a világról.
[1] https://femina.hu/utazas/hires_sullyedo_varosok/
[2] https://www.origo.hu/gazdasag/20190726-hodit-az-extrem-turizmus-es-a-katasztrofaturizmus.html
[3] https://www.rbth.com/travel/tours/away/2017/03/09/survival-tourism-staying-alive-on-a-hike-across-the-russian-taiga_716271
[4] https://www.theguardian.com/travel/2013/oct/31/dark-tourism-murder-sites-disaster-zones
