Travelikum

Portyázás hazánk egyik leglátványosabb erődítményében, a Budai Várban

2021. április 07. - Travelikum

A Budai Várnegyed Budapest városképének jellegzetes része, melyet a külföldi turisták mellett magyar lakosok is előszeretettel látogatnak. A könnyen megközelíthető „mini város” csodálatos panorámát nyújt a fővárosra, emellett a kerület számtalan kulturális programmal, szórakozási lehetőséggel és gasztronómiai élménnyel várja a látogatókat.

1_12.jpg

Forrás: https://pb2.jegy.hu/imgs/system-4/program/000/109/346/varbol-palota-seta-a-budai-varban-original-143561.jpg

Egy kis történelem

A Budai Várnegyed két, egymástól jól elkülöníthető részből áll; a polgárvárosból és a királyi palotaegyüttesből. IV. Béla az 1241-42-es tatárjárást követően rendelte el a várak építését. Hunyadi Mátyás uralkodása alatt a várnegyed fejlesztései a királyi palotára koncentrálódtak, valamint ekkor épült ki a városi vízvezeték-rendszer. A 16. század hanyatlást hozott a várnegyed életében, hiszen a 150 éves török uralom idején a település hatalmas károkat szenvedett. Az 1686-os visszafoglalást követően újult lendülettel indultak meg a fejlesztések. Mária Terézia Budára helyeztette a nagyszombati egyetemet, majd 1783-ban ide kerültek a pozsonyi kormányszékek is. A kiegyezés után virágzó korszak kezdődött a Budai Vár életében, ekkor épült meg többek között a sikló is. A II. világháború során súlyos károk érték a polgárvárosi részt és a palotaegyüttest is. 

Látnivalók a Budai Várnegyedben

A tatárjárást követően IV. Béla védőfalakat emeltetett a Budavári Palota köré, mely a 14. században királyi szentéllyé vált. Nagy Lajos király áthelyezte rezidenciáját Visegrádról Budára, ezzel egy időben bővítette és erősítette a várat. Az Anjou-kori palotaépítést Luxemburgi Zsigmond folytatta, Mátyás király építkezésinek nyomai az itáliai reneszánsz hatású kápolnában és a Corvinákat őrző könyvtárban jelennek meg. A török hódoltság idején a palota többször leégett. A mai formájában ismert királyi palota építészettörténete Mária Terézia korára nyúlik vissza. A császári és császárnői lakosztályt a Dunára néző első emeleten alakíttatta ki. A szabadságharc során a palota megrongálódott, a károk helyreállítása I. Ferenc József magyar király koronázása után indult meg. Az épületegyüttes ma látható formáját Ybl Miklós, illetve Hauszmann Alajos tervei alapján nyerte el. A palota körül érdekes és értékes szobrokat találunk, a főbejárat előtt két oldalon látható Csongor és Tünde, a palota előtt áll Savoyai Jenő emlékszobra, nem messze tőle pedig az 1903-ban állított Turul madár.[1]

A 18. század elején felhúzott hajtogatott alaprajzú Halászbástyát, a kor legmodernebb várvédelmi elvei szerint építették. Elnevezését hagyományosan azzal magyarázzák, hogy a falak védelmét a halászok céhe látta el, azonban valószínűbb, hogy a várszakasz alatt elterülő Halászváros városrészről kapta a nevét. A falszakasz északi végén egy gyalogos ösvény kötötte össze a várat a külvárossal, melyet főként a halászok használtak a budai halpiacra menet. Érdekessége, hogy Hunyadi László ugyanezen az ösvényen kísérelte meg a menekülést 1456-ban. A falszakaszt a Mátyás-templom 19. századi átépítésekor Schulek Frigyes újjáépítette. Az építész meghagyta a 18. századi erődrendszert, azonban a tagoltatlan bástyák és falak merevségét új építészeti elemekkel oldotta fel, mellyel igazodott a templom architektúrájához. A bástya sarkpontjain öt kisebb és egy nagyobb tornyot emelt, melyeket a román kori kolostorok kerengőjére emlékeztető fedett árkádokkal kötött össze. Az átépítés a 20. század elején, 3 év alatt befejeződött, az építkezések során számos régészeti lelet került elő.[2]

2_9.jpg

Forrás: https://www.programturizmus.hu/media/image/big/ajanlat/szabadido/varosnezes/varosnezo-programok/14/3690-halaszbastya.jpg

A Halászbástya szomszédságában áll a Mátyás-templom. Keletkezésével kapcsolatos pontos adatok nem maradtak fent, de a szakemberek 1246-1247-re becslik építésének kezdetét. Egy évszázaddal később, egy mise közben az egyik tornya összedőlt. Ugyan a balesetben senki nem sérült meg, azonban ez elég volt ahhoz, hogy elkezdjék átalakítani az épület szerkezetét. Mátyás király több szálon is fűződik a templomhoz, itt vette el Pobjebrád Katalint, illetve mikor 1470-re befejeződtek a munkálatok, Mátyás kitűzte az épületre címerét. 1541-ben, mikor Szulejmán elfoglalta Budát, a templom dzsámiként funkcionált. Több koronázás is zajlott az épületben, elsőként Károly Róbertet, majd Ferenc Józsefet és feleségét, valamint utolsó királyunkat, IV. Károlyt és feleségét is itt koronázták.[3]

