A térség, ami összeköti Gárdonyit, a törököket és a pazar sódombokat – Fedezzük fel együtt Eger és környékét!

2021. február 26. - Travelikum

Eger és környéke történelmi látnivalókban és természeti kincsekben egyaránt gazdag. A városban a török kultúra nyomai az oszmán hadsereget visszaverő Egri vár mellett ugyanúgy fellelhetők. A helység feltérképezéséhez a Mistory okostelefonos alkalmazást ajánljuk, mellyel játékos kalandtúra keretein belül fedezhetjük fel a várost. Először ismerkedjünk meg Eger látványosságaival, majd elhagyjuk határait és körbenézünk a térségben.

Forrás: https://i.szalas.hu/settlement/721239/800x500.jpg

Gárdonyi Géza háza Eger egyik magasabb pontján, a vár szomszédságában található, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a városra, és a Mátrára is. Az Egri csillagok írója szerette a magányt és a nyugalmat, az ő korában a háza Eger külső peremén helyezkedett el, nem véletlen kapta az „egri remete” jelzőt. A ház ma is nyitva áll a látogatók számára, így mi is megtapasztalhatjuk azt a békességet, melyben az író alkotott, emellett megcsodálhatjuk Gárdonyi elismerésre méltó könyvgyűjteményét is.[1]

Gárdonyi házának szomszédságában helyezkedik el az Egri vár, ahol 1552-ben Dobó István várkapitány vezetésével visszaverték a török hadsereget. Ezzel a hősi győzelemmel nem csak a vár és a város népességét, de a keresztény Európát is megvédték az iszlám kultúra térnyerésétől. Dobó István nagy elismertségre tett szert a sikeres védekezés következtében. Az uralkodó a következő évben kinevezte erdélyi vajdának, a vár vezetését pedig Dobó jobb kezére, Bornemissza Gergelyre bízta, akinek a parancsnoksága alatt megkezdődött a vár helyreállítása. Tinódi Lantos Sebestyén és Gárdonyi egyaránt egy százötvenezer fős oszmán hadseregről számol be, azonban ez enyhe költői túlzás. Kutatók megállapították, hogy a magyaroknak egy körülbelül negyvenezer fős hadsereggel kellett szembenézniük. Ez még így is óriási túlerőt jelentett a kétezer fős védelemmel szemben, azonban ma már tudjuk, milyen pozitív kimenetele lett az összecsapásnak.[2]

A város másik gyönyörű látványossága a gót stílusú Egri Bazilika, melynek sárga, meleg színű külseje barátságos megjelenést ad a belvárosnak. Államalapító királyunk, Szent István, 1004-ben megalapította az egri egyházmegyét, ekkor kezdték megépíteni a székesegyházat, melynek védőszentje Szent János apostol és evangélista lett. A történelem során az épületet többször lerombolták, azonban a város népességének folyamatos növekedésével nőtt a templom mérete is. 1727-re addigi méretének kétszeresére bővítették, majd az 1800-as évek elejére érseki rangot kapott. E jeles rang következtében az egyház egy még nagyobb főszékesegyház építését tervezte, mely hat év alatt el is készült. A templom orgonája az egyik legjelentősebb az országban, melyet többször korszerűsítettek a jobb hangzás érdekében. A székesegyház 1970-ben nyerte el a bazilika címet, manapság az épületet a vasárnapi misék keretein belül körülbelül 1500 hívő keresi fel.[3]

Szintén a belvárosban található az egri Török fürdő, amely 6 medencével várja a látogatókat. Legrégibb medencéje még a 17. század elején épült, a fürdő többi részét az évszázadok folyamán építették hozzá. Az eredeti török stílusú medencék és hamam masszázsok kiválóan megidézik a korabeli török fürdőző szokásokat. Az arab kultúrában fontos szerepe volt a fürdőzésnek, mely során nem csak kívül, de belül is megtisztultak az emberek. A nők és a férfiak részére külön részlegek jöttek létre, a két nemnek tilos volt együtt az épületben tartózkodni. Három gyógyvizes medencéje az alatta lévő ritka radon-tartalmú forrásokból táplálkozik. A radon gyulladás-, és fájdalomcsillapító hatású, enyhíti a reumás fájdalmakat és javítja a vérkeringést, azonban magas koncentrációja miatt 2,5 óránál többet nem tartózkodhatnak ilyen gyógyvizekben a látogatók. A fürdő egyik ékköve a Nagy tükörmedence, mely fölött helyezkedik el a díszes, 200.000 darab mozaikból kirakott arany burkolat.

Forrás: https://www.termalfurdo.hu/upload/images/Galeria/furdo/eger_torok_furdo/termalfurdo_eger_torokfurdo_1.jpg

Most elhagyjuk Eger város határait és körbenézünk a térségben, mely rengeteg gyönyörű természeti kincset rejt. Először látogassunk el az egri borvidék legismertebb helyére, Szépasszonyvölgybe. A terület közel 200 neves pincészetnek ad otthont, amelyek hangulatos környezetben, finom harapnivalókkal, esetleg élőzenével várják a borok iránt érdeklődőket. Legnépszerűbb borai az Egri Leányka, a Bikavér és az Egri Csillag. Az egri szőlészetet olasz és vallon telepesek honosították meg az 1200-as években. A helység nevének eredete vitatott, egyesek szerint egy ősvallás istenasszonyáról kapta, mások azt vallják, hogy egy híresen szép hölgy árulta itt a borokat, róla nevezték el a települést. Az elmúlt években kiépült itt egy díszpark, a 2000-es években felújították a pincéket, illetve vásárteret alakítottak ki. Szépasszonyvölgy romantikus találkákra, baráti összejövetelekre és családi nyaralásra egyaránt alkalmas.[4]

Egertől kevesebb, mint 10 km-rel nyugatra található a festői Egerszalók, ahol a 410 méter mélyről feltörő forró hévíz látványos sódombokat képez. Az érdekes formákat és színeket a lefolyó víz mészkőlerakódása alkotja, mely sötétedéskor szivárványszíneket ölt. A gyógyvíz kiváló érelmeszesedés, csontsérülés, ízületi és reumatikus megbetegedésekre, azonban a kénes vízben nem javasolt hosszan tartózkodni.[5]