Míg a hazai turizmus egy része lassan, de biztosan kezd kilábalni a pandémia okozta nehézségekből, az ágazat kisebb szegletét jelentő falusi vendéglátás elképesztő népszerűségnek örvend. Néhány helyen már most megteltek a szálláshelyek az egész szezonra, a tavalyi évhez képest pedig akár ötszáz százalékos növekedésről is beszélnek. Mitől ilyen vonzó a falusi turizmus és honnan ez a hirtelen népszerűség?

 Forrás: http://goodstuff.hu/2017/06/15/ezekre-a-helyekre-iden-el-kell-mennunk-beszt-of-falusi-turizmus

Ha nyaralásról van szó, általában a vízpartok és a híresebb nagyvárosok nevei merülnek fel elsőként. Az idei nyár viszont más lesz, mint a többi - most a biztonságos, mégis tartalmas időtöltést keresik az emberek. Ebből adódóan egyre többen választanak eldugott vidéki falvakat, ahol a természet közelsége mellett a népi kultúra megismerésére való igény jelenik meg motivációként. A falusi turizmus sokak számára egyet jelent a kunyhókban való alvással és a mezőgazdasági munkában való segédkezéssel. A sztereotípiák ezúttal is tévednek. A turizmus többi ágazatához hasonlóan a falusi turizmus is folyamatos fejlődésen megy keresztül. Az infrastruktúra hiányától idegenkedő turisták nagyon meglepődnének, ha látnák, hogy a hazai szolgáltatók hogyan teremtették meg a modern ellátás feltételeit, anélkül, hogy a hely több száz évre visszatekintő szelleme sérülne.

A falusi turizmus hajnala

Magyarországon az 1930-as évekre tehető a falusi vendéglátás kibontakozása. Jellemzően a Balaton környékén, a Mátrában, a Bükk-vidéken, valamint a nagyobb folyók mellett vetette meg a lábát a kedvező éghajlati és táji adottságú falvakban. Ekkoriban az ország üdülési igényének kb. harmincöt százalékát elégítették ki a falvak. A városi gyerekek üdültetésében különösen nagy jelentőséggel bírtak ezek a települések – a nyaralás egyfajta oktatási funkciót töltött be náluk. A mezőgazdasággal és az állattenyésztéssel való ismerkedés egy életre szóló élményt nyújtott a gyermekek számára, azáltal, hogy kiszakadhattak a megszokott nagyvárosi környezetből.

Forrás: https://torimaskepp.blog.hu/2018/03/21/regen_jobb_volt_gyereknek_lenni_biztos_vagy_benne

 A II. világháborúval megszakadt ez a pozitív folyamat, mivel az „üdülés” sokak számára kötelező kitelepítésként funkcionált, ezáltal kényszerként élték meg az emberek a vidéki létet. A falusi vendéglátás ettől kezdve a családjukat és barátaikat meglátogató városiak érkezésénél töltött be szerepet. Ez azonban a legkevésbé sem tekinthető turizmusnak, hiszen nem voltak erre a célra kialakított üdülőhelyek, annak ellenére, hogy lett volna kereslet irántuk. A magánpanziók reneszánszára egészen a nyolcvanas évekig kellett várni.[1]

Forrás: https://giphy.com/gifs/norway-village-ago-KKbPo8992a9wl

A városi ember találkozása a természettel

A falusi élet megismerése azokat a városi embereket vonzza igazán, akik szeretnék újjáépíteni a természettel való kapcsolatukat és közelebb kerülni ahhoz az életmódhoz, amely az őseiket is jellemezte. A falusi vendéglátásra berendezkedett falvak olyan vonzó természetes környezettel várják a látogatókat, amelyen kevésbé van nyoma az emberi aktivitásnak.

