Gasztroturizmus Magyarországon? – Igenis létezik!

2020. november 18. - Travelikum

A magyar konyhaművészet szerves része kultúránknak és büszkén állíthatjuk, hogy egyedülálló fűszeres, karakteres ízeinkért világszerte rajonganak. Séfjeink, borászaink, termelőink, étterem tulajdonosaink évről évre egyre nagyobb sikereket érnek el a hazai és nemzetközi piacon egyaránt. A gasztroturizmus fellendülésének köszönhetően számos hazai rendezvény, fesztivál és tematikus vacsora közül választhatunk, amelyek során betekintést nyerhetünk a hazai ízek utánozhatatlan világába.

Forrás: https://korkep.sk/cikkek/kultura/2017/05/11/tobb-mint-szomszed-ujra-magyar-lesz-a-szlovak-fovaros/

A gasztroturizmus vagy más néven ételturizmus alatt azt értjük, amikor az utazás elsődleges célja kézműves gasztronómiai kistermelők, éttermek, illetve gasztrofesztiválok meglátogatása, ahol a turistáknak lehetősége nyílik megismerni és megkóstolni az adott régióra jellemző ételeket. Az érdeklődés szerint megkülönböztethetünk kulináris, gasztronómiai, gourmet és konyhaművészeti ételturistákat is. A belföldi utazások során a gasztroturizmus mellett, kiemelkedő szerepet kap a borturizmus is.[1]

A gasztroturizmus megjelenési formái az alábbi csoportokra oszthatóak: gasztronómiai múzeumok, gasztronómiai alapú utak, tematikus vacsorák, éttermek és cukrászdák, mint turisztikai attrakciók, illetve gasztronómiai rendezvények és fesztiválok.

Gasztronómiai rendezvények, fesztiválok és múzeumok

A gasztronómiai rendezvények gyakori kísérője a népművészetek, népszokások és népi mesterségek felelevenítése, amelyek alkalmával a kistérségi hagyományőrző csoportok is bemutatkozhatnak. A kínálat sokszínűségét a régiónkénti eltérő hagyományok adják. A legjellemzőbb magyaros ételekhez kapcsolódó rendezvények közé tartoznak a bográcsételek, disznóvágás, gabonák és tészták, valamint a tejtermékek fesztiváljai. Fontos megemlíteni a jeles napokhoz kapcsolódó eseményeket, mint például a húsvéti, Márton napi vagy az Orbán napi gasztronómiai rendezvények. Hazánkban a népi és tájjellegű gasztrofesztiválok száma folyamatosan nő, ilyenek például a Csabai Kolbászfesztivál, a Bajai Halászléfesztivál vagy a Karcagi Birkafőző verseny.

A gasztronómiai múzeumok az egyes étel és ital különlegességek készítéséhez kapcsolódó elemeket gyűjtik össze és mutatják be a turisták számára. Ilyenek például a Húsipari Múzeum, a Marcipánmúzeum Keszthelyen, illetve a bormúzeumok.

Forrás: http://korokesborok.heviz.hu/borok/gasztronomia

Gasztronómiai alapú tematikus utak és vacsorák

Hazánkban nagy népszerűségnek örvendenek az egyes borvidékek borútjai, illetve a mezőgazdasági termékek kapcsán létrejött utak, a hajdú-bihari Tormaút, a Szatmár-beregi Szilvaút vagy a zalai Almaút. Tematikus vacsorán részt vehetünk éttermekben és szállodákban, ahol egy adott étkezést, vagy akár egy egész menüt is egy téma, alapanyag, esemény vagy ünnep köré szerveznek. Az úgynevezett borvacsorákon pedig az adott tájegység boraihoz leginkább illő ételeket készítik el a séfek, hogy tökéletes legyen a harmónia.[2]

Éttermek és cukrászdák

Hazánk nagy múltra visszatekintő éttermei és cukrászdái nagyban hozzájárultak a magyar gasztroturizmus nemzetközi piacon való megjelenéséhez. Budapest leghíresebb cukrászdái - a Daubner, a Gerbeaud, a Gundel vagy a Ruszwurm több mint 100 éve nyújtanak tökéletes kikapcsolódást és kulináris élvezetet az édesség kedvelőinek. Ezeken a hangulatos helyeken betekintést nyerhetünk az egyes cukrászcsaládok történeteibe, illetve a sütemény készítés rejtelmeibe is.[3]

Forrás: https://www.bien.hu/legjobb-eves-pesti-cukraszdak/

Nemzeti ételeink, amelyeket vétek lenne kihagyni

Gulyásleves

Az egyik leghíresebb magyar fogás, amely nevét a szarvasmarhákat őrző gulyásokról kapta. Területenként eltérő fajtája ismert, de a leghitelesebb verziónak a bográcsban készített gulyást tartják. Állagát tekintve a leves és a főzelék között helyezkedik el és fő összetevői közé tartozik a marhahús, répa, krumpli, fűszerek, illetve a paprika. Története egészen a kilencedik századig vezethető vissza, de csak az 1800-as években vált Magyarország egyik szimbólumává.

Halászlé

Csak úgy, mint a gulyásleves, az igazi magyar halászlé is bográcsban készül. A leves gyakran tartalmaz több halfajtát is (ponty, csuka, sügér vagy akár harcsa), illetve elengedhetetlen hozzávaló egy jó nagy adag paprika, ami a csodás piros színét adja.

Lángos

Az örök kedvenc, amit nem hagyhatunk ki a felsorolásból. Egyesek szerint a török megszállás idején terjedt el Magyarországon, míg mások egészen a római időkig vezetik vissza. Legtöbbször feltétként fokhagyma, tejföl, sajt és só kerül az olajban kisütött tészta tetejére.

Somlói galuska

A „Magyarország kedvenc süteménye” címet elnyerő desszert hozzávalói a következők: piskóta, csokoládékrém, dióbél, tejszínhab és rum. Az édességet 1950-ben álmodta meg Gollerits Károly, a Gundel étterem főpincére, ezt követően pedig Szőcs Béla cukrászmester készítette el a Brüsszeli világkiállításra, ahol mindenkit lenyűgözött vele.

Túrós tészta – túrós csusza

Ehhez a hagyományos magyar ételhez mindössze 4 hozzávaló szükséges: tészta (csusza), túró, tejföl és szalonna. Édes változatában a sós pirított szalonnát cukorral helyettesítik.[4]

A 10 séf, 10 térség, 10 ikonikus étel

Új kiadvánnyal jelentkezett a Magyar Turisztikai Ügynökség, a Pannon Gasztronómiai Akadémia Egyesülettel, a Stílusos Vidéki Éttermiséggel, a Magyar Vendéglátók Ipartestületével és a Magyar Konyhával karöltve. Tíz nagyszerű séf, tíz tájegység ikonikus ételét mutatja be a gasztronómia iránt érdeklődő olvasók számára. A készítők a kiadvánnyal a sokszínű tradicionális magyar konyhát szerették volna bemutatni.

A kiadvány elérhető az MTÜ szakmai rendezvényein, a Tourinform-irodákban, de akár azonnal le is tölthetjük online formában a Magyar Turisztikai Ügynökség weboldaláról.[5]