Egy utazás, ami szó szerint megváltoztatja az életünket? Létezik ilyen! Bár a turizmus általános hívószava az élmény, egy kialakuló trend szerint ennek a helyét szépen lassan átveszi egy újfajta élménykeresés, ami a szórakozás helyett az ember lelki és személyiségi fejlődésére van hatással.

Forrás: https://www.pexels.com/hu-hu/foto/emberek-fa-festoi-gondolkodas-291682

Az elmúlt évek turisztikai trendje az élménykeresés köré épült. Az utazók nem turistaként szerettek volna időt tölteni, hanem megismerni a helyi lakók kultúráját, átvenni a szokásaikat. A híres és fontos látványosságok látogatása mellett az utazás célja, hogy a látogatók egybeolvadjanak a helyi közeggel, átérezzék az úticél szellemiségét. Persze ez a fajta utazás sem fog eltűnni, mellette viszont megjelent az egyre népszerűbb transzformáció, azaz átalakulás trendje.

Kapcsolatépítés a világgal

A turisztikai ipar mindig is belső változást ígért, de már a tömegturizmus megjelenése előtt is szorosan összefonódott az utazás koncepciója a belső változással. A korai zarándoklatok egy belső spirituális változás ígéretére épültek, a fizikai teljesítményen keresztül egy lelki megtisztulást nyújtottak.[1] Így ez a trend leginkább a nevében mondható újnak. 2016-ban létrejött egy Transzformációs Utazási Tanács, ami pontosan definiálta a jelenséget. E szerint a transzformációs turizmus az, amikor az utazó tudatosan igyekszik szétfeszíteni a saját, megszokott határait, és olyan új helyzeteket keres, amelyek által új módokon ismeri föl saját magát és a világot. Az utazást egy személyes átalakulás és új életmód-választás követheti, kezdve a családi kapcsolatoktól az életeseményekig és személyes egészségig. Egy ilyen út olyan dolgokra tud rávilágítani az életben, mint az ökológiai lábnyom fontossága, az ezzel kapcsolatos választások lehetősége és jelentősége. Ráébreszti az utazót a társadalmi és jótékonysági elkötelezettségekre, az életmód- és időgazdálkodási döntésekre. Ezen kívül segítséget nyújt, ha valaki szeretne kialakítani egy figyelmes és szemlélődő életmódot.[2]

Forrás: https://www.pexels.com/hu-hu/foto/barlang-bekes-ferfi-festoi-1659437/

Spirituális feltöltődés

Egy ilyen trend elterjedése akkor válik valóssággá, ha már a turisztikai célpontok is elkezdenek alkalmazkodni hozzá és ennek megfelelően alakítják ki ajánlataikat. Néhány szálloda már kiegészítette a csomagajánlatait különböző transzformációs programajánlatokkal. Ez megvalósulhat egy felfedezőúttal, aminek konkrét útvonaláról nem tájékozódunk előre, különleges helyi wellness kínálatokkal, ami a pihenés mellett lelki feltöltődést is ígér vagy egy afrikai luxus szafarin töltött pár nappal, ami segít az utazónak egyéni és mély kapcsolatot kialakítania a természettel.[3] Bár egy ilyen szafari nem tartozik épp a pénztárcabarát üdülések köré, szerencsére ez a spirituális feltöltődés kevesebb ráfordítással is megvalósítható.

Forrás: https://giphy.com/gifs/bbcearth-love-friends-PW45aFFG

A transzformatív üdülés kínálatát nagyobb mértékben a vallási-, egészség- és falusi turizmusban kereshetjük, valamint az extrém sportok területén.[4] Az ezeknek otthont adó térségek viszont sok esetben még nincsenek felkészülve a turizmus kiemelt igényeire, mivel a népszerűségük a világhírű úticélokkal szemben kisebb. Ebből adódóan viszont az áruk is alacsonyabb.

Transzformációs utazások hazánkban

Bár Magyarországon a transzformációs utazás még nem annyira felkapott trend, nem kell messze mennünk, ha kipróbálnánk az előnyeit. A falusi turizmus egyes részein évek óta várják a természeti újrakapcsolódást kereső utazókat. Ezesetben a transzformáció a helyiek segítésével, együtt dolgozással, tanítással valósul meg. [5]

 Forrás: http://www.falusiturizmus.org/hu_HU/services/1208/biofalu-mariahalom.html

Ez a belső változás egy új tudás megszerzésével is létre jöhet, így utazásunk céljául választhatunk egy olyan települést, ahol részt vehetünk egy adott képzésen. Például a Hollókői Fazekasházban elmerülhetünk a korongozás művészetében. A magyar zarándokutakról se feledkezzünk meg. Ilyen a testet és lelket egyaránt erősítő utazás a Szent Márton út, ami hazánkban összesen 700 kilométer hosszan fut, 113 településen keresztül.[6] De eltölthetünk pár napot Máriahalom biofalujában is, ahol a szállásért cserébe önkéntes munkákon lehet részt venni.[7] A lehetőségek tárháza végtelen.

[1] http://real.mtak.hu/52419/1/Bori_cimn_RTamas.pdf

[2] https://www.transformational.travel/about-tt-page

[3] https://www.nationalgeographic.com/travel/destinations/africa/trends-transforming-traditional-safari-experience/

[4] https://turizmus.com/szabalyozas-orszagmarketing/az-elvonulasturizmus-keresleti-es-kinalati-tenyezoi-1162310

[5] http://old.uni-corvinus.hu/fileadmin/user_upload/hu/tanszekek/gazdalkodastudomanyi/i_mark/kk_tt/TB_2018-04_5_Martonne_Mathe_Kinga_-_Simonyi_Norbert.pdf

[6] http://www.viasanctimartini.eu/hu

[7] http://biofalu.hu/

A koronavírus megmutatta, hogy érdemesebb nagyobb hangsúlyt fektetni a környezetünk védelmére, hiszen jól látható, hogy milyen visszafordíthatatlan következményei lehetnek az emberi magatartásnak a bolygóra nézve. Ennek eredményeképp egyre többen mondanak le a repülős utazásokról és keresnek más alternatívákat. Gondolták volna, hogy ehhez egy 17 éves svéd aktivista lánynak is köze lehet?