A falusi vendéglátásnak mindig egy sajátos nemzeti jellege van – többek között ezért van az, hogy a falusi turizmus leginkább az itthoni turistákat csábítja. Magyarként képesek vagyunk történelmünkön, vagy ősünkön keresztül kötődni ezekhez a helyekhez. Míg az idősebb korosztály gyerekkora élményeit élheti újra egy ilyen üdülésen, addig a fiatalabbak megismerhetik, hogyan éltek szüleik-nagyszüleik évekkel ezelőtt.

Forrás: https://giphy.com/gifs/that-moment-when-jet-jurgensmeyer-j-eHRNwK0ErZYUsrWNYe

A falusi turizmus térnyerése

A tavalyi évhez képest néhány falusi hely forgalma nem kevesebb, mint ötszáz százalékos növekedést mutat. De mitől ilyen nagy ez a szám? Bár elsőre úgy tűnhet, ez hatalmas tömegek megindulását jelenti, igazából néhány száz utazóról van szó. A COVID-19 jól láthatóan nagyobb nyitottságot eredményezett az utazók körében. A falusi helyszínek népszerűsége elsősorban a változatos programokban keresendő – saját kerttel rendelkező házak, túra-zarándok- és bicikliútvonalak, valamint bográcsozási lehetőségek jellemzik ezeket az úticélokat. Ilyen például az UNESCO Világörökségi listáján is szereplő Hollókő, ahol a turisták egy igazi palóc parasztházikóba költözhetnek, ahol korhű palóc berendezés, ám modern kényelem vár mindenkit. A Balaton-felvidéken és a nagyobb városok mellett találunk olyan településeket is, ahol megduplázódott a szállóvendégek száma tavalyhoz képest. Ilyen például Szentbékkálla, ahol az éghajlati adottságoknak köszönhetően évente kétezer órát süt a nap. Hasonlóan hangulatos hely Szentantalfa is, ahol a lakosság fele tulajdonképpen egy családból származik, így az idelátogatók tényleg úgy érezhetik, hogy egy igazi közösség tagjai lehetnek. Kaposvár mellett, a Zselici dombság ékkövei, Bárdudvarnok és Zselickisfalud is fokozott érdeklődésre tartanak számot. A Pakshoz közeli Szelidi-tópartot a csónakázó- és horgásztava miatt keresik fel, Békésszentandrást pedig az ország 5. legnagyobb állóvize, a Kákafoki-holtág teszi népszerűvé a kirándulók számára.[2]

Forrás: https://szallas.hu/bekesszentandras/vendeghazak

Járvány idejére tökéletes célpont lehet egy falusi szálláshely, hiszen vidéken könnyebben megvalósítható az emberek közötti távolságtartás. A szálláshelyeken általában csak a család, vagy baráti társaság tartózkodik egyszerre, így a fertőzés esélye elenyésző. Ezek a helyszínek még azoknak a családoknak is megfelelő alternatívák lehetnek, akik külföldre tervezték a nyaralásukat, mivel számtalan lehetőségük adódik az aktív időtöltésre – túrázással, kerékpározással, vagy horgászással tölthetik el a jól megérdemelt közös pihenést. Ráadásul mindenből hazait kaphatnak – a vendégek autentikus helyi élelmiszereket kóstolhatnak meg, amely révén még közelebb kerülhetnek a helyszínek nyújtotta életérzéshez. Jól érződik, hogy a falusi turizmus egy olyan belső erőforrás, amelyre hosszútávon támaszkodhat a szektor. Erőssége abban rejlik, hogy kevésbé van kiszolgáltatva a globalizációs hatásoknak, mivel az belső erőforrásainkon és értékeinken alapszik. Ez alapján már nem is meglepő, hogy máris a koronavírus nyertesének titulálják.[3]

[1] https://falusiturizmus.lap.hu/

[2] https://turizmus.com/szallashely-vendeglatas/valsagallo-falusi-turizmus-1169208

[3] https://novekedes.hu/interju/felporgott-a-belfoldi-turizmus-augusztus-20-ra-tobb-a-szallasfoglalas-mint-tavaly