Hagyd magad mögött a járt utat - fedezd fel Budapest rejtett kincseit!

2021. január 02. - Travelikum

A tipikus turistalátványosságok helyett fedezd fel fővárosunk kevésbé ismert, ám annál különlegesebb és gyönyörűbb részeit. Sétálj a Palotanegyed hangulatos utcáin, ismerd meg Gül Baba történetét, látogass el a természetvédelmi területté nyilvánított ELTE Füvészkertbe vagy hazánk első japánkertjébe, ahol megcsodálhatod a virágzó cseresznyefák sorát.

Forrás: https://www.pexels.com/hu-hu/

A főváros kihagyhatatlan utcái, városrészei és terei

Budapest földrajzi középpontjában, a pesti oldalon, a Dunától keletre elhelyezkedő Palotanegyed városrész közvetlenül kapcsolódik a történelmi belvároshoz, fejlődése pedig már a 18. században megkezdődött. A területen található fő útvonalak már 1730-ban is léteztek, ilyen többek között a Kerepesi országút, mai nevén Rákóczi út, illetve a Szolnoki országút, amely most Üllői útként ismert. A Palotanegyed első lakóépületeit 1725 körül a Hatvani és a Kecskeméti városkapuknál (Astoria és Kálvin tér) húzták fel. A fejlődést elősegítette, hogy több országos intézmény székháza ezen a területen kapott helyet, József nádor rendelkezésére két fontos objektum épült a negyedben, a Nemzeti Színház és a Magyar Nemzeti Múzeum, illetve 1865-ben itt nyílt meg a Képviselőház, ami ma az Olasz Kultúrintézet számára ad otthont. A kialakult központ körül számos gróf, báró, herceg, valamint több arisztokrata család építetett palotát, amelyek a mai napig a Palotanegyed büszkeségei. A belváros közelségének, a gazdag társadalmi és történelmi hagyományoknak, a kulturális és oktatási intézményeknek és az értékes műemléképületeknek köszönhetően kihagyhatatlan élményt nyújt a terület hangulatos utcáinak felfedezése.[1]

Budán, a második kerületben található, festői szépségű Gül Baba utca egyedülálló romantikát és nyugalmat sugároz az arra járók számára. Gül Babát – magyarul Rózsa Atyát – az Oszmán Birodalom határvidékén élő muszlimok szellemi „védőszentjüknek”, valamint emberbarát, segítőkész és bölcs bektasi dervisnek (a világ javairól lemondó, aszketikus életmódú ember) tartották, emellett pedig költő és tudós volt, akiről a Rózsadombot is elnevezték. A meredek utca végén Gül Baba sírjához emelt türbe (török sírbolt) található, amely máig muszlim zarándokhelyként szolgál. A türbe előtti kilátóteraszról fantasztikus panoráma nyílik a Dunára és a Margit-szigetre.[2]

A Budai Vár, a Budai Váralagút, a Budavári sikló és a Lánchíd szomszédságában található Clark Ádám tér fővárosunk igazán különleges pontja, amelyen az elmúlt évszázadokban lovarda, színház, kereskedelmi minisztérium, takarékpénztár és bérpalota is állt. Ezt a teret tekintik Budapest közepének, minden a fővárostól megadott távolságadatot innen számítanak, illetve pontosan az itt található 0 kilométerkőtől. A tér a skót mérnök magyarosított nevét viseli, aki többek között a Lánchíd és a Budai Váralagút megálmodója is volt.[3]

Forrás: https://pixabay.com/hu/

Parkok és kertek felfedezése

Az 1960-ban országos értékű természetvédelmi területté nyilvánított ELTE Füvészkert élő növényeknek olyan gyűjteménye, mely a tudományos kutatást, széleskörű ismeretterjesztést, természetvédelmi és környezetvédelmi nevelést egyaránt szolgálja, valamint a veszélyeztetett fajok megőrzésével, mesterséges szaporításával hozzájárul a biológiai sokféleség megőrzéséhez. A Botanikus kert a Föld flórájából 250 veszélyeztetett növény fajt őriz és mutat be, köztük 85 hazai fajjal. Kaktuszkiállítások, orchideanapok és botanikus klubok helyszíneként szolgál a csodálatos kert, melynek története egészen az 1700-as évekig nyúlik vissza.[4]

