A digitalizáció térnyerése kétségkívül új trendeket eredményezett a turizmusban is. Egyre több olyan applikáció jelenik meg az online térben, ami nem csak a szállásfoglalásban, vagy az informálódásban nyújt segítséget a kirándulóknak, de használatukkal akár egy újfajta élmény részesei is lehetnek a felhasználók. Mutatjuk milyen alkalmazásokkal érdemes elindulni a következő utazásra.

forrás: https://www.pexels.com/hu-hu/foto/alma-apple-erintokijelzo-informacio-38271/

Manapság már nem csak akkor használunk applikációkat, ha fotókat szeretnénk megosztani, játszani akarunk, vagy csevegni az ismerőseinkkel, hanem akkor is, ha éppen egy utazást tervezünk, vagy akár már részt is veszünk azon az úton és plusz információra, esetleg segítségre van szükségünk. Hála a technika fejlődésének, az okostelefonokkal és tabletekkel akár egy perc alatt választ kaphatunk minden kérdésünkre. Persze ehhez megfelelő alkalmazások kellenek.

Az utazás szerelmeseinek az olyan applikációk, mint az értékelős TripAdvisor, vagy a last minute szálláskereső Hotel Tonight nem hordoz nagy újdonságot, hiszen ezeket az appokat töltik le a legtöbben hazánkban. Ami viszont a legnagyobb kirándulókat is meglepheti, azok a magyarok által fejlesztett turisztikai alkalmazások, amikből szintén egyre több áll rendelkezésre a belföldi utazók legnagyobb örömére.

forrás: https://tenor.com/view/train-subway-travel-gif-14907833

Túrázóknak

2018 végén jelent meg a Magyar Természetjáró Szövetség várva várt túrázós applikációja, ami nem meglepő módon a „Természetjáró” nevet kapta. A felhasználók válogathatnak túraötletek közül, vagy megtervezhetik saját útvonalukat a mobiljuk segítségével. Az ingyenesen letölthető program nem csak Magyarországon használható, így egy erdélyi túra során is jól jöhet. Az alkalmazás gyakorlatilag egy mobilos útikönyv, rengeteg előre megírt gyalog- és kerékpártúra-ajánlattal, számos természeti és kulturális látnivaló ismertetőjével. Növekvő népszerűségét jól mutatja, hogy rövid idő alatt az első helyre kúszott fel a magyar Apple „App Store Travel” kategóriájában és a Google Play Store „Utazás és helyi információk” kategóriájában is.[1]

forrás: https://hu.pinterest.com/pin/669629038316276571/

Aki túrázásra adja a fejét előbb utóbb találkozik az Országos Kéktúra nevű turistaútvonalakkal és az izgalmat fokozó pecsétszerző füzettel is, ami az idősebb korosztály mellett a fiatalokat is kirándulásra ösztönzi. Az azonos néven futó alkalmazás részletes információkat tartalmaz az egyes szakaszokról és a pecsételőhelyek megtalálásában is segítséget nyújt. [2]

Városnézőknek

Azoknak a kirándulóknak, akik a hazai legnépszerűbb turisztikai célpontokat keresnék fel, jól jöhet a Guide@Hand nevezetű alkalmazás, ami már a nevében is egy kézben tartható idegenvezetőre utal. A program nem éppen mobilfüggő felhasználóknak való, hiszen egy „hangos informátor” szerepét tölti be, azaz nem az utazók nézik a mobiljukat, hanem az közli velük az információkat, amiket tudni érdemes az adott helyről. Veres Miklós, a Magyar Tudományos Akadémia számítástechnikai kutatója (SZTAKI) 2005 óta folyamatosan fejleszti ezt az alkalmazást, így olyan népszerű turisztikai célpontok után, mint a Balaton-felvidék, Eger, a Mátra vagy éppen Gyula, az elmúlt egy évben új térség, Palócföld is a mobilalkalmazás család tagja lett. A magyar fejlesztés olyan különleges helyszíneken is használható, mint a Somló-hegy vagy éppen az Esztergomi Vármúzeum. Az applikáció nemcsak vezetni tudja a sétát, hanem barangolásra is használható. Így arra megyünk, amerre akarunk, és ha egy-egy érdekesebb helyen mondanivalója lesz a telefonunknak, mesélni kezd. [3]

A legfiatalabb utazók sem maradnak applikáció nélkül, hiszen a nyári időszak kedvenc országos turisztikai programja, a Hol vagy, Kajla? is elérhető alkalmazás formában. A program során az alsó tagozatos diákok játékos módszerekkel fedezhetik fel Magyarország történelmi helyszíneit és kulturális értékeit augusztus végéig.[4]

forrás: https://www.egerhirek.hu/2020/06/30/iden-is-utjara-indul-a-hol-vagy-kajla-turisztikai-program/kozelet/egerhirek

Szolgáltatóknak

A magyar fejlesztők a turisztikai szolgáltatókra is gondolnak, így részükre is készült nemrég egy szálláshelykezelő alkalmazás, ami az Én vendégszobám nevet kapta. A szálláshelyek központi regisztrációját és adatszolgáltatási kötelezettségét törvény írja elő, ami azt is magában foglalja, hogy az adatközlést egy szálláshelykezelő szoftver útján kell megvalósítani, ezek közül az egyik, a kisebb szálláshelyek által ingyenesen választható, az Én Vendégszobám alkalmazás.

A programot és az ahhoz tartozó applikációt csak a maximum 8 szobás és 16 ágyas szálláshelyek választhatják, és bár pótágyazásra lehetőség van, az egy éjszakára kiadott kapacitás semmiképp nem haladhatja meg a 16-ot. A rendszerbe olyan adatokat lehet rögzíteni, mint az: érkezés, távozás dátuma, megrendelő neve, küldő ország, milyen csatornán érkezett a foglalás, a vendég adatai stb. Az alkalmazásnak köszönhetően a legkisebb szálláshelyeken akár egy mobil segítségével is letudható az adatszolgáltatási kötelezettség.[5]

[1] https://www.turistamagazin.hu/hir/megjelent-a-varva-vart-termeszetjaro-applikacio

[2] https://www.origo.hu/techbazis/20191031-magyar-tura-applikaciok.html

[3] https://sokszinuvidek.24.hu/viragzo-videkunk/2019/11/11/mobil-telefon-alkalmazas-vezetett-hangos-seta-utazas/

[4] https://mtu.gov.hu/cikkek/iden-is-utjara-indul-a-hol-vagy-kajla-program-1723

[5] https://mtu.gov.hu/cikkek/az-en-vendegszobam-alkalmazas-a-gyakorlatban-1314

A vírushelyzet okozta bizonytalanság nagymértékben átformálta az utazók preferenciáit mind az úti cél, mind a szállástípus választása esetében. Az élménykeresés és a kényelem szempontjai mellett megjelent a biztonság és a zsúfoltság elkerülése is. Ennek köszönhetően sosem látott népszerűségnek örvendenek a vidéki magánszállások, amik nem csak az utazók, de a turisztikai szektor vezetőinek is felkeltette a figyelmét.

Forrás: https://info-budapest.com/attractions-in-hungary/

A nyár utolsó hetéhez közeledve kijelenthetjük: az idei nyár kétségkívül más volt, mint a többi. A külföldi nyaralást előnyben részesítők idén belföldre koncentráltak, a hatalmas szállodák vendégei pedig elkezdtek nyitni a kisebb magánszállások felé. Bár március elején még úgy tűnt, elmarad az idei szezon, a turisztikai szektor promóciói meghozták a várt eredményeket – a júliusi belföldi vendégszám még a tavalyit is felülmúlta. A legfrissebb összesített adatok szerint 2020 júliusában a magyarországi szálláshelyeken 4,3 millió vendégéjszakát töltöttek el. Ezzel a belföldi vendégek száma júliusban meghaladta a tavalyi számot (1,1 millió), és az előző havinak (460 ezer) is két és félszerese lett. A vendégek 51%-a pedig a hotelekkel szemben a magán- és egyéb szálláshelyeket részesítette előnyben.[1]

Forrás: https://www.pexels.com/hu-hu/foto/4k-hatterkep-dombok-eg-fak-842711/

Milyen szállóhely minősül magánszállásnak? A 2005. évi CLXIV. kereskedelmi törvény meghatározása szerint: az a nem kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából, magánszemély vagy egyéni vállalkozó által hasznosított lakás vagy üdülő, illetve azok egy lehatárolt részének és hozzátartozó területének hasznosítása, ahol a szobák száma legfeljebb nyolc, és az ágyak száma legfeljebb tizenhat. [2]

Tehát magánszálláshelynek minősül, ha valaki kiadja a nyaralóját adott időszakra, vagy akár a saját házának egy lehatárolt részét hasznosítja ilyen formában. De a vidéki panziók, a szintén egyre nagyobb népszerűségnek örvendő falusi szálláshelyek és a Balaton-parti medencés apartmanok legtöbbje is ebbe a formába tartozik.

