Hazánkban, a Kárpát-medence szívében, több kultúra is megfordult, melyek, szerencsére, nem tűntek el nyomtalanul. A több száz éves bazilikák, zsinagógák, vagy dzsámik között barangolva egy fantasztikus időutazásban lehet részünk, illetve az épületekről a különböző korok építészeti stílusjegyei köszönnek le ránk. Ahogy Budapesten, úgy vidéken is találunk vallási látnivalókat, most ezek között teszünk egy képzeletbeli utazást.
Forrás: https://www.mysteryhotelbudapest.com/wp-content/uploads/2018/10/Szent-Istvan-Bazilika-Mystery-Hotel-Budapest.jpg
A Szent István Bazilikával gyakran szembetalálkozhatunk képeslapokon, útikönyvekben, azonban ez a jellegzetes belvárosi építmény nem csak turisztikai, de egyházi jelentőséggel is bír. Nevét államalapítónkról, Szent István királyról kapta, akinek mumifikált kezét, a Szent Jobbot ebben az építményben őrzik. A Szent Jobb története rendkívül szövevényes, az ereklye igazi világutazónak tekinthető, hiszen rengeteg helyen megfordult, mire ide, végleges helyére került. István király halála után zavaros időszak következett, melyben az egyház félt a volt király mumifikálódott testének megszentségtelenítésétől. Ekkor a fehérvári káptalan, a katolikus egyház egyik testületi szerve, kiemelte akkori, székesfehérvári sírjából az uralkodót és a Nagyboldogasszony-bazilika alatti sírkamrába helyezte. Ekkor leválasztották róla az épségben maradt jobb kezet, melyet később a gyűrű miatt azonosítani tudtak. Ezt a bazilika kincstárába vitték, ahonnan a kincstár őre, Merkur, elrejtette saját birtokán. Innen I. Szent László király kiemelte és megalapította a romániai településen a Szent Jobbi apátságot, amelyhez évszázadokon keresztül zarándokoltak a hívek. Ezután a Szent Jobb visszakerült fehérvárra, majd megjárta Boszniát, a mai Dubrovnikot, ahonnan domonkos szerzetesek kezébe került. Mária Terézia komoly tárgyalásokat folytatott annak érdekében, hogy tőlük megszerezze a Jobbot, melyet a 18. század végén először Bécsben, majd Budán lehetett meglátogatni. Mária Terézia királynőnk rendelte el Szent István-nap megünneplését augusztus 20-án. II. József uralkodása idején megbízta az esztergomi főegyházat az ereklye őrzésével, a 20. század elején pedig átkerült a budavári palota területére. A Magyar Katolikus Püspöki Kar úgy döntött, hogy Szent István király halálának 900. évfordulója alkalmából méltóképpen megemlékeznek államalapítónkról. Az ünnepség keretein belül 1938-ban a Szent Jobbot körülvitték az országban. A II. világháború következtében az ereklyét, illetve a koronázási ékszereket a salzburgi barlang mélyére rejtették, ahonnan a világháború végezetével az Amerikai Katonai Misszió juttatta vissza az országba. A Szent Jobb 1950-ben került el a Szent István Bazilikába, azonban ekkor még nem volt szabad nyilvánosan körmenetet tartani uralkodónk tiszteletére. Halálának 950. évfordulóján, 1988-ban került sor ismét az ereklye országjárására, illetve attól az évtől kezdve megrendezésre kerülhetett az augusztus 20-i körmenet.
Forrás: https://mult-kor.hu/image/gallery/2170/.630x1260/12800.jpg?lavid=246334
Azt már kevesen tudják a Bazilikáról, hogy egy heccszínház áll a területén, melyben állatok közötti harcokat nézhettek délutáni szórakozás céljából az emberek. Ez a tevékenység a 18. században még teljes mértékben legális volt, azonban a századfordulóra a durva szórakozást felváltotta a cirkusz, majd a kerület egyik tehetősebb polgára egy plébániát emeltetett a helyére. 1817-ben indult meg a gyűjtés egy komolyabb templom emelésére.[1] Az ikonikus épületet több, mint 50 év alatt emelték fel, három építész keze alatt folyt a munka; Hild József, Ybl Miklós és Kauser József is dolgozott rajta. Kupolájába kilátó épült, melyet ma már lifttel, vagy 364 lépcsőfok megmászásával lehet elérni és ahonnan gyönyörű panoráma nyílik a városra.[2] A Bazilika előtti téren gyakran rendeznek koncerteket, vásárokat, de kiváló éttermek, fagylaltozók, illetve szórakozóhelyek is találhatók a hangulatos sétálóutcákban.