Forrás: https://www.inmvt.com/en/insight/are-trains-making-a-comeback

Greta Thunberg neve mára egybeforrt a klímaváltozás elleni küzdelemmel. A svéd származású diáklány a kormányok figyelmét szeretné felhívni híressé vált sztrájksorozatával, ami azóta globális tiltakozóhullámmá nőtte ki magát. Greta azóta Washingtont is megjárta, ahova a klímaváltozás megállítását hangsúlyozva, egy nulla szén-dioxid-kibocsátású vitorlással érkezett. A hajó két hét alatt szelte át az óceánt, így csökkentve az utazás környezeti terhelését. [1]

Tettei olyan szinten inspirálták az embereket, hogy egy utazási trendet is elindított, amit a svédek „flygskam”, azaz a „repülés szégyene” mozgalomnak hívnak. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a környezetvédelmi szempontok élveznek prioritást az utazási szolgáltatások kiválasztásánál, amellyel háttérbe szorítják a repülőgépet, mint alternatívát. A trend hatására a felmérések szerint 5 svéd emberből 1 már a vonatot részesíti előnyben a repülés helyett, így nem meglepő, hogy a svéd vasúti közlekedés rekordszámokat produkál évek óta. Ennek eredményeképp a kormány bejelentette, hogy 2022-től kezdődően éjszakai vonatokat is fog üzemeltetni a fontosabb európai nagyvárosokban.[2]

 Forrás: https://gifer.com/en/fyCn

Egy világjárvány környezeti hatásai

Úgy tűnik, a nagyvilág történései is Greta mondanivalóját támasztják alá, ugyanis a koronavírus megjelenésével és a karantén intézkedések bevezetésével a környezet minősége meglepő javulásnak indult. A légszennyezés világszerte csökkent a nagyvárosok fölött és a zaj- és fényszennyezés is visszaesést mutat. Bár az üvegházhatású gázok esetében a hosszú távú kibocsátás a döntő tényező, a vírus hatására ezek is csökkenni kezdtek. Az indiai Pandzsábban annyira kitisztult a levegő, hogy Jalahandar városából látható lett a 140 kilométerre lévő Himalája egyik vonulata. A nitgorén-dioxid-koncentráció, amit legfőképp a szénerőművek és belső égésű motorok bocsátanak ki, Európa szerte csökkent március és április között, ahogy sorra érvénybe léptek a vírus miatti korlátozások. Holland kutatók Rómát és Párizst emelték ki, ahol 49, illetve 54 százalékkal csökkent a kibocsátás az előző évhez képest. Budapest esetében pedig a Széna-tér környékén volt a leglátványosabb a levegőváltozás.[3]

Hol jön a képbe az utazás? A turizmus a klímaváltozás egyik legfontosabb okozója, hiszen az összes üvegházhatású gáz nyolc százalékáért felel. Az utazásról természetesen nem kell lemondani ahhoz, hogy jelentősen csökkenteni tudjuk a károsanyag-kibocsátásunkat, de nem mindegy milyen gyakran utazunk, hova és legfőképp, mivel.

Alternatív utazási módok és előnyeik

Önmagában hatalmas kihívás kiszámolni egy globális átlagot, mivel az autó, busz, vonat vagy repülő fogyasztásában és kihasználtságában óriási különbségek vannak. Persze van néhány szempont, ami alapján érdemes mérlegelni. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2014-es tanulmányából kiderül, hogy a repülő magasan a legszennyezőbb, míg a vonat a leginkább környezetbarát opció. A tanulmányban az átlagos európai kihasználtsággal számoltak, ami a buszokra nézve nem túl pozitív, azaz kevesebb ember utazik busszal, mint vonattal hosszú távon. Pedig egy teli buszos nyaralás egy főre jutó kibocsátása majdnem olyan kedvező lenne, mint a vonatozásnál. Ha még jobban bele szeretnénk merülni a témába, a vonatok között is lehet különbséget tenni, mivel a dízelvonatok károsabbak a villanyvonalon közlekedőkkel szemben, így erre is érdemes lehet figyelmet fordítani. [4]

 Forrás: https://giphy.com/gifs/basketsfx-baskets-3o9bT58ddcH7LvnKs0

Környezettudatos utazás hazánkban

Bár az idei nyáron a fókusz a belföldi turizmusra terelődik, a rövidebb utazásokra is lehet környezetkímélőbb járműopciókat választani. Hazánkban is a vonat a legkörnyezetkímélőbb lehetőség, a választást pedig a nyári időszak alatti megnövelt számú járatok is segítik. Ilyenek az északi-partra évek óta járó Katica, Tekergő és Kék Hullám vonatok. Ezeken a vonalakon idén nyáron a biztonságos utazást előtérbe helyezve, csak előre megváltott helyjeggyel lehet utazni, így a tömeg veszélye is elkerülhető. Természetesen a déli-part sem marad ki -  ide a Balaton és Tópart expressz vonatok viszik a fürdeni vágyókat.

Forrás: https://weheartit.com/entry/240698108

Az Arany- és Ezüstpartra kizárólag hétvégente az extragyors Jégmadár vonatok járnak és bár a fesztiválokra augusztus végéig várni kell, a MÁV a fiatalokra is gondolt, így hajnalban induló Bagolyvonatok segítik a városba való visszajutást egy átbulizott éjszaka után.[5] A magyar tenger több oldala között menetrendszeri hajójáratok is működnek, így nincs szükség autóba ülni a két part közötti távolság leküzdéséhez.