Forrás: https://giphy.com/gifs/girlshbo-summer-memorial-day-weekend-GLV3seUDJqgeY

Hirtelen jött népszerűség

Honnan ez a nagy kereslet a magánszállások iránt? Bár nem mondhatjuk, hogy a tóparti apartmanok és vidéki kisházak elhagyatottan állnának éve óta, az idei szezonban meglepő mértékben nőtt az érdeklődés irántuk. A válasz egyértelműen a vírushelyzet okozta változásokban keresendő. Járvány ide vagy oda, az üdülés gondolatáról nem szívesen mond le bárki, főleg, ha a pihenés biztonságos körülmények között is kivitelezhető. Míg a nagyobb hotelek többszáz főt is képesek egyszerre befogadni, a magánszállásoknál a szobák számát nyolc darabban korlátozták, így a zsúfoltság könnyen elkerülhető. Ezekhez a szállásokhoz a legtöbb esetben saját kertrész és néhány helyen medence is tartozik, így a többi vendéggel sem szükséges osztozkodni. Továbbá a magánszállások legtöbbje pénztárcabarát, a koronavírusra való tekintettel pedig még ezek az árak is csökkentek. Egyetlen hátránnyal rendelkeznek, az pedig fejlettségi szintjük a nagy szállodaláncokkal szemben.

 Forrás: https://giphy.com/gifs/girlshbo-summer-memorial-day-weekend-GLV3seUDJqgeY 

Kisfaludy 2030

A magánszállások hirtelen jött népszerűségét, ami kétségkívül a vírushelyzetnek köszönhető, a turisztikai szektor vezetői is felismerték és pályázatot hirdettek ezek fejlesztésére. A felhívás keretében – melyre a jelentkezés június 15-én zárult – megvalósulhat a turisztikai vonzerőkhöz kapcsolódó és a turisztikai vonzerők közelében található magánszálláshelyek és egyéb szálláshelyek általános minőségének és szolgáltatási színvonalának emelése, a szálláshely működéséből származó árbevétel által a profitabilitás és a fenntarthatóság növelése, a turisztikai szektor adófizetési képességének erősítése, valamint az adófizetési morál javítása. A pályázat során 60 milliárd forint keretösszeg került kiosztásra, amit a nyertesek a magánszállások szobáinak fejlesztésére költhetnek. [3]

[1] https://mtu.gov.hu/cikkek/juliusi-adatok-az-ntak-bol-rekordot-dontottunk-1797

[2] https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0500164.tv

[3] https://turizmus.com/szallashely-vendeglatas/a-maganszallashelyek-45-ezer-szobajanak-felujitasa-kezdodhet-meg-1170857

Veszélyes úti célok, tragédiák helyszínei és a növekvő adrenalin, ami miatt egyre több turista sodorja szándékosan életveszélybe magát. A sokk-turizmus mellett pár éve megjelent a túlélő- és a sötét turizmus fogalma is. Mi a közös ezekben? Mindegyik esetben a veszély jelenti a legnagyobb kalandot.

Forrás: http://www.buzz-sports.com/top-destinations-for-extreme-sports-tourists/

Egyre több olyan turisztikai hirdetéssel találkozhatunk, ami kifejezetten extrém helyszínre kalauzolja a bevállalós utazókat, vagy olyan különleges, esetekben megbotránkoztató programokat kínálnak, amiket az átlag turisták messzire elkerülnek. Az évek óta egyre nagyobb népszerűségnek örvendő sokk-turizmus jelenséget három részre tudjuk osztani. Az extrém turizmus a különleges és veszélyes sportokhoz köthető, mint a hegyekről való bungee jumping, vagy az Antarktiszon való séta. A túlélő turizmus a nevéhez illeszkedve az életben maradás „élményét” ígéri a rátermett erdőjáróknak. A harmadik és egyben erkölcsileg legkifogásolhatóbb rész a dark tourism, azaz a sötét turizmus. Ennek lényege, hogy az úti cél minden esetben egy olyan helyszín, ahol valami tragédia, esetleg katasztrófa történt, mint például Auschwitz vagy Csernobil. Természetesen a katasztrófa turizmusnak is vannak enyhébb változatai.

Süllyedő városok

Egyfajta „utolsó esélyként” hirdetnek utakat több városba is, amik a globális felmelegedés miatti tengerszint növekedés következtében éveken belül víz alá kerülhetnek. A tudat, hogy esetleg később már nem lesz lehetőség ellátogatni ezekre a helyekre, megfelelő motivációt ad az embereknek, hogy tömegével keressék fel az adott városokat. A legismertebb város, ami ebben a cipőben jár, az az olasz Velence, de a holland Goningen is folyamatos hasonló helyzetben van a gázkitermelés következtében. Az elmúlt években több látványos és nagy sajtóvisszhangot keltő mentőterv is született a süllyedő városok védelmére, azonban az, hogy mit tartogat a jövő az érintett területek számára, még mindig kérdéses.[1]

Forrás: https://hu.pinterest.com/pin/268456827762540604/

A hetedik kontinens

Az Antarktiszon egyre komolyabb gondot jelent a megnövekedett turizmus. 2016 és 2017 nyarán 44 ezren látogattak el az Antarktiszra, míg ez a szám 1995-ben még csupán 9 ezer volt. Többfajta eszközzel is részt lehet venni a túrán, köztük tengeralattjáró, jégtörő és expedíciós hajó is szerepel. Az Aurora Expeditions honlapja szerint egy antarktiszi túra 12,500 dollárba (3,5 millió forint) kerül fejenként. A csomagban már benne van az utazás, szállás, de még a felszerelés is.

Forrás: http://szertar.com/tag/antarktisz/

A legtöbb turista az Egyesült Államokból érkezik (14,566), őket Kína (5286) és Ausztrália (4451) követi. A szakértők szerint azért is látogatnak egyre többen az Antarktiszra, mert attól tartanak, hogy a globális felmelegedés miatt hamarosan elolvadnak a jégsapkák. A megnőtt turizmus ezekben a már amúgy is veszélyeztetett régiókban azonban csak ront a helyzeten. Természetesen nem mindenki az utolsó esély miatt látogat el az Antarktiszra. Van, aki csak látni szeretné a "hetedik kontinenst", mások a pingvinekre kíváncsiak, vagy a szélsőséges hidegben akarják próbára tenni tűrőképességüket.[2]

Túlélőtúra

A túlélési gyakorlatokra is már konkrét iparág épült. Egyre több utazási iroda szervez olyan extrém túrákat, aminek keretén belül megtanítják a résztvevőket a túlélés legfontosabb szabályaira, majd egy közel 200 kilométeres útvonalon tesztelhetik az elsajátított tudást egy kés, egy kötél és egy tűzcsiholáshoz alkalmas eszköz segítségével. Felmerül a kérdés, hogy ezért emberek pénzt fizetnek? Természetesen egy felkészült kísérő végig velük tart, de csak szükséges esetben avatkozik közbe, így a résztvevők mondhatni biztonságban vannak. Leszámítva persze, a vadonban élő állatokat.

Egy orosz túlélőtúrákra szakosodott oldalon különböző csomagokból választhatnak a lelkes jelentkezők. A legolcsóbb, kétnapos kiképzés 120 dollárba (34 ezer forint) kerül, míg az 5-6 napos alapcsomag ára 377 dollár (106 ezer forint). A túlélő kurzusnak keresztelt változat még nagyobb kihívást jelent a résztvevőknek, akiket két-három fős csoportokra osztanak, majd kiválasztják, hogy melyik útvonalon jutnak el a célhoz. Ez összesen 463 dollárba (130 ezer forint) kerül. A legbátrabbak 2655 dollárért (750 ezer forint) benevezhetnek a "záróvizsgára", ahol egy teljesen elhagyatott területről öt napjuk van visszatalálni a bázisra.[3]

„Ez egy rossz döntés volt.”

Forrás: https://giphy.com/gifs/netflix-youvswild-you-vs-wild-netflix-interactive-LpX6j0dPySImVAZ4kz

Tragédiák helyszínei

Amikor a nyaralás helyszínének kiválasztása zajlik, az emberek többségének nem a nukleáris katasztrófák sújtotta övezetek, sorozatgyilkosok otthonai vagy állami börtönök jutnak eszébe. De amíg az ötlet nem mindenki számára hangzik szórakoztatóan, a hátborzongató látnivalók és tragikus események helyszínei mégis egyre népszerűbbek. A sötét turizmusnak nevezett jelenség elképesztő népszerűségnek örvend. Sokan kapcsolják a trendet az HBO-n futó Csernobil nevű sorozathoz, mivel amióta képernyőn van a műsor, fiatalok százai keresik fel ezeket a híres helyszíneket.

Mark Watson, az etikus utazási kampánycsoport ügyvezető igazgatója szerint nincs egyértelmű válasz arra, hogy a sötét turizmus jó-e, vagy rossz. „Az emberek különböző okokból mennek ezekre a helyekre, így nagyon nehéz megítélni a háttérben álló motivációt. Az olyan helyekre, mint Auschwitz, vagy a ruandai népirtás helyszíne, azért látogatnak el, hogy megértsék, valójában, mi történt” – mondja Watson.[4] A sötét turizmushoz azonban nem szükséges, hogy szomorú és rosszkedvű turisták legyünk. Olyan emberekre van hozzá szükség, akik szeretnének valamit tanulni a történelemről, az életről és erről a világról. 

