Az extrém sportok és magas helyek szerelmesei hazánkban négy helyszínen is mászhatnak a via ferrata útvonalain. A drótköteles, biztosított mászó túra kiváló szabadidős tevékenység, mely nem igényel a hagyományos sziklamászáshoz hasonló gyakorlatot, így kicsik és nagyok, fittek és kevésbé aktívak is bátran válogathatnak a különböző nehézségű vasalt utak között.
Forrás: https://cdn.nwmgroups.hu/s/img/i/1902/20190215via-ferrata-zillertalvolgyi-alpok-ausztria.jpg
Mi az a Via Ferrata?
A via ferrata elnevezés az olasz „vas út” szavakból származik, a magyar nyelvben eredeti nevén, vagy a vasalt utak megnevezéssel szoktunk rá hivatkozni. A via ferrata az extrém sportok kategóriájába sorolandó szabadidős kültéri tevékenység, mely olyan falmászást jelent, mikor kiépített úton, egységes felszereléssel, drótkötél mentén folyik a túra. Ez a fajta sport nem igényel olyan szintű felkészültséget, mint a hagyományos szikla- és falmászás, azonban szükséges hozzá egy általános erőnlét, illetve a tériszony leküzdése elkerülhetetlen. A vasalt utak hosszban, nehézségben, időtartamban eltérőek lehetnek, fokozatukat betűkkel jelöljük, mely alapján a túrázó kiválaszthatja, milyen nehézségű pályán szeretne mászni. Az Alpokban jelenleg több, mint 1000 via ferrata található, legnagyobb számban Ausztriában és Olaszország északi részén épültek ki. A túrák hossza 1-2 órástól 8-9 órásig terjedhet, az olasz Dolomitokban pedig többnapos túrázásra is van lehetőség, ilyenkor a mászók az éjszakát a hegyoldalban lévő vendégházakban töltik.
Honnan ered ez az extrém sport?
Hegyi falvakat, városokat összekötő hidak, biztosított erdei ösvények mindig is léteztek, mellyel a magaslati települések közötti közlekedést és kereskedelmet könnyítették. A via ferratahoz hasonló, kapaszkodókkal és kivájt ösvénnyel rendelkező legrégebbi útvonal a 15. század végére, Mount Auguille oldalába vezethető vissza. Itt a mászást segítő eszközök mindegyike fából készült. A mai, drótköteles vasalt utak feltételezett elődje az 1843-ban, az osztrák Dachstein gleccsernél kiépített út, ahol már a mászást fém kapaszkodók, vasrudak, kötelek segítették. A 19. század második felében a hasonló útvonalak száma megnövekedett a környező hegyekben. Az első világháború idején az akkor még Osztrák-Magyar Monarchia területéhez számított Dolomitokban építettek drótkötéllel biztosított hegyi ösvényeket, melyek a hadsereg és ellátmány gyors mozgósítására szolgáltak. A vasalt utak funkciójuk szerint csak a 20. század végén váltak szabadidős sporttá.[1]
Vasalt utak Magyarországon
Hazánkban 15 via ferrata útvonal várja 4 helyszínen az érdeklődőket, nehézségi szintjük B/C fokozattól E/F fokozatig terjed. A legkönnyebb „B” pályákat 5-6 éves gyermekek és kevésbé aktív felnőttek is bátran kipróbálhatják, azonban a nehezebb utakat a sportos, rutinos, kitartó felnőtteknek ajánljuk.