Budapest másik jellegzetes keresztény épülete a Budai Várban található Mátyás templom. A templom a 13. században épült, azonban pontos adatok nem maradtak fent, de kutatók 1246-1247-re saccolják építésének kezdetét. Egy évszázaddal később, egy mise közben az egyik tornya összedőlt. Szerencsére a balesetben senki nem sérült, azonban ez elég volt ahhoz, hogy elkezdjék átalakítani az épület szerkezetét. Mátyás királyunk több szálon is fűződik a templomhoz, itt vette el Pobjebrád Katalint, illetve mikor 1470-re befejeződtek a munkálatok, Mátyás kitűzte az épületre címerét. 1541-ben, mikor Szulejmán elfoglalta Budát, a templom dzsámiként funkcionált. Több koronázás is itt zajlott, elsőként Károly Róbertet, majd Ferenc Józsefet és feleségét, valamint utolsó királyunkat, IV. Károlyt és feleségét is itt koronázták.[3] Ha meglátogatjuk a templomot, mindenképp szenteljünk időt a várnegyed többi részének felfedezésére is!
Forrás: https://vjm.hu/wp-content/uploads/2016/04/shutterstock_277290458.jpg
Budapestről most áttérünk vidékre, hogy ott fedezzük fel a keresztény kultúra ránk maradt csodáit. Az Esztergomi Bazilikának több szempontból is kiemelt szerepe van a magyar történelemben. Esztergom városában született Szent István királyunk, a város sokáig a magyar uralkodók székhelyeként szolgált, majd a katolikus egyház legfőbb központja lett. A bazilika területén hét templom helyezkedett el, közülük az elsőt, a Szent István protomártír-templomot Géza építtette és a legenda szerint ennek az egyik kápolnájában született meg fia, Vajk. Az újkorban, a templomok romjai között kiemelt figyelmet kapott a templom-együttes legnagyobb tagja, a Nagyboldogasszony és Szent Adalbert Főszékesegyház. Ezt a templomot építtette négy hercegprímás a 19. században egy klasszicista stílusú bazilikává. Kühnel Pál dolgozott először a bazilikán, aki egy „magyar Vatikánt” álmodott, sajnos ennek csak egy része valósult meg. A munka később unokaöccsére, Packh Jánosra hárult, akit otthonában meggyilkoltak, így fejezte be a munkálatok Hild József, akinek a nevével fentebb, a Szent István Bazilika kapcsán már találkoztunk. 1856-ban Liszt Ferenc, erre az alkalomra komponált „Esztergomi misé”-jével megtörtént a felszentelés. A Bazilika tetején található a Panorámaterem, mely gyönyörű látványt nyújt a festői Duna-kanyarra.[4]
A 996-ban alapított Pannonhalmi Bencés Főapátság világörökségünk része, mely ma is otthont ad a bencés szerzetesrendnek. A látogatók többek között megtekinthetik a 13. században épült Pannonhalmi Szent Márton Bazilikát, az altemplomot, egy arborétumot, illetve a könyvtárt. A mai épületegyüttest az elmúlt évezredben többször felújították, átalakították, de főként klasszicista vonásokat rejt. Géza fejedelem a Csehországból érkező szerzeteseket ide, Pannónia Szent Hegyén telepítette le, azonban a hely csupán 1541-ben lett főapátság. Uros apát, a templom építtetője szerencsésen visszaverte a tatárokat, azonban a török hódoltság idején a szerzeteseknek menekülni kellett. Az évszázadok alatt az épület súlyosan megrongálódott, az 1700-as években barokk stílusban újították fel. II. József uralkodása alatt a szerzetesrendeket feloszlatta, majd I. Ferenc király 1802-ben alapította újra a rendet. A monostor egyik érdekessége a több százezres kötetet magába foglaló könyvtár, mely Magyarország egyik legnagyobb könyvgyűjteménye.[5]
Forrás: https://csodalatosmagyarorszag.hu/wp-content/uploads/2020/06/pannonhalmi-foapatsag-naplemente-2020majus-csodalatosmagyarorszag-dronfoto-peter-leyer.jpg
Budapesten körülbelül 110.000 zsidó származású ember él, mely Közép-Európában a legnagyobb zsidó közösséget takarja. Ugyan a történelem során ezen emberek többször ki voltak tiltva a fővárosból, el voltak tiltva meghatározott munkaköröktől, szerencsére napjainkban kultúrájuk virágzik, összetartó hitközösségeik és kulturális rendezvényeik nem hagyják, hogy a zsidó hagyományok feledésbe merüljenek.