[1] https://femina.hu/utazas/hires_sullyedo_varosok/

[2] https://www.origo.hu/gazdasag/20190726-hodit-az-extrem-turizmus-es-a-katasztrofaturizmus.html

[3] https://www.rbth.com/travel/tours/away/2017/03/09/survival-tourism-staying-alive-on-a-hike-across-the-russian-taiga_716271

[4] https://www.theguardian.com/travel/2013/oct/31/dark-tourism-murder-sites-disaster-zones

Folyamatosan úton lenni? Megismerni a különböző kultúrákat és közben még pénzt is keresni? Míg sok embernek az utazás szeretete többnapos évenkénti nyaralásban, esetleges külföldi hosszú hétvégékben merül ki, a turizmus egyes dolgozóinak az országok közötti folyamatos utazgatás hozza a mindennapi betevőt. Megmutatjuk melyek a turisztikai szektor legnépszerűbb állásai és milyen kritériumoknak kell megfelelni, ha valaki egy ilyen munka végzésével venné nyakába a világot.

Forrás: https://www.pexels.com/hu-hu/foto/eg-fokusz-fokuszal-fold-346885/

Ismerős az érzés, amikor hazaérsz a régen várt nyaralásból és már mennél is tovább a következőre? Kevesen tehetik meg, hogy felelősség nélkül utazgassanak, de ha a munkád írja elő, hogy egyik úticélt rögtön kövesse egy másik, akkor a havi betevő megkeresése közben is bejárhatod a világot! Legyen szó idegenvezetőkről, légiutas-kísérőkről, utazó újságírókról vagy a hatalmas óceánjárók személyzetéről, az alábbi foglalkozások mindegyike lehetővé teszi, hogy bárki kielégítse a világjárás iránti vágyát miközben a pénztárcája sem marad üresen.

Forrás: https://giphy.com/gifs/world-travel-city-t6conLiC13yyaqgijR

Mindenki utánam – az idegenvezetők

Az idegenvezetői munka mind szellemi, mind fizikai értelemben véve megerőltető, hiszen egy jó kísérő olyan kompetenciával és készségekkel rendelkezik, amelyek segítségével a legváratlanabb helyzeteket is azonnal képes megoldani. Legyen szó balesetet szenvedő vagy elveszett utasokról, elmaradó programokról, esetleges nyelvi nehézségek áthidalásáról, egy jó idegenvezető mindenben segítségére van az utazóknak. Az emberekkel való munka jelenti egyszerre a szakma nehézségét és szépségét is. Cserébe persze ő maga is folyamatosan kirándul. Egzotikus országokat jár be, gyönyörű tengerpartokon pihen és különleges hajóutakon vesz részt, miközben érdekesebbnél érdekesebb információkkal szórakoztatja a vele tartó utasokat. 

A Magyarországi Idegenvezetők Szövetsége szerint az aktív kísérők száma hazánkban az ötezer főhöz közelít.[1] A jelenlegi vírushelyzet, a turizmus aktív szereplőjeként az idegenvezetőket is nehéz helyzetbe hozta. A Magyar Turisztikai Ügynökség az idei nyáron inkább országon belüli utazásra buzdítja a nyaralni vágyókat, ami a belföldi idegenvezető szolgáltatások nagyobb mértékű igénybevételét feltételezi. A Kisfaludy2030 Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt.-vel közösen létrehozott pályázat a vidéki idegenvezetők pályamegtartását segíti egy egyszeri vissza nem térítendő támogatással. A pályázati anyagokat augusztus 7.-ig lehetett benyújtani, a támogatás pedig még idén folyósításra kerül. [2]

Forrás: https://giphy.com/gifs/safe-safety-click-BouwBuyFhQwlQYBvmG

Felhők felett – a légiutaskísérők

Szinte nincs olyan utazni imádó fiatal, akinek ne fordult volna meg a fejében, legalább egyszer, hogy légiutas-kísérőként helyezkedjen el. A repülés élménye mellett a kísérőket inkább az úticélok vonzzák, ahol két felszállás között akár több szabadnap is eltölthető a légitársaság biztosította szállodákban. Ezek alapján légiutas-kísérőnek lenni igazi álommunkának tűnhet, a felelősség viszont itt is hatalmas. Bármelyik pillanatban történhet olyan, amikor nincs helye a tétlenkedésnek, és gyors cselekvés szükséges. Ilyen, ha valaki rosszul van, epilepsziás rohamot kap vagy egyszerűen bepánikol a repüléstől. A légiutas-kísérők feladata, hogy felismerjék, jól beazonosítsák, hogy éppen mivel állnak szemben és annak megfelelően nyújtsanak elsősegélyt, vagy ha kell, újraélesztést végezzenek.[3]

Ahhoz, hogy valaki egyáltalán légiutaskísérőként dolgozhasson, egy sor hihetetlenül szigorú elvárásnak kell megfelelnie. Alapkövetelménynek számít egy bizonyos magasság, haj- és körömhossz, valamint úszni tudás. Ezek talán nem is annyira meglepőek, viszont egyes légitársaságoknál további követelmény kezdők esetén a szingliség, túlélési készség egy dzsungeles landolás esetén, vagy a Kung fú tudás egy esetleges kötekedő utassal szemben.[4]

5 ország, ahova el kell jutnod – az utazóriporter

Ha népszerűségi sorrendben írtunk volna a turizmus legfelkapottabb munkáiról, biztosan az utazós újságíró kerül az első helyre. Egy munka, ahol konkrétan azért fizetnek, hogy világot láss, hoteleket, programokat és helyi ételeket próbálj ki, majd a végén megírd ezekről a véleményed. Kétféle módon lehet valakiből utazóriporter. Az első és talán egyszerűbb módja, ha egy adott médiumnál újságíróként küldenek cikket írni egy-egy helyre, ami aztán rendszeressé válik. A nehezebb verzió, amikor valaki bloggerként kezdi, hiszen így az elején még saját magának kell kifizetnie az utazási költségeit és csak az oldal bizonyos népszerűségi szintjénél kezdenek megjelenni a reklámért fizető turisztikai helyek. Egy utazós blog mellett érdemes lehet elküldeni az elkészült anyagokat különböző helyi lapoknak, utazással foglalkozó médiumoknak, akik később rendszeres megbízásokat adhatnak és ezzel együtt fizetik az útiköltségeket is.

Forrás: https://www.traveldudes.org/travelblog/7-instagram-tips-travel-bloggers

Munka a nyílt vízen – az óceánjárók személyzete

A turisztikai szektoron belül kétségkívül az óceánjárókon betöltött pozíciók osztják meg leginkább a munkavállalókat. A vélemények két irányba hajlanak. A hajókon dolgozó és mellette blogot vezető emberek vagy nagyon szeretik ezt az életmódot és rendszeresen visszajárnak, vagy kifejezetten rossz élményként élték meg és sosem mennek többet óceánjárók közelébe. A motiváció itt sem más, mint a másik három felsorolt munka esetében: sok pénzt keresni és közben világot látni. A nehézségek itt viszont hamarabb jelentkeznek, mivel az óceánjárókon szigorú hierarchia uralkodik és nem könnyű előre lépni. A legtöbb magyar fiatal konyhán vagy felszolgálóként dolgozik, esetleg fotósként kerül a hajókra. Egy körülbelül két négyzetméteres szobán osztozkodnak hónapokon keresztül egy előre kijelölt lakótárssal, valamint a felszálláskor aláírnak egy szerződést, miszerint az első pár hónapban nincs szabadnapjuk. Ez alapján ugyan érhető, ha sokan negatívan emlékeznek a hajókon eltöltött időre, mégis felmerül a kérdés: akkor miért választja ennyi fiatal ezt az életformát?

A munkaórák közötti szünetekben természetesen a dolgozók is pihenhetnek és várost nézhetnek azokon a helyeken, ahol kikötnek a hajók. Sőt, egy hosszabb szerződés alatt, akár havonta visszatérnek ugyanazokra a helyekre, így lehetőségük adódik többször is körbejárni a különleges helyszíneket. Az egzotikus úticélok mellett pedig a fizetés nagysága a fő vonzó tényező. Mivel a hajón nincsenek plusz kiadások, lehetőség adódik rövid időn belül, nagyobb összeg összegyűjtésére is. [5]

Forrás: https://giphy.com/gifs/cruise-ship-pirates-life-for-me-uvxpNIlDUS5Ms

[1] https://infostart.hu/belfold/2020/08/08/remenytelen-helyzetben-tobb-ezer-idegenvezeto

[2] https://turizmus.com/szabalyozas-orszagmarketing/akar-egymillio-forintra-palyazhatnak-a-videki-idegenvezetok-1170711

[3] https://24.hu/elet-stilus/2019/06/06/munka-a-felhok-felett-a-legiutas-kiserok-vilaga/

[4] https://brightside.me/wonder-curiosities/15-proofs-that-very-few-people-can-actually-work-as-a-stewardess-375010/

[5] https://utazomajom.hu/hajo-vege-elet-egy-oceanjaron/

Folyamatosan frissülő kézikönyv készült a turisztikai ipar számára, ami a vírushelyzettel kapcsolatos információkkal, gyakorlati tanácsokkal látja el a vendéglátóhelyeket, a szállásadókat, a Tourinform-irodákat és a turisztikai attrakciók működtetőit. Utána jártunk milyen kreatív és szórakoztató megoldásokkal élnek a turisztikai szereplők itthon és külföldön, hogy megfelelő szintű szolgáltatást tudjanak nyújtani az előírt egészségügyi javaslatok betartása mellett.