A budapesti kirándulásoknál is otthon maradhat a kocsi, hiszen a helyi közlekedési eszközökön túl egyre több helyen bérelhetőek a MOL Bubi kerékpárok, amikre a veszélyhelyzet alatt 100 forintos bérlet is váltható. Mellettük megjelentek a népszerű Lime elektromos rollerek, amiknek az az előnye a Bubikkal szemben, hogy szinte bárhol otthagyhatóak. Egy applikáció segítségével megkereshető a legközelebbi bérelhető darab, így gyorsan, biztonságosan és környezetet kímélve lehet eljutni A-ból B-be. A lehetőségek tárháza végtelen.

[1] https://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/greta-thunberg-klimavaltozas-usa.691704.html

[2] https://turizmus.com/utazas-kozlekedes/kornyezettudatosan-utaznak-a-svedek-1163746

[3] https://mta.hu/tudomany_hirei/karanten-jarvany-kornyezeti-hatasok-110606

[4] https://g7.hu/elet/20190803/mit-merlegeljunk-egy-utazasnal-ha-tenni-akarunk-a-klimavaltozas-ellen

[5] https://www.mavcsoport.hu/mav-start/belfoldi-utazas/balatoni-nyar-2020

A népszerű turisztikai célpontok helyett egyre többen választanak elhagyatott vidékeket nyaralásuk célállomásául. A trend nem új, a vírushelyzet miatt mégis ismét előtérbe került. Milyen hatással lehet ez a tömegturizmusra és hogyan érinti az újonnan felfedezett úticélok állandó lakosait?

Forrás: https://hungarytoday.hu/could-hungary-be-in-danger-of-overtourism/

Szinte mindenkinek szerepel a bakancslistáján legalább egy-két olyan ország vagy város, ahova szeretne eljutni. A turizmus önmagában jó dolog, hiszen az egyén élményszerzésén túl az adott város gazdaságának is jót tesz, embereknek ad megélhetést. De a sok pozitívum mellett sajnos negatív következményei is lehetnek. Az overtourism, azaz a „túlturistásodás” jelensége már 2017-ben sem volt ismeretlen a szakma számára. De mit is értünk pontosan a fogalom alatt? Akkor beszélhetünk overtourism-ról, ha egy adott helyre túl sok látogató érkezik egyszerre. Bár a „túl sok” elég szubjektív fogalom, minden turisztikai célpont rendelkezik egy ún. maximális befogadó képességgel – ez az a pont, ameddig problémamentesen vendégül tudják látni az érkezőket, anélkül, hogy az a helyi lakosok kárára menne. Ha a túl magas albérletárak, vagy a turistabuszok okozta közlekedési nehézségek miatt más városba kényszerülnek a helyiek, akkor már egészen biztosan túlturistásodással van dolgunk.[1] A legnépszerűbb úticélok célzott intézkedések bevezetésével próbálják korlátozni az odautazók számát. Velence idén nyártól például belépőjegyet szed azoktól, akik nem szállnak meg több napra, míg Párizs gőzerővel dolgozik azon, hogy a turistabuszok teljesen eltűnjenek a központból.[2]

Szerencsére nem kellett sokat várni és kialakult a trend tökéletes ellentéte, az undertourism, ami kifejezetten a turisták által nem, vagy csak kevésbé látogatott helyeket foglalja magában.

Forrás:https://www.cayugacollection.com/undertourism-this-destination-needs-your-attention/

„Alulturistásodott” helyek előnyben

A tömegturizmusra való válaszként sokak keresnek fel kevésbé zsúfolt, vagy egyelőre felfedezetlen helyeket, hogy kiélvezzék a tömeg nélküli kikapcsolódás előnyeit. Az undertourism egy kivételes marketing fogásként is használható, amire a kevesebb turistát vonzó helyek egyből le is csaptak olyan szlogenekkel, mint: „Látogass meg minket, itt nem kell sorban állnod az Instagram lájkokért.”, vagy „Gyere hozzánk, a szomszéd zsúfoltabb!”. Ezekkel viszont érdemes vigyázni, mert az a hely, amelyik „alulturistásodottnak” könyveli el magát és ezzel hirdet, könnyen az overtourism csapdájába eshet, hiszen mindenki, aki kevésbé zsúfolt helyekre vágyik, oda fog utazni.

A trend jelentése egyébként magában hordozza azt a jelenséget is, hogy nagyon sok látnivalónak létezik kisebb, kevésbé ismertebb verziója is. Ilyen például Velence és az onnan pár óra vonatútra lévő Trieszt párosa is, amely szintén rendelkezik csónakázásra alkalmas csatornákkal és egy gyönyörű palotával. [3]

Turista helyett vendég

Az undertourism az utazó szempontjából azért is előnyös, mert így a kiszemelt helyeket a saját tempójában ismerheti meg, anélkül, hogy szelfiző tömegeken kellene áteveznie. A kihaltabb vízpartokon a strandolás is élvezetesebb, sőt még pénztárcabarát megoldás is.

