18-19. századi múltidézés – Magyarország híres kastélyai nyomában

2020. november 27. - Travelikum

Hatalmas báltermek, díszes csillárok, antik bútorok és halk zeneszó. Ez várja mindazokat, akik a modern időket hátrahagyva belépnek a kovácsoltvas kapun, és elsétálnak a mértani pontossággal megtervezett kerten át az impozáns, tiszteletet sugárzó épületig.

Forrás: https://www.pexels.com/hu-hu/

Ezek a fényűző, mesébe illő épületek előkelő, jómódú, nemesi családok palotaszerű székhelyei, lakóhelyeiként épültek, főleg a 17-19. század környékén, amikor a kastélyépítészet a virágkorát élte. Jelenleg Magyarországon körülbelül 1500-2000 kastély található, ezek legtöbbje múzeumként üzemel, ahol vezetett túrák során nyerhetünk betekintést a főúri élet világába.

Festetics-kastély

A keszthelyi Festetics-kastély hazánk leglátogatottabb kastélya, amely jelenleg Helikon Kastélymúzeum néven muzeális intézményként funkcionál. A 18. század közepétől, egészen pontosan 1745-től folyamatosan épülő, bővülő nemesi rezidencia 200 éven keresztül a Festetics család tulajdonában állt, akik Magyarország egyik legjelentősebb nemesi családjának számítanak. Tagjai fontos szerepet játszottak az ország politikai, gazdasági, tudományos és kulturális életében egyaránt. A kastély épületében főúri életforma kiállítás, illetve a Helikon Könyvtár tekinthető meg. A kiállítás eredeti vagy korhűen rekonstruált belső terei a 18-19. századi nemesi életet tárják elénk, illetve itt található Magyarország egyetlen épen maradt főúri magánkönyvtára is, a Helikon Könyvtár, több mint 80 ezer kötettel. Az északi szárnyban található rendezvényközpont reprezentatív események megrendezésére szolgál. A báltermek tökéletes helyszínt biztosítanak esküvők, konferenciák vagy akár állófogadások lebonyolításához. A rezidenciát körülölelő parkban található az 1880-as években épült pálmaház, amely egzotikus növényeknek ad otthont. A trópusi növényházakat idéző épületet sziklakert, akvárium, kerti tó és madárpark együttese övezi.[1]

Schossberger-kastély

Báró Schossberger Zsigmond, termény-nagykereskedő mágnás, 1869-ben az Eszterházy-családtól vásárolta meg a pest megyei turai birtokot, melyre megépítette az általa megálmodott mesébe illő kastélyt felesége, Mayer von Gunthof Teréz számára. A család először nyári lakként használta a rezidenciát, majd később állandó otthonukká vált. A történelem viharos esztendői alatt a kastély szinte teljesen magára maradt, ami az állapotának sem kedvezett. Először 2011-ben végeztek az épületen látványosabb renoválási munkákat, majd 2016-ban egy teljes körű felújítás vette kezdetét. A műemléki előírásnak megfelelő helyreállítási folyamaton 12 restaurátor dolgozott. 2020-ban hazánk legszebb francia stílusú, vidéki úri rezidenciája kastélyszállóként és rendezvényhelyszínként született ujjá – Botaniq Turai Kastély néven.[2]

Forrás: https://blog.szallas.hu/ujra-latogathato-a-mesebe-illo-turai-kastely/

Grassalkovich-kastély

A 18. század egyik legtekintélyesebb magyar főura, Grassalkovich I. Antal gróf 1735-ben kezdte meg a gödöllői kastély építtetését, melynek egyedi építészeti megoldása számos úri lak esetében mintaként szolgált. A 19. században a magyar állam által megvásárolt, felújított és átalakított kastély koronázási ajándékként I. Ferenc József és Erzsébet királyné pihenő rezidenciája lett. A királyi család rendszerint tavasszal és ősszel tartózkodott Gödöllőn. A háborús időket követően számos felújítási munkálaton átesett épület jelenleg állandó és időszaki kiállításoknak ad otthont, illetve családi programok, koncertek és színházi előadások helyszíneként is funkcionál.[3]

Széchenyi-kastély

A Széchenyi-család tagjai politikusként, államférfiként, főpapként és katonaként szereztek érdemeket, melyek elismeréseként kapták grófi címüket. Vagyonukat 1697-ben Szécsényi György érsek, Magyarország prímása alapozta meg. A kastély építését 1750 körül Széchényi Antal generális kezdte meg, majd a családon belül öröklődött rezidencia az évek alatt számos újításon és bővítésen esett át. A második világháború bombázásai súlyos károkat okoztak az épületben. A kastély rekonstrukciója után, 1973-ban nyílt meg a Széchenyi István Emlékmúzeum, amely a Széchenyi-család történetét mutatja be. A nyugati oldalon található Vörös-kastély napjainkban kastélyszállóként várja a látogatókat.[4]

Esterházy-kastély

A fertődi kastély helyén eredetileg Esterházy József U-alakú, 1720-ban építetett vadászkastélya állt. Ezt követően 1762-ben Esterházy (Fényes) Miklós megbízásából átformálták, kibővítették és így jött létre a főúri pompájú létesítmény. A kastély körül alakult település, Eszterháza 1770-től a zene, a színművészet és a képzőművészet központjává vált. A hercegi udvar hangversenymestere az európai hírű Joseph Haydn volt, aki itt szerezte 1772-ben a híres Búcsú szimfóniáját. A látogatók előtt nyitva álló felújított Marionett színház minden évben számos klasszikus zenei hangversenynek ad otthont, ahol jeles bel- és külföldi művészek, kamara- és nagyzenekarok előadásait élvezhetik az érdeklődők.[5]