Forrás: https://www.pexels.com/hu-hu/foto/ferfi-emberek-no-fiatal-3951628/

A turizmus újraindulásával egyre több hazai és külföldi vendég fordul meg szálláshelyeken és egyéb vendéglátóipari egységekben, ahol kapcsolatba kerülnek a kiszolgáló személyzettel és a többi vendéggel, így a turisták utazási kedvének fellendítése mellett a vírus elleni védekezés lett az iparági szereplők elsődleges feladata. Ehhez a Magyar Turisztikai Ügynökség két COVID-19 kézikönyv létrehozásával nyújt segítséget. Az első dokumentum a turisztikai attrakcióknak szól, míg a második a szálláshelyeket és a vendéglátóipari egységeket vértezi fel a vírus elleni védekezés legfőbb szabályaival.  A kézikönyvből az iparági szereplők alapinformációkat szerezhetnek a járványról és az abból kialakuló betegség legfőbb tüneteiről és lefolyásáról. Emellett fontos tanácsokat és javaslatokat kapnak a vírus terjedésének megelőzéséről. [1]

Az egészség megőrzése és a biztonságérzet megléte kétségkívül első helyen szerepel minden vendég számára, ezzel együtt viszont felmerül a kérdés: hogyan tudja a turisztikai ipar az új szabályozások mellett ugyanazt a vendégélményt nyújtani?

Két lépés távolság

Az egyik legfontosabb megelőzési módja a vírus terjedésének, a megfelelő távolságtartás. Már biztosan mindenki hallotta, a minimum másfél méteres szabályt. Míg ez nem tűnik nehéz feladatnak, egy olyan helyen, mint egy étterem, ahol akár 50 ember is tartózkodhat egyszerre már nehezebb kérdés. Egy németországi kávézó teraszán kreatív és szórakoztató megoldással álltak elő a probléma megoldására. Egy ilyen kalap viselése közben biztosan nem mennek egymáshoz túl közel a vendégek!

Forrás: https://hamuesgyemant.hu/social-distancing/megfelelo-tavolsagtartasok-a-vilag-minden-tajarol

Hazánkban a fiatalok egyik kedvenc fővárosi szórakozóhelye, a Budapest Park alakította „kerthelyiséggé” a népszerű koncerthelyszínt és tart akusztikus mini koncerteket a szórakozni vágyó fiataloknak. Bár a látogatottsága lecsökkent, a Park így is kreatív módon figyelmezteti látogatóit a 1,5 méteres távolság megtartására.

Forrás: https://www.facebook.com/budapestpark/photos/a.142897169169310/2888370794621920/?type=3&theater

Vendégterek fertőtlenítése

Míg a németek kreatív kalapokkal, addig a hollandok két fős üvegházakkal oldják meg a kötelező távolságtartást. A folyóparti társas privát szféra nemcsak meghitt hangulatot teremt, de a kötelező fertőtlenítési szabályok betartását is megkönnyíti. A két vendég közötti takarítás nem zavarja a többi étkezőt.

Forrás: https://hamuesgyemant.hu/social-distancing/megfelelo-tavolsagtartasok-a-vilag-minden-tajarol-1

A kötelező fertőtlenítés itthon sem maradhat el, így a Danubius Hotels vezetősége bevezetett egy „Biztos pihenés” nevezetű protokollt. Az új higiéniai csomag szabályozza az étkezéseknél az asztalok távolságát, a tálalóeszközök folyamatos fertőtlenítését, valamint az ételek biztonságos felszolgálását is. A vendégek is könnyet átláthatják az új rendszert a nekik készített tájékoztatók segítségével. A szállodák Bubbles Club Karnevál kezdeményezésével biztonságos és játékos módszerrel érik el, hogy a legfiatalabb vendégek is elsajátítsák a higiéniai alapokat olyan programok kialakításával, ahol játékosan, mégis minimális fizikai érintkezéssel tanulhatnak. [2]

 Forrás: https://turizmus.com/szallashely-vendeglatas/pihenesbiztosok-is-lesznek-a-danubius-ujranyito-videki-szallodaiban-1170043

Érintkezésmentes megoldások

A COVID-kézikönyv egyik kiemelt fejezetében taglalja, hogy amennyiben lehetséges a szolgáltatók redukálják minimálisra a szükséges érintkezések mennyiségét. A magyar Kapos Hotel ezt a kihívást az éttermeiben egy digitális étlap kidolgozásával valósította meg. Az asztalokon étlapok helyett egy QR kódot találnak a vendégek, amit az okostelefonjuk segítségével azonnal meg tudnak jeleníteni. [3]

A koronavírus egyik legmegosztóbb kérdése az arcot eltakaró maszkviselés szabálya. Míg Magyarországon a jelenlegi szabályozások szerint az éttermekben nem kötelező viselni, addig néhány külföldi országban, ahol a fertőzöttek száma jelenleg is magas, továbbra is ajánlott. Ilyen ország például Izrael is, ahol a maszkban való étkezést különleges cipzáras kialakítással oldják meg.[4]

Forrás: BCC/Youtube

 A vírushelyzet kreatív és sokszor humoros megoldásokat eredményezett a turisztikai iparban. Találkoztatok ilyennel? Küldjétek el nekünk kommentben a bejegyzés alatt!

[1] https://mtu.gov.hu/cikkek/frissult-a-magyar-turisztikai-ugynokseg-covid-kezikonyve-1623

[2] https://turizmus.com/szallashely-vendeglatas/pihenesbiztosok-is-lesznek-a-danubius-ujranyito-videki-szallodaiban-1170043

[3] http://www.kaposhotel.hu/

[4] BBC/Youtube

A 80-as évek divat trendjei, egy közel 200 éve működő cukrászda vagy egy villamos, amivel még nagyszüleink utaztak. Miért ilyen vonzó a retró? Mit ad ez az életérzés, ami miatt népszerű lett a múltidézés és hova menjünk kirándulni, ha visszautaznánk az időben? Magyarországi retró körkép következik!

Forrás: https://www.pexels.com/hu-hu/foto/bicikli-bortaska-jarmu-kerekpar-247929/

A nosztalgiához, mint kifejezéshez, a legtöbb embernek pozitív gondolatai fűződnek. Pedig a múltidézés jelenségét és az azzal járó érzelmi állapotot eleinte betegségként kezelték. Maga a kifejezés tizenhetedik századi találmány. Johannes Hofer, svájci orvos, alkotta meg az új fogalmat, amit nem érzelemként, hanem testi-lelki egyensúlyi állapot megbomlásaként diagnosztizált, ami az otthonuktól tartósan távollévő katonáknál jelentkezett. Ezután az európai orvoslásban gyakran jegyeztek fel nosztalgiajárványokat nagyobb háborúk idején, de az amerikai katonákat sem kímélte a „kór”. Ahogy nőtt a mobilitás és haladt előre az idő, úgy nőtt azoknak a száma, akik hosszabb időre is elhagyták otthonukat, így a nosztalgia érzete is elterjedt. A tizenkilencedik század végére már nem betegségnek, hanem lelkiállapotnak tekintették. Ez az egyéni tér- és időérzékelésnek köszönhető, vagyis annak, hogy az emberek egyre jobban elkezdtek foglalkozni a jelen és a múlt értelmezésével.[1] Ezt követően a nosztalgia jelenségét a múltidézéshez kapcsolták és már pozitívumként tekintettek rá.

Hol kerül képbe a retró? A nosztalgikus állapot megteremtéséhez olyan múltbeli dolgokra van szükség, amin az emberek elmerenghetnek, amikről régi idők emlékei jutnak eszükbe. Ez szinte bármi lehet – egy fénykép, egy épület, jármű, ruha, egy régi barát stb. – ami a múltat jelképezi. A turizmus is felismerte az erre irányuló keresletet, így egyre több lehetőség adódik a kirándulások közbeni nosztalgiázásra. Mutatjuk hogyan!

Időutazás Budapesten

Hagyományosan májustól októberig tart a fővárosi nosztalgia szezon, már ami a közlekedést illeti. A menetrendszerű járatok a 70-es 80-as és 90-es évek hangulatát hozzák vissza korhű állapotukban megőrzött járművekkel. A járatok között találhatunk villamosokat, buszokat, de még trolibuszt is. A nosztalgiajáratok különleges élményt nyújtanak a főváros nevezetességeit kereső turistáknak, mivel a legtöbb vonal történelmi helyszínek mentén halad végig.