Forrás: https://theculturetrip.com/europe/spain/articles/top-10-things-to-see-and-do-around-las-ramblas-barcelona/

Európában egyre elterjedtebb fogalom a turizmus-fóbia, ami arra utal, hogy a tömegturizmusnak köszönhetően a helyi lakosok már nem látják szívesen a látogatókat, hiszen a rengeteg ember megnehezíti a helyiek mindennapi életét. [4] Undertourism esetén ettől sem kell tartani. Azokon a helyeken, ahol kevés a turista, kifejezetten örülnek az odalátogatóknak és vendégként bánnak velük. [5]

Undertourism Magyarországon

Ha vízpart, akkor sokan a tengerpartra, vagy hazánk esetén a Balatonra gondolnak. Pedig rengeteg kisebb tó van Magyarországon, amelyek mind tökéletesek a kikapcsolódást kereső utazók számára. Ilyen például az Orfűi-tó, ami Pécstől 10 kilométerre, a Mecsek északi lábánál fekszik. Maga a strand közel két hektár nagyságú és végig homokos aljzattal rendelkezik. [6] Az aktív időtöltést kedvelők rengeteg túraútvonal közül válogathatnak, távol a városok zajától.

A Kelet-Mecsekben, Baranya megyében, egy védett kis völgyben található a „magyar Svájcként” is emlegetett Óbánya. A romantikus települést a takaros porták, a hegyoldalba süllyesztett pincék és a különlegesen szép turistaútvonalak teszik egyedivé.[7]

Forrás: https://hu.pinterest.com/pin/732890539331235489/?autologin=true

Természetesen a városok között is található olyan, ami kevésbé zsúfolt, de látnivalókban gazdag. Ilyen például a román határhoz közeli Gyula, ahol a vár és a múzeumokon kívül, várszínház és várfürdő csábítja az odalátogatókat.[8] Székesfehérvár, az egyik leggazdagabb múltú magyar város is jól illik a képbe, hiszen a királyok városának nevezett település több uralkodónknak volt székhelye és koronázóvárosa is, így  történelmi helyekben és különleges látnivalókban egyaránt bővelkedik.

[1] https://www.responsibletravel.com/copy/what-is-overtourism

[2] https://turizmus.com/utazas-kozlekedes/utazasi-trendek-2020-ra-1167773

[3] https://www.nationalgeographic.com/travel/features/undertourism-overtourism-sustainable-destinations/

[4] http://turizmusonline.hu/kulfold/cikk/terjed_a_turizmus_fobia_europaban

[5] https://www.holiable.com/news/understanding/under-tourism

[6] https://www.penzcentrum.hu/utazas/top-5-titkos-nyaralohely-magyarorszagon-brutalisan-olcsok-keves-a-turista.1080335.html

[7] https://blog.szallas.hu/10-mesebeli-eldugott-kirandulohely

[8] https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/pest-megye-kriandulohelyek-travellina-belfoldi-utazas

Míg a hazai turizmus egy része lassan, de biztosan kezd kilábalni a pandémia okozta nehézségekből, az ágazat kisebb szegletét jelentő falusi vendéglátás elképesztő népszerűségnek örvend. Néhány helyen már most megteltek a szálláshelyek az egész szezonra, a tavalyi évhez képest pedig akár ötszáz százalékos növekedésről is beszélnek. Mitől ilyen vonzó a falusi turizmus és honnan ez a hirtelen népszerűség?

 Forrás: http://goodstuff.hu/2017/06/15/ezekre-a-helyekre-iden-el-kell-mennunk-beszt-of-falusi-turizmus

Ha nyaralásról van szó, általában a vízpartok és a híresebb nagyvárosok nevei merülnek fel elsőként. Az idei nyár viszont más lesz, mint a többi - most a biztonságos, mégis tartalmas időtöltést keresik az emberek. Ebből adódóan egyre többen választanak eldugott vidéki falvakat, ahol a természet közelsége mellett a népi kultúra megismerésére való igény jelenik meg motivációként. A falusi turizmus sokak számára egyet jelent a kunyhókban való alvással és a mezőgazdasági munkában való segédkezéssel. A sztereotípiák ezúttal is tévednek. A turizmus többi ágazatához hasonlóan a falusi turizmus is folyamatos fejlődésen megy keresztül. Az infrastruktúra hiányától idegenkedő turisták nagyon meglepődnének, ha látnák, hogy a hazai szolgáltatók hogyan teremtették meg a modern ellátás feltételeit, anélkül, hogy a hely több száz évre visszatekintő szelleme sérülne.

A falusi turizmus hajnala

Magyarországon az 1930-as évekre tehető a falusi vendéglátás kibontakozása. Jellemzően a Balaton környékén, a Mátrában, a Bükk-vidéken, valamint a nagyobb folyók mellett vetette meg a lábát a kedvező éghajlati és táji adottságú falvakban. Ekkoriban az ország üdülési igényének kb. harmincöt százalékát elégítették ki a falvak. A városi gyerekek üdültetésében különösen nagy jelentőséggel bírtak ezek a települések – a nyaralás egyfajta oktatási funkciót töltött be náluk. A mezőgazdasággal és az állattenyésztéssel való ismerkedés egy életre szóló élményt nyújtott a gyermekek számára, azáltal, hogy kiszakadhattak a megszokott nagyvárosi környezetből.

Forrás: https://torimaskepp.blog.hu/2018/03/21/regen_jobb_volt_gyereknek_lenni_biztos_vagy_benne

 A II. világháborúval megszakadt ez a pozitív folyamat, mivel az „üdülés” sokak számára kötelező kitelepítésként funkcionált, ezáltal kényszerként élték meg az emberek a vidéki létet. A falusi vendéglátás ettől kezdve a családjukat és barátaikat meglátogató városiak érkezésénél töltött be szerepet. Ez azonban a legkevésbé sem tekinthető turizmusnak, hiszen nem voltak erre a célra kialakított üdülőhelyek, annak ellenére, hogy lett volna kereslet irántuk. A magánpanziók reneszánszára egészen a nyolcvanas évekig kellett várni.[1]

Forrás: https://giphy.com/gifs/norway-village-ago-KKbPo8992a9wl

A városi ember találkozása a természettel

A falusi élet megismerése azokat a városi embereket vonzza igazán, akik szeretnék újjáépíteni a természettel való kapcsolatukat és közelebb kerülni ahhoz az életmódhoz, amely az őseiket is jellemezte. A falusi vendéglátásra berendezkedett falvak olyan vonzó természetes környezettel várják a látogatókat, amelyen kevésbé van nyoma az emberi aktivitásnak.

A falusi vendéglátásnak mindig egy sajátos nemzeti jellege van – többek között ezért van az, hogy a falusi turizmus leginkább az itthoni turistákat csábítja. Magyarként képesek vagyunk történelmünkön, vagy ősünkön keresztül kötődni ezekhez a helyekhez. Míg az idősebb korosztály gyerekkora élményeit élheti újra egy ilyen üdülésen, addig a fiatalabbak megismerhetik, hogyan éltek szüleik-nagyszüleik évekkel ezelőtt.

Forrás: https://giphy.com/gifs/that-moment-when-jet-jurgensmeyer-j-eHRNwK0ErZYUsrWNYe

A falusi turizmus térnyerése

A tavalyi évhez képest néhány falusi hely forgalma nem kevesebb, mint ötszáz százalékos növekedést mutat. De mitől ilyen nagy ez a szám? Bár elsőre úgy tűnhet, ez hatalmas tömegek megindulását jelenti, igazából néhány száz utazóról van szó. A COVID-19 jól láthatóan nagyobb nyitottságot eredményezett az utazók körében. A falusi helyszínek népszerűsége elsősorban a változatos programokban keresendő – saját kerttel rendelkező házak, túra-zarándok- és bicikliútvonalak, valamint bográcsozási lehetőségek jellemzik ezeket az úticélokat. Ilyen például az UNESCO Világörökségi listáján is szereplő Hollókő, ahol a turisták egy igazi palóc parasztházikóba költözhetnek, ahol korhű palóc berendezés, ám modern kényelem vár mindenkit. A Balaton-felvidéken és a nagyobb városok mellett találunk olyan településeket is, ahol megduplázódott a szállóvendégek száma tavalyhoz képest. Ilyen például Szentbékkálla, ahol az éghajlati adottságoknak köszönhetően évente kétezer órát süt a nap. Hasonlóan hangulatos hely Szentantalfa is, ahol a lakosság fele tulajdonképpen egy családból származik, így az idelátogatók tényleg úgy érezhetik, hogy egy igazi közösség tagjai lehetnek. Kaposvár mellett, a Zselici dombság ékkövei, Bárdudvarnok és Zselickisfalud is fokozott érdeklődésre tartanak számot. A Pakshoz közeli Szelidi-tópartot a csónakázó- és horgásztava miatt keresik fel, Békésszentandrást pedig az ország 5. legnagyobb állóvize, a Kákafoki-holtág teszi népszerűvé a kirándulók számára.[2]

Forrás: https://szallas.hu/bekesszentandras/vendeghazak

Járvány idejére tökéletes célpont lehet egy falusi szálláshely, hiszen vidéken könnyebben megvalósítható az emberek közötti távolságtartás. A szálláshelyeken általában csak a család, vagy baráti társaság tartózkodik egyszerre, így a fertőzés esélye elenyésző. Ezek a helyszínek még azoknak a családoknak is megfelelő alternatívák lehetnek, akik külföldre tervezték a nyaralásukat, mivel számtalan lehetőségük adódik az aktív időtöltésre – túrázással, kerékpározással, vagy horgászással tölthetik el a jól megérdemelt közös pihenést. Ráadásul mindenből hazait kaphatnak – a vendégek autentikus helyi élelmiszereket kóstolhatnak meg, amely révén még közelebb kerülhetnek a helyszínek nyújtotta életérzéshez. Jól érződik, hogy a falusi turizmus egy olyan belső erőforrás, amelyre hosszútávon támaszkodhat a szektor. Erőssége abban rejlik, hogy kevésbé van kiszolgáltatva a globalizációs hatásoknak, mivel az belső erőforrásainkon és értékeinken alapszik. Ez alapján már nem is meglepő, hogy máris a koronavírus nyertesének titulálják.[3]

[1] https://falusiturizmus.lap.hu/

[2] https://turizmus.com/szallashely-vendeglatas/valsagallo-falusi-turizmus-1169208

[3] https://novekedes.hu/interju/felporgott-a-belfoldi-turizmus-augusztus-20-ra-tobb-a-szallasfoglalas-mint-tavaly

A hazai turisztikai szolgáltatók már javában kampányolnak a forgalomélénkítés érdekében. Különleges akciókkal és extra szolgáltatásokkal várják a pihenni vágyókat, különös figyelmet fordítva a vendégek biztonságérzetének megteremtésére. Lássuk, milyen praktikákkal kompenzálják a pandémia által terhelt, kedvezőtlen szezonkezdést!

A koronavírus-járvány hazai lecsengése és a korlátozások enyhítése újból meghozták az emberek utazási kedvét, így május elején ismét beindult a tervezgetés és vele együtt a szállásfoglalás is. A hosszú hétvégéken túl a júliusi és az augusztusi hónap lehet az idei szezon megmentője. A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ felmérései szerint az utazni vágyók több mint fele (54%) a járvány lecsengését követő fél évben tervez utazni, de már jól látni, hogy az idén belföld válthatja fel a tengerparti nyaralásokat.[1] A hazai turisztikai szolgáltatók gőzerővel dolgoznak azon, hogy valamilyen többletet nyújtsanak a hozzájuk látogató vendégeknek. A magyar turisták tehát most megsokszorozhatják a belföldön szerzett élményeiket, és extra odafigyelésben és szolgáltatásokban részesülhetnek, ha az itthoni nyaralás mellett döntenek. Nézzük, hogyan tehetik ezt meg!

Forrás: https://csodalatosbalaton.hu/hirek/balaton/kalandra-vagysz-irany-balaton-kalandpark-elmenyfurdo-barlang/

Úticél: belföld

Egészen ideáig nem tudhattuk, hogy kiket keresünk fel egészen pontosan, amikor lefoglalunk egy szállást, vagy megveszünk egy belépőjegyet. A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) „Magyarország visszavár” kampánynak köszönhetően most már arcokat is társíthatunk az idei nyárra tervezett úticélokhoz. Június eleje óta olyan turisztikai szakemberek – felszolgálók, tárlatvezetők, vendégház-tulajdonosok - képei jönnek velünk szembe az utcákon, akik idén még inkább számítanak ránk.[2] A hazai turizmus képviselői most egy nagy közösség tagjaiként küzdik le az elmúlt hónapok kihívásait. Ez a közösség elevenedik meg a Magyar Turisztikai Ügynökség csodasmagyarorszag.hu weboldalán, amely azoknak a turisztikai szolgáltatóknak ad helyet, akik a #visszajövünk címszó alatt idén is várják az utazókat.

Forrás: https://giphy.com/gifs/VR4Xdxj5MXDna

A régen látott helyek ily módon most ismét életre kelnek és látogatásra csábítják az embereket. A kezdeményezésben feltűnő fürdők, szálláshelyek, éttermek és turisztikai szolgáltatók különböző kedvezményekkel és akciós ajánlatokkal álltak elő. Az Agárdi Gyógy-és Termálfürdő például egy 10+1 alkalmas bérletet kínál a látogatóknak, ami a 10. belépés után egy ingyenes alkalomra invitálja a fürdőzni vágyókat. A hévízi Kerék Csárda étteremben pedig a #visszajövünk jelszó bemondásával 10 százalék kedvezmény jár a fogyasztás végösszegéből. Ha valaki extrémebb időtöltést keres, a soproni Racing Arénában plusz 2 percet kaphat az egyébként 8 perces gokart futamokhoz.  De ezen kívül számos helyen ajándék manikűrrel, kedvezményes szállás csomagokkal és ingyen lángossal is találkozhatunk.

A turisztikai helyszíneknek az élményeken túl, a biztonságérzetről is gondoskodniuk kell, ahhoz, hogy a turisták választása rájuk essen. Ennek biztosítása érdekében különböző kreatív megoldásokhoz folyamodnak, ami egyfajta versenyt is előidézett a szereplők között. A nagyobb szállodaláncoknál például megjelent az okostelefonnal való ajtónyitás, sőt az érintésmentes pihenés alternatívája is egyre gyakoribb a szobaszervíz szolgáltatásokban[3].

Forrás: https://giphy.com/gifs/starz-food-3oxQNpWtsUFmzQYpHO

Egyenmaszk a biztonságért!

A magyarok tengerpartjának is nevezett balatoni vidék is felkészült a vendégfogadásra. A tó északi partján lévő Tihanyban egy különleges intézkedéssel védik a látogatókat és a helyi turizmusban dolgozók egészségét. A szolgáltatók egységes arculatú, Tihany logóval ellátott maszkot fognak viselni a munkájuk során, ezzel is népszerűsítve a nyári szezonban történő maszkviselést. Az egységes színű, logózott maszkokkal a vendégek által elvárt biztonsági elvárások mellett, a lokális, felelős turizmusért is kampányolnak. A tihanyi példát követve már a déli oldali Balatonföldvár is csatlakozott a kezdeményezéshez.[4]

Néhány vidéki szálláshely kevesebb kivehető szobával próbálja vendégeit nagyobb biztonságban tudni és kerékpárbérlést biztosít a friss levegőn történő időtöltés érdekében. A világjárvány kedvező hatást gyakorolt a falusi turizmusra nézve: a biztonságot kereső utazók inkább a kevésbé zsúfolt helyeket részesítik előnyben, olyannyira, hogy a 2019-es adatokhoz képest 500 százalékot nőttek a falusi szálláshelyek foglalásai. Ez a trend világszerte érezteti a hatását – egyre gyakrabban keresik a természetközeli élményeket. A falusi turizmus ily módon kevésbé van kitéve a globális hatásoknak.

Viszlát, svédasztal - helló szobaszerviz

A járványhelyzet kevésbé népszerű, de szükséges intézkedésekre is rákényszeríti a szálláshelyeket. A közösségi interakciók számának csökkentésével olyan alapdolgok tűnhetnek el ideiglenesen a hotelekből és a szállodákból, mint a svédasztalos étkezés, zsúfoltabb közösségi terek használata és jó néhány wellness szolgáltatás. Természetesen azok sem maradnak étkezés nélkül, akik nem engedhetik meg a szobába való rendelést, így az éttermek kevesebb asztallal és nagyobb távolságtartással ugyan, de működni fognak. A külföldi nyaralók hiánya az árképzésre is hatással van, ami a magyaroknak pozitív változást eredményezhet, mivel sok szálláshely az ő pénztárcájukra szabta idén az árakat, ami azt jelenti, hogy vagy nem emeltek, vagy pedig csak csekély mértékben. Az NTAK rendszerén keresztül a szállások a riválisok árlistáit is látják, így ahhoz tudják igazítani saját áraikat is.

Magyarország turizmusának több mint a felét általában a külföldi vendégek teszik ki, ami az ország nevezetességein túl a zenei fesztiváloknak, kiváltképp a Szigetnek köszönhető. Mivel ezek az események idén vagy elmaradnak, vagy kisebb formában, hazai fellépőkkel valósulnak meg, a turizmus szereplői egyénileg is kampányokba kezdtek.

Kedvezmények tengere

A Budapest tengerpartjának is nevezett Lupa Beach már május közepén kinyitotta kapuit. A strand a távoli tengerpartok nyújtotta élmény alternatíváját kínálja, pálmafákkal, baldachinos napozóhelyekkel és igazi koktél különlegességekkel. Az új reklámkampányukkal a külföldre vágyóknak üzennek. „Ha idén itthon nyaraltok, attól még nem kell alább adnotok, mert már itthon is elérhető, amire vágytok.” – mondta Gerendai Károly, a strand megálmodója a Magyar Hírlapnak.[5]

Forrás: https://ilovedunakanyar.hu/hir/a-lupa-to-megnyitja-kapuit

Természetesen a kultúra sem maradhat ki a nyárból. A Szegedi Szabadtéri Játékok ingyen jegyekkel élénkíti a város hotelforgalmát. Két Dóm téri előadásért sem kell fizetniük a látogatóknak, a produkciókra szóló jegyek fele pedig a Szegedre érkező szállodai vendégeknek van fenntartva.

A fővárosi éjszakai élet képviselői sem tétlenkednek. Az egyik leghíresebb buli helyszín az Instant-Fogasház mindent féláron ad a nyitóhétvégéjén. Az egyik legnagyobb koncerthelyszín, a Budapest Park pedig augusztus 15-től meghosszabbított szezonnal várja a bulizni vágyó fiatalokat. Addig is kerthelyiségként működik, ahol minden nap italakciókkal, street food-dal és Dumaszínház előadásokkal kapcsolja ki a fiatalokat.[6]

[1] https://www.portfolio.hu/gazdasag/20200506/koronavirus-hamarosan-ujra-berobbanhat-a-magyar-turizmus-430280

[2] https://mtu.gov.hu/cikkek/magyarorszag-visszavar-elindult-a-belfoldi-kampany-1679

[3] https://edition.cnn.com/travel/article/hotels-safety-coronavirus/index.html

[4] https://turizmus.com/desztinaciok/egyenmaszkban-varjak-a-vendegeket-balatonfoldvaron-is-1170157

[5] https://lupabeach.com/aktualis/rolunk-irtak/nyit-a-lupa-beach

[6] https://www.budapestpark.hu/

Menni, vagy nem menni? Ez most a legnagyobb kérdés az utazni vágyók körében. A koronavírus számtalan turistaparadicsom nevét feketítette be, így sokaknál kérdéses, miként indulhat újra a nemzetközi turizmus. A koronavírus által érintett országok egytől-egyig a turisták bizalmának visszanyeréséért küzdenek, hogy ismét úgy tekintsenek rájuk, ahogyan a világjárvány előtt.

Ez a nyár nem a világkörüli utazásokról fog szólni, ugyanakkor egészen biztos, hogy a külföldi kalandokra vágyók a szomszédos országoknak nekivághatnak. Május vége óta világszerte „turisztikai szövetségek” vannak kialakulóban az egyes nemzetek között ún. „utazó buborékok” létrehozása céljából. A szomszédos országok közös erővel biztonságosnak vélt turisztikai zónákat állítanak fel, majd zöld utat adnak egymás lakosainak az utazáshoz. Vajon ez elég lesz ahhoz, hogy megmentsék az idegenforgalmat?

Forrás: https://asia.nikkei.com/Spotlight/Asia-Insight/Coronavirus-torn-Asia-looks-to-reconnect-with-travel-bubbles

Ez a kérdés jóval bonyolultabb, mint ahogyan azt elsőre gondolnánk. Nem egyszerűen a nemzetközi turizmus újraindításáról van szó. Az elmúlt hónapok hozta borzalmak komoly reputációs károkat hoztak a koronavírus által érintett országoknak. Ezt példázza Olaszország helyzete is, amely gyakorlatilag feketelistára került a turisták körében.

A világjárvány megváltoztatta azt, ahogyan korábban tekintettünk az egyes desztinációkra. Ezt bizonyítja a Bloomberg Consulting legfrissebb kutatása is, amely szerint a turisták 68 százaléka másként viszonyul a legtöbb célállomáshoz, mint korábban. A kutatók szoros összefüggést találtak az országok válságkezelő készségei és jelenlegi megítélésük között. A koronavírus gócpontjainak minősülő országoktól – Olaszországtól, Spanyolországtól és az USA-tól jelen pillanatban idegenkednek a turisták, míg a válságkezelésben sikeresebb desztinációk – például Németország és Szingapúr – most még vonzóbb utazási alternatívát képviselnek a megkérdezettek körében. [1]

Az emberek elveszítették bizalmukat kedvenc desztinációik irányában. A karanténban töltött időszak után sokan még mindig veszélyesnek találják a világot, amely rányomja a bélyeget az utazási kedvre. A koronavírus által érintett országoknak ismét fel kell építeniük egy olyan identitást, amellyel újra elnyerhetik a látogatók bizalmát. De hogyan tehetik ezt?

                                              Forrás: https://media.giphy.com/media/3ov9jJJoFINnXlgeBy/giphy.gif

A válasz az országmárkázásban keresendő. Érdekes belegondolni, hogy szinte minden országról van valamilyen gondolatunk, benyomásunk, feltételezésünk, vagy sejtésünk – függetlenül attól, hogy jártunk-e már ott, vagy sem. A turizmus szótára ezt hívja országimázsnak. Országmárkázással tudatosan formálható az, hogy más nemzetek miként gondolnak egy országra. Az országmárkázás lényegében olyan tevékenységeket foglal magába, amelyek fogyasztói szükségletet teremtenek az adott nemzet művészete, kultúrája, történelme, gasztronómiája, építészete és tájai iránt. Egy jól definiált országmárka turistákat, befektetőket és nem utolsósorban tehetségeket vonz az országba egy versenyképes identitást kölcsönözve az adott nemzetnek.[2] A koronavírus árnyékában még inkább felértékelődik ennek a szerepe: olyan üzenetekre van szükség, amelyek mentén újradefiniálhatják magukat az országok, leküzdve a világjárvány hozta megbélyegzést. A történelem folyamán az országok folyamatosan alakították az identitásukat. A II. világháború után például több ország is igyekezett eltávolodni a háborús időkben mutatott „arcuktól”. [3] Nincs ez másként a COVID-19 utáni időkben sem.