A Gellért-hegy nyugati oldalán, a víztározó tetején található a Filozófusok kertje, amely egyedülálló szoborcsoportjáról és annak üzenetéről nevezetes. A 2001-ben felavatott, bronzból, illetve gránitból készült alkotás Wagner Nándor, Japánban élt magyar származású szobrász munkája, amelyet 1985-ben gipszbe öntve mutatott be a nagyközönség számára. Az összesen három példányban kiöntött művéből egyet szülőhazájának, Magyarországnak adományozott. A kertben Ehnaton, Jézus, Buddha, Lao-ce és Ábrahám szobra áll kör alakban, melynek közepén egy fénylő gömb található, amely a közös istenséget jelképezi, az összekötő kapcsot a vallások között. A háttérben Mahatma Gandhi, Bódhidharma és Assisi Szent Ferenc szobra áll, ők azok a szellemi megvilágosodást elért személyek, akik az egyes vallások tanaiban megfogalmazott erkölcsi normák szerint élték életüket és ezt az üzenetet próbálták továbbadni minél több ember számára. A szoborcsoport kertjének kapujában az „Egymás jobb megértéséért” üzenet áll, amely egyértelműen az egymás iránti toleranciát és a békés egymás mellett élést szimbolizálja.[5]

Forrás: https://www.spottedbylocals.com/budapest/filozofusok-kertje/

A 14. kerületben található Japánkert, hazánk első, nagy gondossággal kialakított japánkertje, amelyet 1928-ban Varga Márton tervezett és építetett. A második világháború súlyos károkat okozott, több növény, szobor és berendezési tárgy is megsérült, illetve eltűnt. Az ötvenes és hatvanas évek felújításait követően a hetvenes évek elején újabb területtel bővítették a kertet, amely jelenleg 3000 négyzetméteres. Alapja a körülbelül 200 négyzetméteres nagyságú tórendszer, melyen több áthidaló kő és lépőkő vezet, ezek könnyítik meg a rejtett zugok felfedezését. Többek között olyan növények találhatóak itt meg, mint a kelet-ázsiai vallásvilágban nagy tiszteletnek örvendő, gyógyító hatással rendelkező páfrányfenyő, a bizarr formájú japánakác, különböző ritka orgona fajok vagy a kínai kenderpálma. Virágzó cseresznyefa nélkül pedig elképzelhetetlen egy igazi japánkert, ezt a feladatot a japán trónörököstől 1931-ben kapott Prunus serrulata ’Kanzan’, azaz a rózsaszín virágú japán díszcseresznye egyik utódja látja el.[6]

Forrás: https://welovebudapest.com/cikk/2020/6/4/zugloban-talalod-magyarorszag-elso-japankertjet-ami-meg-a-japan-hercegi-par-tetszeset-is-elnyerte-1

Budapest rejtett kincsei térkép

A Magyar Turisztikai Ügynökség jóvoltából megjelent és letölthető sematikus térkép, Budapest kevésbé ismert helyszíneire, illetve azok nevezetességeihez és látványosságaihoz kalauzol el minket. Az egyik oldalon egy áttekintő térképet találunk, amely segít minket a tájékozódásban, míg a másik oldal által betekintést nyerhetünk az egyes helyszínek háttér történetébe és érdekes információkat tudhatunk meg róluk.[7]

A térkép az alábbi linken érhető el és tölthető le: https://mtu.gov.hu/documents/prod/Rejtett-kincsek-Budapest---terkep.pdf