Forrás: bkk.hu

Ilyen például az N19-es villamos, ami a híres fürdőket veszi sorra, mint a Rudas, a Király Fürdő, a Szent Lukács vagy a Szent Gellért Gyógyfürdő. Budapest legszebb részei nosztalgiabusszal is felfedezhetők. Az N109-es busz a Bem rakpartot, az Országházat, a Duna-korzót és a Bajcsy-Zsilinszky úton keresztül a belváros legizgalmasabb részét öleli körül. A nosztalgiajáratok a vírushelyzet miatt átmenetileg nem közlekednek.[2]

Észak-balatoni retró hétvégék

Azok sem maradnak retró utazás nélkül, akik Budapest helyett a Balatont választják úticélul. A MÁV-START és a MÁV-Nosztalgia több nyári hétvégén is újra munkába állítja a régi idők dízel- és gőzmozdonyjait. A megújult Utasellátónak köszönhetően a régi és a mai idők vendéglátásával is találkozhatnak az utazók. A Tekergő gyorsvonatok elején fog párban közlekedni két nosztalgiafestésű mozdony, a szerelvényben pedig helyet kap egy zöld színét visszakapott poggyászkocsi és egy nosztalgia-étkezőkocsi is, amely visszaidézi a 70-es, 80-as évek hangulatát babgulyással, rétesekkel, csokirolóval, szörpökkel és kimért balatoni borokból készült fröccsökkel is. [3]

Európa legrégebbi cukrászdája

A retró érzést konkrét helyek és bizonyos ízek is kiválthatják, mint például a közel 200 éves Ruszwurm cukrászda esetében. 1827-ben alapult és bár néhány évig zárva tartott, ez a hely számít Európa legrégebbi cukrászdájának. Jelenbe varázsolt múltként is emlegetik, ami a különleges sütemények mellett, mint a krémes és a Ruzswurm torta, a berendezésre utal. A bútorokat és felszerelési tárgyakat védetté nyilvánították, mivel csodával határos módon a jelentős épületkárok ellenére az 1849-es és 1944-es ostromot is túlélte.  A cseresznyefából készült mahagóni pult és a faoszlopokkal határolt ajtó olyan érzést kelt a látogatókban, mintha a régi Buda regényes világába lépett volna. [4]

Forrás: http://www.ruszwurm.hu/galeria/

Étkezés nagypolgári hangulatban

Fővárosunk a cukrászdákon túl szép számban bővelkedik a retró hangulatot idéző éttermekben is. Az egyik legnépszerűbb hely, ami a giccses retró helyett a letisztult, visszafogott egyszerűséget képviseli, a Telefon Bisztró. Miért pont telefon? A hely különlegességét az asztalokon lévő készülékek adják, amik a pulttal vannak összeköttetésbe, így mindenki egy kicsit nagypolgári úr és asszony módjára intézheti a rendelését. A hangulatot a telefonokon túl a falon lógó archív képek sokasága adja. [5]

Visszatérő divathóbortok

Az igazi retró hangulatot talán az öltözködéssel lehet a leginkább előidézni. Trapéz nadrágok, övtáskák, zenekaros pólók, a lehetőségek tára végtelen. Nem hiába térnek vissza a divatba a 80-as, 90-es évek kedvelt darabjai, hiszen ezek a trendek szinte minden divatdiktátor kedvencei közé tartoznak. Persze ha az igazi retró hangulatot keressük az öltözködésünkkel, nincs szükség új ruhák és kiegészítők vásárlására. Egyre több retró és vintage darabokra szakosodott second-hand ruhabolt található országszerte. Az ilyen helyeken való vásárlással nem csak a pénztárcánknak, de a környezetünknek is segítünk.

Forrás: https://giphy.com/gifs/dance-CDzdJSkC4iyLC

A fővárosban számos helyen találhatók kifejezetten retró és vintage ruhákra szakosodott üzletek, például a Humana Vintage Butikok, ahol folyamatos árucserével és hihetetlen akciókkal kedveskednek a stílus kedvelőinek. Persze Budapesten kívül is lecsaphatunk igazi retró kincsekre, például a szegedi Camille szobája üzletben. A hely hűen tükrözi a nevét, hiszen betérve egy vintage hangulatot árasztó lányszoba kellős közepén találjuk magunkat. A hazai vásárlók mellett a turisták is felfedezték maguknak a magyar vintage kincseket rejtő üzleteket, így érdemes jól időzíteni a shoppingoltást a tömeg elkerülése érdekében. A retró világa elképesztő népszerűségnek örvend. A trend pedig az idő múlásával saját magát táplálja.

[1] https://qubit.hu/2019/12/30/uj-fejezet-nyilt-az-erzelmek-torteneteben-a-nosztalgia-utan-itt-a-klimaszorongas

[2] https://www.bkk.hu/nosztalgia/

[3] https://www.mavcsoport.hu/mav-start/belfoldi-utazas/retro-hetvege-balaton-eszaki-partjan

[4] http://www.ruszwurm.hu/rolunk/

[5] https://funzine.hu/2017/03/07/gasztro/retro-budapest/

Egy nemzetről alkotott kép formálásában szerepet játszanak a történelmi események, a turisztikai attrakciók, a hagyományok, de részét képezheti a divat is. Az öltözködés kultúrája egyfajta közös nyelvként is funkcionál. Kontinenseken átívelő összekötő ereje van. Honnan ez a szoros kapcsolat az országimázs, a turizmus és a divat között és pontosan mikor vált a ruhaipar vonzó turisztikai tényezővé?

Forrás: https://www.galles.it/en/2019/07/17/shopping-in-milan/

A divat és a turizmus kapcsolata több száz évre nyúlik vissza. A 18. század elején az öltözködés valóságos mánia lett és a tehetősebb családok hölgyei évente többször indultak „shopping túrára” a nagyvárosokba, hogy a leghíresebb és legdrágább ruhaköltemények közül válogassanak. Ebben a korszakban új értelmet nyert a divat – az aktualitás követése lett a szó jelentése. Ezt mutatja az is, hogy Marie Antoinette idején egy udvarhölgyet három hónapra kitiltottak a palotából, mert kétszer ugyanazt a ruhát vette fel.[1] Ez a divat iránti őrület pedig a mai napig kitart. Leginkább a sztárok esetében érzékelhető, akiknél nem szokás két rendezvényen vagy bármilyen publikus megjelenésen ugyanabban a ruhában részt venni.

A divat, mint esemény

Ahhoz, hogy a tervezők bemutathassák kreációikat és felhívják a potenciális vásárlók figyelmét, szükségük volt a divathoz köthető eseményekre, így létrehozták a mai divathét régebbi verzióját. A 19. század végén, 20. század elején a tervezők elkezdtek szemrevaló hölgyeket alkalmazni, kizárólag azért, hogy az ő ruháikat viseljék a társasági eseményeken, így beszédtémává váljanak és bekerüljenek a lapokba. A századforduló után egyre több márka alkalmazott „élő próbababákat” és tartottak rövid bemutatókat, néhány kivételes vendégnek. Ezek a kezdetben nagyon exkluzív és rövid események egy idő után kinőtték magukat és elkezdtek hasonlítani a ma ismert divatshow-k világához: színházi körülmények között színpaddal, függönnyel és profi világítással. [2]

 Forrás: https://giphy.com/gifs/PmuoCRLyNyGMh6VlDO/html5

De mégis, hogyan kapcsolódik a divathetekhez a turizmus? Mivel egyre több potenciális vevő érkezett más kontinensekből Európába, kialakult a szokás, hogy a legnagyobb divatházak évente kétszer bemutatták legújabb kollekcióikat, kivételes vendégek és a sajtó képviselői előtt. A kreációk az egyéni megrendelőkön túl természetesen az üzletek boltjaiba is bekerültek, így azoknak is elérhetővé vált, akik nem feltétlenül jutottak el a bemutatóra. A legelszántabb divatmárkák iránti rajongók pedig országokat voltak képesek átutazni azért, hogy a kedvenc üzletükben vásárolhassanak. A híres tervezők ruhái és kiegészítői vonzzák a turistákat, így a divat több ország esetében a turizmus egyik fő mozgatórugója és az országimázs része lett.

Divatturizmus

A divathoz köthető turizmus szegmense három fő ágazatból fejlődött ki: a kreatív turizmus, a kulturális turizmus és a bevásárló turizmus. A híres nagyvárosok egyre inkább a kulturális iparágakat használják fel a turizmus és más iparágak fejlesztésére, hogy fokozzák a gazdasági növekedést és pozícionálják magukat a globális piacon belül. Ilyen kulturális iparág a divat is.

A látogatók egyre inkább a vásárlást választják a kultúra megtapasztalásának egyik módjaként a helyi termékekkel és kézművesekkel való kapcsolatfelvétel révén. Egyes rendeltetési helyek különleges turisztikai vásárlási tevékenységeket is kínálnak a turisták számára. Ilyen például az angliai Bicester Village, ami egy designer beváráslófalu Londontól egy órára. Az Egyesül Államok Utazási és Idegenforgalmi Irodájának turisztikai statisztikai adatai szerint a vásárlás a turizmus fő célja rengeteg ország esetén. Ázsiaiak 90 százaléka, nyugat-európaiak 86 százaléka és a kelet-európai turisták 85 százaléka választ shoppingolási alapon úticélt.[3]

A divathetek tökéletes eseményül szolgálnak arra, hogy a nagyvárosok felhívják az öltözködés iránti rajongók figyelmét arra, hogy ellátogassanak hozzájuk. A leghíresebb divathetekre Milánóban, Párizsban, Londonban és New Yorkban kerül sor a tavaszi és őszi időszakokban. Ezeken az eseményeken remek lehetőség nyílik arra, hogy a tervezők a nagyvilág előtt mutassák be legújabb kollekcióikat. A divatheteken az adott nemzet divatképviselőin túl szinte minden más országból is érkeznek vendégek, akik tovább viszik egy-egy kollekció hírét. A nemzetközi eseményeken elért sikerek pedig hosszútávon hatással vannak az országimázsra is. A tehetségekkel teli országokat kreatív nemzetnek nevezik, akik különösen értenek a divathoz, ez pedig akár befektetőket és megrendelőket is csalogathat az országba. Így turisztikai szempontból is nő az adott hely vonzereje.