A Köztársasági Elnöki Hivatalnak otthont adó Sándor-palota 1806-ban épült meg, Sándor Vince gróf utasítására. A mai napig vitatott, hogy az osztrák Johann Aman vagy Pollack Mihály tervei alapján készült a visszafogott, klasszicista épület. A kiegyezéskor Andrássy Gyula miniszterelnök ezt az épületet szemelte ki kormányrezidenciának, melyet Ybl Miklós alakított át, hogy miniszterelnökségi funkcióinak eleget tegyen. Tisza Kálmán miniszterelnök javaslatára a palota kevesebb, mint 180 ezer forintért és két Andrássy úti telekért cserébe állami tulajdonba került. A földszinten helyezkedtek el az irodák, az emeleten, a Dunára néző oldalon a miniszterelnöki lakosztály és a hivatali rezidencia, a sarokteremben pedig a minisztertanács ülésezett. Az emeleten tartották a fogadásokat, rendezvényeket a Mária Terézia szalonban, a gobelin-, és tükörteremben. A II. világháború alatt az épületet lebombázták, melynek felújításával az állam rendszerváltásig nem törődött. 1990-ben az Antall-kormány vette újból számításba a Miniszterelnöki Hivatal ideköltözését, melyet a következő kormány figyelmen kívül hagyott. Végül 2002-ben fejeződtek be a helyreállítási munkálatok, azonban Medgyessy Péter kormányfő nem akarta a világörökség részeként nyilvántartott palotába helyezni hivatalát, így vált az épület a Köztársasági Elnök hivatalává. Az államfői rezidencia ezzel szimbolikusan is elköltözött az Országházból, mellyel elhatárolódást fejez ki a törvényalkotó szervtől.[4]

3_10.jpg

Forrás: https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/9/9e/S%C3%A1ndor-palota_naps%C3%BCt%C3%A9sben.jpg

A Sziklakórház Atombunker Múzeum a Budai Vár alatt húzódó pincerendszerben üzemel, mely évszázadokon át adott menedéket tűzvész, vagy ostrom idején a várban, és az akörül lakóknak. A 19. század végére elhagyatottá vált, azonban az I. világháború rámutatott a hely fontosságára. A 20. század elején új fegyverek kerültek a frontvonalra, valamint a katonai repülőgépek megjelenésével a légtér is csatatérré vált. A bunker kiváló menedéket nyújtott a légi csapások és a gáztámadások idején. Az 1930-as évek végére, a II. világháborúra való felkészülés során légoltalmi riasztóközpontot alakítottak ki a mai múzeum területén. A háború kitörése után a pincerendszert folyamatosan bővítették, 1939-től hivatalosan is óvóhelyként működött. 1942-ben megkezdődött a Fővárosi Szükségkórház kiépítése, hiszen a fővárosban nem létezett ezen kívül olyan intézmény, ahol biztonságosan lehetett operálni, gyógyítani. Az eredetileg 60 fősre tervezett létesítményt a duplájára bővítették. A Sziklakórház az ország egyik legfelszereltebb intézménye volt, saját víz-, és villanyellátással, szellőztetővel és röntgengéppel rendelkezett.[5]

A Budavári Sikló Széchenyi Ödön kezdeményezése alapján, 1870-ben készült el. A világ második hegyi kötélvasútja a 90 méteres szakaszt egy 30 fokos lejtőn teszi meg, melynek mozgatóerejét az alsó állomásnál lévő gőzgép biztosította. Szerkezete 74 éven át problémamentesen működött, azonban a II. világháború alatt a gépházat bombatalálat érte, aminek következtében a sikló 1986-ban kezdte meg újra működését. A jármű eredeti funkciója szerint a kormányhivatalok tisztviselőinek munkába járását segítette, mellyel kevesebb, mint 2 perc alatt eljutottak a Clark Ádám térről a Várba, azonban ma már kizárólag turisták használják.[6]

A neoreneszánsz Várkert Bazár 1875-1883 között épült, ma része az UNESCO világörökségek listájának. Kezdetben kereskedelmi funkciót töltött be, később műtermeknek, kiállításoknak adott otthont. 1961-től ifjúsági parkként működött az 1984-es bezárásáig, mikor az épület életveszélyessé vált. Közel 30 év kihasználatlanság után ma kiállításoknak, rendezvényeknek, zenés eseményeknek ad otthont.[7]

4_6.jpg

Forrás: https://i.szalas.hu/pois/4874/original/28085.jpg

 

 

 

[1] http://www.budavar.hu/budai-var

[2] http://budavar.btk.mta.hu/hu/utcak-terek-epuletek/halaszbastya.html

[3] https://matyas-templom.hu/

[4] https://mult-kor.hu/20100806_a_magyar_allamfo_rezidenciaja_a_sandorpalota

[5] https://www.sziklakorhaz.eu

[6] https://bkk.hu/utazasi-informaciok/kozossegi-kozlekedes/siklo/

[7] https://www.budapestinfo.hu/hu/varkert-bazar  

A bejegyzés trackback címe:

https://travelikum.blog.hu/api/trackback/id/tr1616493014

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása