Tours-i Szent Márton ünnepnapjához, november 11-hez számos népszokás kapcsolódik Magyarországon és Európa több országában is. A turizmus és a vendéglátóipar számára egyaránt jeles alkalom, ám idén a koronavírus-járvány miatt szinte minden Márton-napi hagyományos programot és eseményt lemondtak az érdeklődők egészségének megőrzése érdekében. Búslakodásra azonban nincs okunk, hiszen egy pohár finom borral, vagy egy ínycsiklandozó libasülttel könnyen otthonunkba varázsolhatjuk a Márton nap ünnepi hangulatát.
Forrás: https://www.balatonkenese.hu/marton-napi-libasagok-kultura-hazaban/
Na de ki volt az a Szent Márton?
Forrás: https://www.magyarkurir.hu/uploads/content/73452/kepek/c_t2.jpg
A történet szerint Szent Márton a Római Birodalom Pannónia tartományának Savaria nevű városában (mai Szombathely) látta meg a napvilágot 316-ban egy római elöljáró fiaként. A római császár katonájaként szolgáló Márton a franciaországi Amiens városában egy hideg téli estén odaadta meleg köpenyének felét egy nélkülöző koldusnak. Aznap éjszaka álmában megjelent Jézus a koldus alakjában és ettől fogva Márton nem a hadsereget, hanem Istent szolgálta. Megkeresztelkedett és misszionáriusként sok jót cselekedett. Jóságáról már életében is legendák keringtek, püspökké akarták szentelni. A monda szerint mikor ennek hírét vette Márton, az érte jövő küldöttek elől nagy alázatosságában a ludak óljába bújt. A libák azonban hangos gágogásukkal, szárnyuk verdesésével óriási zajt csaptak, így elárulva Márton rejtekhelyét. A küldöttek megtalálták és Tour püspökévé választották.
Márton naphoz kapcsolódó hagyományok, népszokások
November 11-e a naptárban már a Római Birodalom óta a téli évnegyed kezdő napja. Szent Márton napja jelentette a paraszti év végét, ilyenkor zárták le az éves gazdasági munkákat és ekkor vette kezdetét a természet téli pihenő időszaka.
A Márton-napi liba-lakomáról szóló első írásos beszámoló 1171-ből származik. E napon kóstolták meg az újbort és vágtak le először tömött libákat. Ám e szokás gyökerei is mélyebbre, az aratási időszak végén álló pogány állatvágási ünnepekre nyúlnak vissza, amelyeket a kereszténység így vett át.[1] A Márton nap a 40 napos adventi böjtöt megelőző utolsó nap, amikor a jóízű és bőséges falatozás, vigasság megengedett.
Idén a koronavírus jelentősen átszabta a Márton-naphoz kapcsolódó nyilvános eseményeket, most elmaradnak a nagy ünnepi mulatságok, vásárok, de azért maradnak olyan hagyományos elemek, amiket idén is megtarthatunk önmagunk és családunk nagy örömére. A hiedelem szerint ludat illik enni ezen a napon, mert aki Márton-napján nem eszik libát, az majd egész évben éhezik. Egy másik hiedelem, hogy aki spicces lesz a bortól Márton-napján, az a következő évben megmenekül a gyomorfájástól és a fejfájástól. Márton az újbor bírája is, a must ugyanis ilyenkor változott borrá, az egész évi fáradozás gyümölcseként. A Márton-napi lúdpecsenyés vacsora végén már kiforrott újborral szokás koccintani, ezt hívják Márton poharának.[2]
Forrás: https://media2.giphy.com/media/l0MYKc3MnmQu2nWLe/giphy-downsized-large.gif.
„Aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik."
Vírus ide, vagy oda, finomat enni most is szabad. A hagyomány szerint a fiatal libát megtisztítják, kibelezik, besózzák és meghintik friss majoránnával, kívül-belül. Befűtik a kemencét (természetesen egy egyszerű sütő is alkalmas), és lehetőleg nagy cserép- vagy öntöttvas tepsiben szép pirosra, ropogósra sütik. Ha elkészült, feldarabolják. A mellcsontjáról óvatosan lefejtik a húst és szemügyre veszik a csontot, hogy megjósolják belőle, milyen lesz a tél. Ha barna volt, esős, ha fehér, akkor havas telet vártak. A liba húsából szokás volt küldeni a papnak is, mégpedig az állat hátsó részéből, innen ered „püspökfalat” szavunk is.
Idén: „Eljött Márton barna lovon”?
Egyéb időjárással kapcsolatos „jóslások” is kötődnek ehhez a naphoz. A néphit szerint a Márton-napi eső nem jelent jót, mert utána rendszerint fagy, majd szárazság következik. Ha Márton napján havazik, gyakran elhangzott: „Eljött Márton szürke lovon.” „Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható.” A galgamácsaiak szerint a Márton-napi jeges eső korai tavaszt jelent. Sokfelé azt tartják, hogy a Márton-napi idő a márciusi időt mutatja.[3] Mindenkinek szíve joga fenntartásokkal kezelni, vagy éppen hinni a jóslásban, de a mai napi meteorológiai adatokat figyelembe véve sokfelé ködös, borús az idő, helyenként gyenge eső is előfordulhat,[4] hogy ez esetünkben milyen telet jelent, azt mindenki döntse el magának!
Márton-napi ajándékozás
A 14. századi krónikákban Szent Márton napja határnapként szerepelt, ez volt a tisztújítás, a fizetés, a jobbágytartozás lerovásának napja. A Márton-napi járandóság szerepelt a papok, a tanítók és a pásztorok javadalmai között. A korábbi kötelezettségeket később elfelejtették, vagy ajándékozássá alakultak át.
„Elhoztam Szent Márton püspök vesszejét. A szokást nem mi kezdtük, és nem mi végezzük. Állataiknak annyi szaporulata legyen, Ahány ága-boga van a vesszőnek."[5]
Márton-napon fizette meg a gazda a pásztoroknak a bélesadót, míg a pásztorok többágú vesszőt (Szent Márton vesszejét) ajándékoztak a gazdáknak. Úgy tartották, ahány ága van, annyit fial a disznó, és tavasszal, ezzel a vesszővel hajtották ki az állatokat.
Ha hiszünk a népi hiedelmeknek és hagyománytisztelőek vagyunk, a Márton nap egy finom falatokban és borokban bővelkedő, pihentető otthoni program lehet az egész család számára. Azoknak, akik nem a konyha ördögei, még mindig ott van az internetes házhozszállítás lehetősége, de mindenképpen megéri egy kicsit kikapcsolódni ezekben a nehéz időkben is.
[1] https://web.archive.org/web/20160305073220/http://martonnap.hu/2010/07/a-marton-nap-tortenete/
[2] https://www.bien.hu/marton-napi-hiedelmek/?q=/marton-napi-hiedelmek/&
[3] https://mikoczihus.blog.hu/2018/11/12/a_marton_nap_tortenete
[4] https://www.idokep.hu/elorejelzes/Budapest#terkepek
[5] http://www.viasanctimartini.eu/latogato-kozpont/szent-marton-a-nephagyomanyban