Made in Italy

Melyik ország tudná megfelelően szemléltetni a divat szerepét az országimázsban, ha nem a leghíresebb tervezők hazája, Olaszország? A Made in Italy kifejezés ma már sokkal nagyobb jelentéssel bír, minthogy hol készült az adott termék. Egy védjegy, ami garantálja a vevőnek, hogy a vásárolni kívánt terméket Olaszországban tervezték, gyártották és csomagolták, azaz minden folyamat, amin a termék végig haladt, olasz szakemberek keze által történt. A divaton kívül használják még design, étel, autók és más mérnöki tervezést igénylő márkák esetében is.

1980 óta használják országmárka jelölésre, a nemzetközi egyediség jelképeként. Egy biztosíték arra, hogy a vásárolt árú olasz minőséget tükröz. Az utóbbi időben az olasz védjegy meghatározóvá vált az export szempontjából is és világszerte gyakran külön termékkategóriának tekintik. [4] Arról is szóltak hírek, hogy az olasz állam óriási adókedvezményekkel érte el, hogy a helyiek is a Made in Italy termékeket preferálják és így emeljék tovább annak értékét.

Forrás: https://gifer.com/en/ObDn

A magyar divatipar fellendülése

A magyar textil-, ruha- és divatipar szinte egyidős a magyar iparral és fénykorában Európa élvonalába tartozott. Ehhez a dicső múlthoz hozzájárult, hogy a kereskedőink és ruhaüzlet tulajdonosaink, a világ többi részével együtt az 1930-as években már Párizsba jártak, hogy megnézzék a francia divatházak kínálatát és vázlatok alapján elhozzák a vevőkörüknek megfelelő kollekciókat. Így Magyarország már a XX. század elején versenyben volt a divat területén. A magyar divattörténet egyik kiemelkedő alakja Rotschild Klára volt, akit a vasfüggöny mögötti divatdiktátorként is emlegettek, ugyanis ő öltöztette a XX. század második felének olyan női hírességeit, mint Honthy Hanna, Gábor Zsazsa, Kádár Jánosné, vagy Psota Irén. 1956-ban megnyitotta Különlegességi Női Ruhaszalon nevű üzletét és bár nem fűzték rokoni vagy politikai kapcsolatok az állami vezetőséghez, a szocialista időszakban nem akadt versenytársa. A divatkirálynő hírnevének köszönhetően a barackpálinka és a gulyásleves mellett a csillogó szalon is része lett az időszak országimázsának. [5] A divatipar visszaesése a rendszerváltáshoz köthető, mivel a határok megnyitásával betörtek a multik, a gyártás áttevődött a Távol-Keletre és a piaci háttér kőkemény változásával egymás után dőltek be az üzletek és a gyárak. [6]

Habár a rendszerváltás utáni időkben érezhető volt az általános visszaesés, ma ismét jelentős fellendülés figyelhető meg. Az elmúlt évtizedekben a hazai márkák új generációja, mint tervezés, mint kivitelezés terén luxusminőségű termékeket alkotnak, amire már nemzetközi szinten is felfigyeltek.

Minden nemzetnek vannak elismert tervezői, márkái, így ez alól Magyarország sem kivétel. A Budapest Central Europen Fashion Week, azaz a magyar divathét, közel 6 ezer látogatót vonz évente kétszer. A divatipar fő eseményén évek óta mutatkoznak be új tehetségek és rukkolnak elő friss kollekciókkal a már ismert tervezők. Természetesen a BCEFW-re a szakma nemzetközi képviselői is ellátogatnak, ismertebb influenszerek és a sajtó kíséretében, akik tovább növelik a magyar divat népszerűségét. A hazai sikereken túl, egyre több nemzetközi eseményen is ismertek a magyar márkák. A milánói divathéten például már két magyar brand, a Cukovy és az Elysian is elnyerte már a Buyer Awards elismerést, a Nanushka ruháit pedig a legnagyobb sztárok hordják világszerte. Ilyen ütemben pedig csak idő kérdése, hogy a divat szerves része legyen a magyar országimázsnak.

[1] https://akv5.wordpress.com/2009/08/17/az-oltozkodes-tortenete-a-divat-es-a-ruhazat-alakulasa-az-okortol-napjainkig/

[2] https://beautyfy.hu/2017/01/04/a-kifutok-hihetetlen-tortenete/

[3] https://www.slideshare.net/wilsontom/shopping-tourism

[4] https://itpi.it/istituto_en.php

[5] https://168ora.hu/kultura/a-magyar-divatkiralyno-titka-i-resz-a-botranybol-epitett-szalon-179617

[6] https://24.hu/elet-stilus/2020/03/08/rendszervaltas-divat-sule-kati-simonovics-ildiko-pataki-agi/

A rohamléptékű digitalizáció kétségkívül új trendeket eredményezett a turisztikai szektorban is. A szakértők szerint a hagyományos utazások helyét éveken belül átveheti a „Smart turizmus”, vagyis az interaktív modernizáció jelensége. LED képernyős tájékoztatók városszerte? Minden igényt kielégítő okostelefonok és applikációk? Ez lenne a jövő turizmusa?

Forrás: https://www.elemize.com/benefits-of-digitalization-in-the-power-industry/

Az idei év eddig nem kedvezett az utazás szerelmeseinek, de az elmúlt évtized adatait összevetve az utazási kedv és a turisták által elköltött összegek évről évre növekednek világszerte. 2019-ben a nemzetközi szinten utazók száma 54 millióval nőtt, az európai turizmus pedig több, mint 743 millió turistát fogadott, ami a teljes piac 51 százalékát jelenti. Ami hazánkat illeti, a turizmus jelenleg a GDP kb. 11 százalékát teszi ki, de kormányzati célkitűzés, hogy ez a szám 2030-ig meghaladja a 16 százalékot.[1] Hogyan lehetséges elérni ezt az eredményt? Mi tud ebben segíteni? A válasz a digitalizációban keresendő!

WiFi nélkül sehova

Ha digitális fejlődésről van szó, a turizmus az egyik leginkább érintett iparág. A turisztikai szektor szereplőinek elsők között kell alkalmazkodniuk az informatikai újításokhoz és beépíteniük azokat a gyakorlatukba ahhoz, hogy biztosítani tudják a látogatók számára elérhető legjobb lehetőségeket. Az, hogy legyen egy szálláshelyen internetelérés már alapkövetelménynek számít. Az Y generáció tagjai napi minimum 5 órát neteznek – 40 százalékát mobilról − és a tranzakciók 65 százalékát is mobilon végzik, így versenyhátrányba kerülhet az a turisztikai szolgáltató, akinek a weboldala esetleg nem mobilbarát. [2]

A digitalizáció a szálláshelyek számára 2020-tól már konkrétan elkerülhetetlen. A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) bevezetésével, idén januártól már minden szálláshelynek kötelező digitálisan, szálláshelykezelő szoftver segítségével rögzítenie a vendégek adatait.[3]

Forrás: https://www.szallasvadasz.hu/gotthard-therme-hotel/felpanzios-akcio-teljes-elorefizetessel-1-ejtol-19427.html

Technológiai újítások

A koronavírus megjelenése feladta a leckét a szállodaiparnak, mivel a vendégek egyik pillanatról a másikra igényelték az érintésmentes és biztonságos megszállás lehetőségét. A szálláshelyek szerencsére gyorsan reagáltak és kreatív módszerek alkalmazásával tesznek eleget az utazók igényeinek.

Az elmúlt évek technikai vívmányainak köszönhetően, már egyre kevesebb helyen találkozhatunk a kulcsos bejutás lehetőségével, ezek helyét a kártyás beléptetőrendszer vette át. Járványhelyzet idején ez sem túl biztonságos, így egyre inkább elterjedt az érintésmentes okostelefonos bejutás. Ha már okostelefonos beléptetés, akkor a kicsekkolásnál sem fogunk számlákat, aláírnivalókat kapni, hiszen ez fölösleges kockázatot jelentene, ezt a procedúrát is el lehet online intézni.[4] Manapság minden átállt digitális formába, a szállodai számla is ilyen módon fog érkezni!

Külföldön már megjelent az első concierge applikáció is, ami egy „online lakáj” szerepkört teljesít. Szobaszervíz rendelés, takarítás és egyéb különleges kérések esetén a vendégek az applikáción keresztül tudják leadni igényeiket, nincs szükség érintkezésre a hotel személyzetével. [5] Természetesen hazánkban sem maradnak el a kreatív ötletekkel. A kaposvári Hotel Kapos digitális étlappal, így érintésmentes rendeléssel várja a vendégeit. Étel- és itallapjuk a honlapon, vagy a vendéglátóhelység területén elhelyezett QR kódok segítségével megtekinthető. [6]

Forrás: https://giphy.com/gifs/DrSquatchSoapCo-online-shopping-onlineshopping-mobile-QW534qz1UEL6qKfv0r

A smart turizmus térnyerése

Az intelligens turizmus lényege, hogy egy adott turisztikai célpontot a hely technológiai képességei alapján határoznak meg. Számos helyen jelenleg is zajlik ez a modernizáció, amely az utazók tevékenységeit különböző interaktív megoldásokkal könnyíti meg. Ilyenek a különböző online fizetési lehetőségek, a taxi rendelés, de a helyi látnivalókról is olvashatnak információkat például kihelyezett LED képernyők segítségével.

A smart turizmus élén jelenleg Kína áll, ahol a turisták kihelyezett QR kódok letöltésével azonnal tudnak például taxit vagy ételt rendelni, menetrendekhez és várólistákhoz férnek hozzá, de az adott látnivalókról is azonnali információkhoz juthatnak egy okostelefon és a kód segítségével.[7]

A kezdeményezés célja, amely már egyre több országban elérhető, hogy hosszútávon javítsa az erőforrás-gazdálkodás hatékonyságát és maximalizálja az adott úticélok versenyképességét. Mindezt a technológiának köszönhetően fenntartható módon. [8] A járványhelyzet miatt a turizmussal együtt a nagyobb kivitelezésű fejlesztések is világszerte lelassultak. A figyelem jelenleg az egészség megőrzésére és a biztonságos életvitelre korlátozódik. A szakértők szerint az igazi digitális robbanás 2023-ra várható.[9]

[1] https://turizmus.com/utazas-kozlekedes/unwto-vilagszinten-4-szazalekkal-nott-a-turizmus-2019-ben-1168222

[2] https://turizmus.com/utazas-kozlekedes/kreativ-ellentmondasok-2020-as-trendek-a-turizmusban-1168613

[3] https://mtu.gov.hu/cikkek/ntak-1492

[4] https://infostart.hu/eletmod/2020/05/18/viszlat-svedasztal-es-boldog-orak-uj-vilag-koszont-be-a-szallodakban

[5] https://hospitalitytech.com/new-concierge-mobile-app-available-hotel-industry

^[6] http://www.kaposhotel.hu/

[7] https://tourismteacher.com/smart-tourism/

[8] https://tourismteacher.com/smart-tourism/

[9] https://www.tandfonline.com/doi/full/10.1080/02508281.2015.1075739

Virágot a világnak! Akár ez is lehetne néhány turisztikai látványosság hívószava. A növények már számtalan címerhez és jelképhez adtak ihletet a történelem folyamán – mára pedig már ott tartunk, hogy külön fesztivált építenek köréjük. De mi köze van a kertészetnek és a turizmusnak egymáshoz? Egyáltalán miért bírnak turisztikai vonzerővel a virágok? Ismét utána jártunk a miérteknek!

Forrás: https://turizmus.com/szabalyozas-orszagmarketing/junius-1-jeig-lehet-jelentkezni-a-viragos-magyarorszag-versenyre-1163860

A turizmusnak és a kertészetnek több közük van egymáshoz, mint azt elsőre gondolnánk. Akárcsak Hollandia esetében! Ha valaki az országra, és annak nevezetességeire gondol, biztos, hogy az első három dolog között ott lesz a tulipán és az azokkal borított hatalmas mezők. Ez egy tudatos pozícionálás eredménye. A tulipánt egy isztambuli nagykövet honosította meg az országban az 1500-as évek végén, amikor Törökországból beszerzett hagymákat ültetett a kertjébe. Ezt a történetet őrzi a tulipán elnevezése is, amely a turbán alakjáról kapta a nevét. [1] Pár évszázad elteltével a tulipántermesztés hatalmas üzletággá nőtte ki magát – olyannyira, hogy 1949 körül létrehozták az Európa kertjeként ismert Kaukenhof-t, hogy a holland és európai virágtermelők bemutathassák termékeiket a nagyvilágnak és ezáltal fellendítsék a terület virágexportját. [2] A vásárlók mellett egyre több látogató is megjelent az országban. Hollandia ekkor ismerte fel a virágok turisztikai jelentőségét és innentől kezdve tudatosan épített arra.

Forrás: https://giphy.com/gifs/funny-seor-13K9nER4Q3NAME

Vannak olyan országok, ahol a történelem juttatta főszerephez a virágokat. Klasszikus példa erre a XV.századi Anglia, amelyet a rózsákkal kapcsolnak össze. Az asszociációt a Rózsák háborúja ihlette, amikor is a York és a Lancaster-ház 30 éven keresztül vívtak harcot a trónért. A rózsa mindkét fél címerében fellelhető volt – az előbbi fehéret, az utóbbi vöröset viselt. Ezzel szemben a poroszoknál a búzavirág kapott nagyobb figyelmet – Willhelm császár és édesanyja, Louise királynő udvarában boldog előjelnek tartották. [3]

Virágzó fesztiválok világszerte

A csodálatos színekben pompázó és illatos virágok olyan élményt garantálnak, ami vonzó a turisták számára. Hollandián kívül is akadnak olyan országok, akik a növények köré építenek egy-egy turisztikai látványosságot, vagy rendezvényt. Ilyen például a spanyolországi Batalla de las Flores felvonulás, amit a Virágok harcának is hívnak. Hogy miért harc? A rendezvény középpontjában 20 gyönyörűen feldíszített kocsi halad, rajta régi öltözetű hölgyekkel. A tömeg virágokkal dobálja őket, a nők pedig teniszütővel a kezükben próbálják ezeket kivédeni, vagy visszadobni a tömegre. Nem tudni honnan indult a hagyomány, de páratlan látványosságot nyújtanak a repülő virágok százai. [4]

Forrás: http://www.lakaskultura.hu/kert/7-plusz-1-legkulonlegesebb-viragfesztival-europaban/

Olaszországban az úrnapja katolikus főünnep alkalmából rendszeresen megrendezik a L’Infiorata di Genzano felvonulást, amire a genzanói helyi művészek a Belardo utcájának egészét virágszőnyeggel díszítik fel, előre meghatározott téma alapján. Belgium sem maradhat ki a sorból, ahol a brüsszeli királyi palota kertjét kétévente augusztusban begóniák százezrei borítják be a Tapis de Fleurs rendezvény keretén belül, aminek jelentése virágszőnyeg. 120 önkéntes, kevesebb, mint 4 óra alatt telepíti a virágokat a térre, amik mindig egy adott motívumot formálnak. A világörökségnek számító Grand Place elé 1971 óta terítenek virágszőnyegeket, ezzel népszerűsítve a belga kertészet fő büszkeségét, a begóniát. [5]

Egy virágosabb Európáért

A környezetszépítés iránti elkötelezettség több évtizede összeköti a nemzeteket. Franciaországban 1959-ben szervezték meg az első virágosítási versenyt, azzal a céllal, hogy színesebbé, rendezettebbé varázsolják a francia városokat. A kezdeményezés olyan sikeres lett, hogy végül az angolok is megtartották a saját versenyüket, így hamarosan az Egyesült Királyságot is virágok borították. 1975-ben végül a két ország versenyre hívta egymást a virágok jegyében, ami az Entente Florale Europe nevet kapta (Európai Virágos Városok és Falvak). A megmérettetéshez egyre több nemzet csatlakozott, így ma már 9 ország vesz részt benne, köztük Magyarország is.

A környezetszépítésen túl az évek során előtérbe került a fenntartható fejlődés és a racionális vízgazdálkodás szempontja is. De fő feladatnak megmaradt a kulturált, virágokkal, zöld növényekkel díszített tiszta környezet megteremtése, így a résztvevők biztosítani tudják, hogy az adott település az eljövendő generációk számára is szép és élhető marad. Ehhez hasonló, milliókat mozgósító és nemzeteket egyesítő verseny nincs még egy Európában. Magyarország a turisztikai szakma kezdeményezésére 1990-től a Közép-Kelet európai térségből elsőként csatlakozott az európai versenyhez és egyben a régió legsikeresebben szereplő országa is. Ezt bizonyítja az elmúlt 30 évben magyar települések által nyert tíz arany, huszonkilenc ezüst, tíz bronz és tíz Európa-díj. [6]

Forrás: https://www.hirmondo.ro/kulfold/erdelyi-telepulesek-is-jelentkezhetnek-iden-a-viragos-magyarorszag-versenyre/ 

Mi a helyzet itthon?

Hazánkban is jól érzékelhető a kertészet és a turizmus közötti kapcsolat - a Debreceni Virágkarnevál az egyik legnagyobb és legismertebb virágokhoz kapcsolható rendezvényünk. Központi eleme az augusztus 20-i felvonulás Debrecen főutcáján, amin a több százezer szál élővirág felhasználásával készített, közel 5 méter magas és 12 méter hosszú virágkompozíciók haladnak végig, táncosok és hagyományörző csoportok kíséretében.[7]

Forrás: https://debreceniviragkarneval.hu/megvasarolt-jegyek-visszavaltasa/

Bár a karnevált idén a vírushelyzet miatt várhatóan elhalasztják, nem maradunk virágos esemény nélkül. Az ország másik fő, növényekkel kapcsolatos attrakcióját a Virágos Magyarország pályázat testesíti meg, amiben a résztvevők a legvirágosabb magyar település címéért küzdenek. A megmérettetés egyébként a fentebb említett nemzetközi verseny hazai része 1994 óta. Az esemény jelentős népszerűségnek örvend, évente kb. 300 település vesz részt benne.