Az országok világszerte folyamatos lépéseket tesznek azért, hogy visszanyerjék a külföldi turisták bizalmát. Ez hozta el az image videók aranykorát – egyre több ország akarja eljuttatni üzenetét a világnak. Lássuk, milyen üzenetekkel szólítják meg a külföldi turistákat!

Spanyolország - Spain for sure

„A country you can trust, a country you can beleive in.”

Spanyolország évente 84 millió turistát vonz, a GDP-jének több, mint 12 százaléka származik az idegenforgalomból. A világ második leglátogatottabb országaként, mégis nehezen indul ez a szezon a koronavírus hozta reputációs károk miatt. A mediterrán ország a „Spain for sure” kampánnyal kísérli meg, hogy visszanyerje a turisták bizalmát. A kampány keretében futó imázs videók egy szavahihető nemzet képét vetítik a nézők elé olyan spanyol hírességeken keresztül, akik jól példázzák a nemzet egyediségét – legyen szó gasztronómiáról, sportról, üzletről, tudományról, vagy zenéről. Ők azok a tehetségek, - például Fernando Alonso, Rafael Nadal - akik hitelessé teszik Spanyolország ígéretét – elvégre az egész világnak bebizonyították már, hogy érdemes bennük hinni. Miért ne hinnénk el nekik azt is, hogy Spanyolország biztonságos élményekkel várja a turistákat? „A világjárvány egy nagy mérkőzés, aminek az egész világ a részese, Spanyolország számít rád. – mondja Rafael Nadal az utolsó képkockában. [4]

 Ausztria

Kevés országról mondható el, hogy olyan magas szinten kampányolna az összetartás mellett, mint Ausztria. Legújabb social média kampányában a bizalom viszonzására hívja fel a figyelmet. A képkockákon azok a helyszínek köszönnek vissza, ahonnan Ausztria vendégeket vár, ezzel is érzékeltetve, hogy minden desztináció és vendég ugyanolyan értékes. A magyaroknak címzett videóban egy Norbert nevű turistát láthatunk, aki hosszú idő után végre elutazott Magyarországra és már alig várja, hogy Ausztria is vendégül láthassa a magyarokat. [5]

Horvátország – The vacation you deserve is closer than you think.

Bár a bizonytalanság a mindennapjaink részévé vált, Horvátország egy újabb kampánnyal emlékezteti a turistákat arra, hogy bizonyos dolgok állandóak: Horvátország 2020-ban is a legjobb élményekkel várja a látogatókat. A turisták végre ismét felfedezhetik a természetet Horvátország csodái révén, amelyek „közelebbek vannak hozzánk, mint azt gondolnánk” – üzeni a régió országainak a horvát turisztikai kisfilm. [6]

 A biztonság „az új egyenruha”

A külföldi turisztikai célpontok világszerte „biztonságos címkéket” aggattak magukra, hogy biztosítsák vendégeiket arról, hogy felelősségteljes módon járnak el egészségük megóvása érdekében. Svájcban gyakorlatilag a hotelek és a vendéglátó helyek „egyenruhája” lett a „Clean & Save” embléma. [7] A Portugáliába látogató turisták ugyanezekkel a címkékkel találkozhatnak. A Clean & Save minősítési rendszer nemcsak szabálykövetésre ösztönzi az iparági szereplőket, hanem bizalmat épít a turisztikai attrakciók irányában is. [8]

Forrás: https://www.myswitzerland.com/-/media/st/images/clean-and-safe/clean-and-safe top.jpg?la=en&hash=A45ABA16D9A7050DA0EB4FCD10D8FBD567EC5866

Biztonság, szavahihetőség, összefogás – ezekkel a kulcsszavakkal bővült koronavírus után a nemzetek identitása. Az országimázst formáló eszközök lehetőséget kínálnak arra, hogy a nemzetek megszabaduljanak a koronavírust által rájuk aggatott jelzőktől. Azok a nemzetek, akiknek sikerül újraírniuk és eladhatóvá tenniük az országimázsukat, akár új pozíciót tudhatnak majd magukénak a régió turizmusában. Elég egy „vonzó ám biztonságos arc” és máris jobb esélyekkel indulnak az országok a külföldi turisták bevonzásában.

[1] https://www.bloom-consulting.com/journal/wp-content/uploads/2020/05/BC_D2_Covid_19_Impact_Nation_Branding.pdf

[2] Kotler, Philip - Asplund, C. - Rein, Irving - Haider, Donald D. [1999]: Marketing Places Europe – Attracting Investments, Industries and Visitors to European Cities, Communities, Regions and Nations 

[3] Olins, Wally (2002) Branding the Nation – the Historical Context’, The Journal of Brand Management 9 (4–5) (April 2002): 241–8.

[4] https://www.ibtimes.co.uk/queen-letizia-looks-stunning-king-felipe-during-spain-sure-campaign-launch-1679767

[5] https://www.travelo.hu/tavol/20200615-ausztria-video-kampany-osszetartas-az-utazas-szabadsaga.html

[6] https://www.timeout.com/croatia/news/video-croatia-the-vacation-you-deserve-is-closer-than-you-think-060220

[7] https://www.myswitzerland.com/en/planning/about-switzerland/clean-safe/

[8] https://www.descubraminho.com/en/blog/turismo-de-portugal-created-clean-and-safe-label-for-destination