A Magas-Bakonyban található Cseszneknél öt különböző pályán tehetjük próbára erőnket. A Futrinka Ucca egy „B” fokozatú út, mely gyermekeknek, kezdőknek, tériszonyosoknak ajánlott, ez az ország legkönnyebb útvonala. Az út 100 méter hosszú, 45 méter szintkülönbséggel, vietnámi híddal, lankás részekkel kiváló bemelegítés a nehezebb pályákhoz. Az Ostromlók útja „C” szintű útvonal az ország első vasalt útja. A kezdőknek ajánlott úton, egy völgyön átívelő hídról gyönyörködhetünk a tájban. A Várpanoráma út már „D” fokozatú útvonal, melyet a gyakorlottabb mászóknak ajánlunk. Az út 180 méter hosszú, szintemelkedése 55 méter. Az utat csúszós kövek nehezítik, azonban lehetőségünk nyílik kimászni a fák lombkoronája fölé, ahonnan csodálatos panoráma nyílik a szurdokra és a Cseszneki várra. A Tálos Zoltán emlékút nevét egy 20. századi profi sziklamászóról kapta. Az út nem hosszú (70 m), azonban extrém nehéz besorolású és edzett, profi mászóknak ajánlott. Csesznek legnehezebb pályája az MZ/X, csak jó fizikumú, tapasztalt mászóknak érdemes vele próbálkozni. A teljesítéséhez váltócipő erősen ajánlott, mivel a sáros, csúszós cipőtalp veszélyes lehet az út egyes részein.
A Csesznek község mellett található Cuha-völgye két másik vasalt úttal bővíti a magyar via ferrata hálózatot. A Bucsek Henrik Emlékút, 350 méteres hosszával hazánk leghosszabb útvonala, azonban „C” nehézségű, vagyis kezdők is bátran mászhatják. Az út a cseszneki vasútvonal alagútja fölött halad el, mászásideje 30-60 perc. Az Ariadné fonala, “D/E” nehézségű pálya már edzettebb mászóknak ajánlott.
Forrás: https://kep.cdn.index.hu/1/0/3376/33769/337695/33769599_2586415_ed253f507bce013ee3c40f7ccce5f209_wm.png
Hazánk harmadik via ferrata helyszíne Tatabánya. A 72 ezer lakost számláló megyeszékhely a Vértes és Gerencse törésvonalában helyezkedik el. A város a Budapest-Bécs útvonal egyik legfontosabb megállója, jellegzetessége a bánhidai csata emlékét őrző Turul szobor. A Tatabányai medence természeti kincsekben gazdag, mely évezredek óta ideális lakhelyként szolgált az emberiség számára, melyre a Szelim-barlangból és Vértesszőlősről származó leletek utalnak. A vasalt utak hálózatából négy utat mászhatunk meg a város környékén. Tatabánya legkönnyebb útja a „C” nehézségű Öt vezér út, melynek bejárása 1-1,5 órát vesz igénybe. Sportos kezdők bátran kipróbálhatják, gyermekeket azonban szülői felügyelet mellett, 150 cm magasság felett engednek a pályára. A Hét vezér út „D” fokozatú útvonal különlegessége a falsávokat összekötő vietnámi hidak sorozata, az előbb említett úthoz hasonlóan ez az út is 1-1,5 óra alatt kellemesen bejárható. A Turul út nevéből adódóan a Turul-emlékmű alatt vonul végig. A „D/E” nehézségű, 100 méter hosszú pálya gyakorlott mászóknak ajánlott. A Kata út nevét Tolnay Kata hegymászóról kapta, aki három társával együtt, egy hegyomlás során vesztette életét 2009-ben, a Himalájában. A pálya „E” besorolása alapján kizárólag erős és gyakorlott via ferrata mászóknak ajánlott.[2]
Hazánk legújabb via ferrata útvonala a Sárospataktól északra található Megyer-hegyi tengerszemben épült ki. A völgyet a középkor óta emberi kéz formálta, bányászok malomköveket vájtak ki a hegyoldalból, melynek néhány darabját még ma is megtaláljuk a helyszínen. A csapadékvízzel megtelt tengerszem amellett, hogy páratlan látványt nyújt, sajátos botanikai, zoológiai és földtani értékekkel bíró terület.[3] Négy különböző nehézségű pálya közül választhatunk, melyeket túravezetővel, vagy önállóan is végigmászhatunk.
[1] https://en.wikipedia.org/wiki/Via_ferrata
[2] https://www.vasaltutak.hu/
[3] http://anp.nemzetipark.gov.hu/megyerhegyi-tengerszem-termszetvedelmi-terulet