A pályázat kiváló példa arra, hogy egy nemes cél érdekében igen is össze tud fogni a lakosság: az önkormányzatokon túl, önkéntesek is részt vesznek a települések felvirágoztatásában, így egy igazi közösségi élményként írható le a kezdeményezés. A lakosság a versenynek köszönhetően aktívan tehet azért, hogy növelje saját települése turisztikai vonzerejét. A szakmai zsűri által legjobbnak ítélt városok és falvak képviselik az országot a fentebb bemutatott nemzetközi megmérettetésen. [8]

A koronavírus különleges csavart eredményezett az idei versenyben, hiszen a települések helyett ezúttal magánszemélyek „versengtek” a legvirágosabb balkon és előkert kategóriában. Végre a hobbikertészek is megmutathatták, hogy egyénileg mennyit tesznek azért, hogy a környezetük szebb és vonzóbb legyen. A kertészkedés szerelmesei július 15-ig küldhették be pályázatukat, a balkonukról és előkertjeikről készített fotókat a versenyt kiíró MTÜ számára. Rövidesen kiderül, hogy kik büszkélkedhetnek a legszebb virágokkal. A nemrégiben elhunyt Bálint gazda évek óta elválaszthatatlan alakja volt a versenynek – így a Virágos Magyarország szervezőbizottsága egy emlékdíjat hozott létre a tiszteletére, amit az az induló fog megkapni, aki előkertjével, vagy balkonjával leginkább visszaadja a kertész utánozhatatlan szellemiségét.[9]

A verseny egyik erőssége, hogy mi magunk is beleszólhatunk az eredmények alakulásába. A Virágos Magyarország Facebook-oldalán közzétett információk szerint július 27-én kezdődik a közönségszavazás.

[1] https://www.erdekesvilag.hu/keukenhof-europa-legnagyobb-es-legszebb-viragoskertje/

[2] https://135artnature.ru/hu/flowers-are-national-symbols-of-countries-floristic-symbols-of-englishspeaking-countries.html

[3] https://135artnature.ru/hu/flowers-are-national-symbols-of-countries-floristic-symbols-of-englishspeaking-countries.html

[4] http://www.lakaskultura.hu/kert/7-plusz-1-legkulonlegesebb-viragfesztival-europaban/

[5] http://www.lakaskultura.hu/kert/7-plusz-1-legkulonlegesebb-viragfesztival-europaban/

[6] https://viragosmagyarorszag.hu/magyarorszag-nemzetkozi-reszvetele

[7] https://debreceniviragkarneval.hu/

[8] https://viragosmagyarorszag.hu/a-viragos-magyarorszag-verseny-tortenete

[9] https://palyazat.viragosmagyarorszag.hu/

Nagyon úgy tűnik, hogy a tankönyvek versenytársra találtak a turisztikai attrakciók személyében. Manapság egyre több hazai és nemzetközi példát lehet látni arra, hogy bizonyos látványosságok lehetővé teszik, hogy a gyermekek „saját maguk fedezzék fel a tudást”. Olyan kezdeményezések láttak napvilágot, amelyek játékos és kreatív módon hozzák közelebb a kultúrát, a történelmet, valamint a természetet a kisiskolásokhoz. Nézzük, hogyan teszik ezt meg!  

„Kicsi a bors, de erős” – tartja a híres mondás, amely mostanra igaz a gyermekek idegenforgalomban betöltött szerepére is. Ahogyan a családon belüli szerepek is folyamatosan formálódnak, úgy a gyermekeknek is egyre nagyobb beleszólásuk van a családi nyaralások alakulásába. Kizárólag azok a turisztikai szolgáltatók rúghatnak labdába, akik képesek a kisgyermekek fejével is gondolkodni, amikor kialakítják szolgáltatásaikat. [1]

 Forrás: https://www.telegraph.co.uk/travel/family-holidays/tips-for-a-long-car-journey-with-children

Gyermekként még egészen máshogy szemléljük a világot – családi és iskolai tapasztalataink határozzák meg, hogy felnőttként milyen érdeklődési körrel rendelkezünk majd. Mindebben a turisztikai szolgáltatók is részt vehetnek, hiszen az utazás egyet jelent a látókör szélesítéssel, amely a „lifelong learning”, vagyis az élethosszing tartó tanulás célkitűzést támogatja. Ez magában foglal minden olyan tanulási tevékenységet, amely tudás, készségek és képességek fejlesztése céljából történik.[2] Vagyis a tanulás nem feltétlenül esik egybe az iskolarendszerrel – így a turizmusnak is helye van az ismeretek táplálásában. Ez a felfogás kicsit sem újkeletű – a turizmus oktatási eszközként való kezelése már a 17. századi Európában is jelen volt. Ekkoriban az ifú angol arisztokraták felnőtté válásának szinte kötelező része volt a nagy európai körutazás, az ún. Grand Tour, amely akár négy évig is eltarthatott. A fiatalok azzal a céllal utazták be a kontinenst, hogy más népek kultúrájának, nyelvének, építészetének megismerése által szélesítsék a látókörüket. Manapság az olyan csere-diák programok viszik tovább ezt a hagyományt, mint az Erasmus, amely a külföldön folytatott egyetemi és főiskolai tanulmányokat jelenti. [3]

Téves lenne azt gondolni, hogy a turizmus kizárólag a felsőoktatásban szolgálhat oktatási céllal. Ezt bizonyítják azok a nemzetközi turisztikai attrakciók, amelyek kifejezetten a kisebb gyermekeket ösztönzik kultúrafogyasztásra. Az egyik nagy kedvenc a kanadai Children’s Museum. Utána jártunk, mit kell róla tudni!

Children’s Museum

Egy kanadai múzeum világkörüli sétára hívja a 16 év alatti gyermekeket, hogy feltárják a különböző országok kultúráit. A múzeumba látogató gyerekek maguk fedezhetik fel az országokat átható életérzést – beléphetnek egy beduin sátorba, a saját szemükkel láthatják Thaiföld háromkerekű autóit, sőt a középkori japánok bőrébe bújhatnak a népviselet által. A látványosság révén a kisiskolások saját maguk is részesévé válhatnak a kultúrának, azáltal, hogy különböző szerepekben és helyeken próbálhatják ki magukat. Az egyik percben még hieroglifákat fejtegetnek, a másikban pedig már egy indiai esküvőn találják magukat. A kanadai látványosság ily módon segíti a művészetek, a kultúra és a történelem könnyebb megértését. [4]

Forrás: https://www.cbc.ca/news/canada/ottawa/revamped-children-s-museum-public-help-1.4856314

Edukációs turizmus itthon

Tavaly nyár óta Magyarországon is létezik egy olyan turisztikai kezdeményezés, amely edukációs céllal szólítja meg a gyermekeket. A Magyar Turisztikai Ügynökség Hol vagy, Kajla? nevű kampánya játékos módon hívja kalandokra a kisiskolásokat, Kajla, a vizslakölyök segítségével. A kiskutya és családja bejárja egész Magyarországot – ám a kíváncsi eb valahogy mindig elkószál. A gyermekek küldetése, hogy segítsenek őt megtalálni. A „felderítő expedíció” során fel kell keresniük Magyarország történelmi, természeti és kulturális látványosságait, ahol pecsétet kapnak a Kajla-útlevelükbe. A kezdeményezés varázsa, hogy a gyerekek anélkül tanulhatnak Magyarországról, hogy annak tudatában lennének – ráadásul mindezt online térben is megtehetik igazi digitális bennszülött módjára. A tudásra szomjas gyermekek videókon és képeken keresztül is megtekinthetik hazánk látványosságait Kajla előadásában, aki helyi érdekességekkel hívja fel a lurkók figyelmét. Az utazni vágyó családoknak érdemes figyelemmel kísérniük az akciót – már csak azért is, mert a MÁV és a GYSEV ingyenes utazást biztosít a Kajla útlevéllel rendelkező gyerekek számára. Sőt, a MAHART és a BAHART egyes járatain is díjmentes számukra az utazás. [5]

Videó: https://www.youtube.com/watch?v=EA4JAzdkIa8

Hazánk turisztikai szolgáltatói is aktívan tesznek azért, hogy az idei nyár a családoké legyen. A gyulai Almásy-kastély kávézójában például 15 százalék kedvezmény jár a családoknak a pecsétgyűjtő kiskönyv felmutatása esetén. A „Kajla körökbe” újonnan bekerült Sóstó Látogatóközpont még új gyermekbarát szolgáltatásokkal is készül a jövőre: a tanösvény túravonalai digitálisan is bejárhatók lesznek, ezzel segítve a tanulást. Sőt szülinapi zsúroknak is lehetőséget ad majd a hely. A harkányi gyógy-és strandfürdő szintén akciókkal várja a gyermekeket: 10 százalékot vonnak le a belépő árából. A Kajla útlevéllel rendelkező kisiskolások „a busók földjén”, Mohácson is 20 százalékos kedvezménnyel hajókázhatnak. A Lillafüredi Libegőpark pedig 10 százalék engedménnyel várja a Kajlát kereső gyerkőcöket. A budapestieknek sem kell messze menniük a kedvezményekért: a Board Game Café Budapest például  játékdíj felszámítása nélkül várja a gyermekeket egy jó társasjátékozásra. [6]

Forrás: https://kajla.hu/

A gyermekes családoknak most érdemes beleásniuk magukat a témába, különösen jó akciókra bukkanhatnak a Hol vagy Kajla weboldalán.

[1] Heike A. Schänzel Ian Yeoman , (2015),"Trends in family tourism", Journal of Tourism

[2] Az Európai Tanács (2002/C 163/01)

[3] Lengyel Márton: A turizmus általános elmélete

[4] https://www.historymuseum.ca/visit/childrens-museum/

[5] https://kajla.hu/

[6] https://kajla.hu/partner-kedvezmenyek