Legjelentősebb zsidó vallású látnivalónk a budapesti Dohány utcai Zsinagóga. A világhírű épület az Astoriától nem messze, a korábbi zsidó negyedben épült, melyben ma is sok zsidó család él. A zsinagóga Európában a legnagyobb, de világszinten is a második helyen helyezkedik el. Homlokzata törvényszerűen Jeruzsálem felé néz, a keleti főfalon őrzik az ősi Tóra-tekercset. A neológ zsinagógában a nők és a férfiak külön imádkoznak, ilyen eseményekkor a hölgyek általában emeleti karzaton, vagy különálló padsorokban vannak. Az épületet Herlz Tivadarnak, a cionista mozgalom atyjának szülőházára építették, így a zsinagóga területén neki is állítottak emléket. A prédikáció ma már magyarul hangzik, hiszen kevesen beszélik, vagy akár értik a jiddis nyelvet. A Hősök templom, a zsinagóga egyik része, az első világháborúban elhunyt zsidó katonáknak állít emléket, pontos számukat pedig az akkor működő Egység c. zsidó újság lapjaiból ismerhetjük. [6]
A 150 évig tartó török hódoltság idején, ahogy fentebb olvashattuk, több keresztény templomot mecsetként használtak, azonban az arab kultúra is hagyott hátra saját építésű műemlékeket. Budapesten, a 2. kerületben található Gül Baba türbéje, mely forgalmas elhelyezkedése ellenére, nem biztos, hogy sokak számára ismert, ugyanis az utóbbi évtizedekben felújítás miatt el volt zárva a nyilvánosság elől. Gül Baba nevének jelentése a „rózsák atyja”, a férfi pedig az Oszmán Birodalom egyik meghatározó szereplője volt. II. Mohamed idején ő vezette a birodalom hadseregét európai hadjáratain, majd 1541-ben I. Szulejmánnal ő is megérkezett Budára. Nem sokkal később elhunyt, azonban rangját és fontosságát igazolja, hogy a szultán is ott volt a temetésén, illetve Buda védőszentjévé avatta. A türbe szó egy kulcsfontosságú személy síremlékét jelöli, melyet a 3. Budai pasa építtetett. Buda második ostroma alatt a Habsburg hadsereg nem bántotta az emlékművet, melyet később katolikus kápolnává alakított. A 19. század végén az ottomán kormány egy magyar építészt bízott meg azzal, hogy restaurálja a sírhelyet, majd 1914-ben magyar nemzeti emlékművé nyilvánították.[7]
Pécs közepén, a főtér legmagasabb pontján álló, zöld kupolás épület a város egyik legérdekesebb látnivalója. Az imahely története kiválóan bemutatja, hogyan váltakoztak a vallások Magyarországon, melyet a kupola tetején lévő kereszt – félhold páros is igazol. A középkorban plébániaként funkcionáló épület a török hódoltság idején muszlim imahellyé alakult, mely ma már katolikus templomként működik. Az épület nevét a városba vonuló oszmán hadsereg vezetőjéről, Gézi Kászim pasáról kapta. A török hódoltság után lebontották a minaretet, de az átalakítás ellenére az épület őrzi az iszlám vallás jellegzetességeit. Imafülkéi Mekka irányába néznek, az épületben fellelhetők a Korán írásai, illetve megmaradt két mosómedence, melyben jelenleg a szenteltvizet tárolják. [8]
Forrás: https://m.utisugo.hu/_Images/latnivalok/004665948_dzsami2.jpg.jpg_orig.jpg
[1] https://welovebudapest.com/cikk/2013/6/25/budapest-ikonikus-epuletei-szent-istvan-bazilika
[2] https://www.bazilika.biz/hu/
[3] https://matyas-templom.hu/
[4] https://www.bazilika-esztergom.hu/hu/toertenet
[5] https://kirandulastippek.hu/bakony-veszprem/pannonhalma-bences-foapatsag
[6] http://www.dohany-zsinagoga.hu/?page_id=17
