Magyarország Kormánya 2020-ban megtárgyalta és elfogadta a turisztikai térségekről szóló rendeletet, amely konkrét lehatárolásokkal együtt határozza meg országunk 11 turisztikai térségét. A kezdeményezés mellett ingyenesen rendelkezésre álló és használható marketinganyagokkal segítik a helyben működő szolgáltatók munkáját, valamint a belföldi turizmus fellendítését.

Forrás: https://pixabay.com/hu/

A turisztikai térségek meghatározásának célja a szolgáltatók közötti együttműködés erősítése, a fogadóterületek versenyképességének javítása, valamint a meglévő kínálati elemek szolgáltatási csomaggá történő alakítása. Továbbá fontos szempont az is, hogy az egymástól jól megkülönböztethető desztinációk már rövidtávon képesek legyenek versenyképes utazási ajánlatot jelenteni az élményeket kereső külföldi és belföldi vendégek számára.[1]

A 11 nevesített turisztikai térség

• Balaton
• Budapest környéke
• Bük-Sárvár
• Debrecen és térsége
• Győr-Pannonhalma
• Gyula és térsége
• Mátra-Bükk
• Pécs-Villány
• Sopron-Fertő
• Szeged és térsége
• Tokaj és Nyíregyháza

Forrás: https://mtu.gov.hu/cikkek/11-turisztikai-terseg-terkep-es-telepuleslista-1918

A Balaton turisztikai térség hazánk egyik legkedveltebb úti célja, amely a klasszikus vízparti üdülés mellett páratlan természeti látványosságokkal, kulturális attrakciókkal és tartalmas programokkal várja a turistákat a nyári főszezonon kívül is. A térség kínálatában megjelenik a vízparti nyaraláson kívül a kulturális és egészségturizmus, bor és gasztronómia, aktív- és ökoturizmus. Bővebben: https://mtu.gov.hu/cikkek/balaton-turisztikai-terseg-1920

A Budapest környéke turisztikai térség magában foglalja a már korábban is nevesítésre került, aktív és ökoturisztikai kínálati elemekben, történelmi, kulturális értékekben gazdag Dunakanyar térséget. Bővebben: https://mtu.gov.hu/cikkek/budapest-kornyeke-turisztikai-terseg-1921

A Bük-Sárvár turisztikai térség kínálatának zászlóshajóit Bükfürdő és Sárvár nemzetközi vonzerővel rendelkező gyógyfürdői jelentik, de az egészségturisztikai célpontok mellett a desztináció kulturális értékei sem elhanyagolhatóak. Bővebben: https://mtu.gov.hu/cikkek/buk-sarvar-turisztikai-terseg-1922

Debrecen és térsége turisztikai térség már korábban is nevesített turisztikai térségként Magyarország egyik legkomplexebb turisztikai kínálatával rendelkező területe, mely jelentőségét tovább növeli a nemzetközi repülőtér. Bővebben: https://mtu.gov.hu/cikkek/debrecen-es-tersege-turisztikai-terseg-1923

A Győr-Pannonhalma turisztikai térség nevesítésével egy viszonylag kis kiterjedésű, könnyen bejárható, de számos kulturális értéket tartogató desztináció jött létre. Pannonhalma az ország ikonikus pontja, a világörökség részeként a Bencés Főapátság monumentális épülete és környezete kiemelkedő látogatói élményt biztosít. Bővebben: https://mtu.gov.hu/cikkek/gy-r-pannonhalma-turisztikai-terseg-1924

A Gyula és térsége turisztikai térség megközelíthetőségének megkönnyítése, mind Budapest, mind Románia felől új turisztikai folyosókat nyit meg, amelyek a következő években jelentős turisztikai potenciálnövekedést biztosítanak Gyula és Békéscsaba számára. Bővebben: https://mtu.gov.hu/cikkek/gyula-es-tersege-turisztikai-terseg-1925

Az új turisztikai térségként nevesített Mátra-Bükk két, a hegyvidéki jellegnek köszönhetően közös vonásokat is hordozó, de alapvetően eltérő kínálati elemeket tartalmazó, hagyományos turisztikai célterületet egyesít közös turisztikai térségben. Bővebben: https://mtu.gov.hu/cikkek/matra-bukk-turisztikai-terseg-1926

A Pécs-Villány turisztikai térség profilját meghatározó két turisztikai termék a kulturális és borturizmus, amelyet kiegészít a környezeti adottságokból adódó aktív- és ökoturisztikai kínálat, valamint Harkány révén kiemelten kezelendő az egészségturizmus. Az egyszerű termékalapú megközelítés mellett Pécs város mediterrán hangulata és a villányi pincészetek teszik különlegessé a desztinációt. Bővebben: https://mtu.gov.hu/cikkek/pecs-villany-turisztikai-terseg-1927

Az elsők között turisztikai térséggé nyilvánított Sopron-Fertő térségből Bük városa 2020-ban áthelyezésre került az újonnan létrehozott Bük-Sárvár térséghez. Sopron számos, sokak által csak kevésbé ismert műemléképülettel, egyházi, illetve kulturális értékkel bír a rendkívül népszerű Tűztorony mellett, de nem elhanyagolható a pincészeteinek kínálata sem. A desztináció a kastélyélményre vágyókat Fertőd és Nagycenk felkeresésével repíti vissza a múltba, a főúri világba. A Fertő-tó a vízi kalandokra nyitott felfedező turistákat ejti rabul, kerékpárra pattanva pedig tókerülő túra során Ausztria partközeli települései várják látogatóikat. Bővebben: https://mtu.gov.hu/cikkek/sopron-fert-turisztikai-terseg-1928

Az új Szeged és térsége turisztikai térség meghatározó vonzereje Makovecz Imre kulturális öröksége, Makó és Mórahalom egészségturisztikai kínálata, valamint Szeged kulturális és építészeti értékeinek sora. Az elsődleges termékeket kiegészítő elemek a térség egyéb fürdői, a magyarság szempontjából kiemelkedő Ópusztaszer, valamint ide kapcsolódik jelentős fejlesztését követően Mezőhegyes kulturális kínálata is. Bővebben: https://mtu.gov.hu/cikkek/szeged-es-tersege-turisztikai-terseg-1929

A Tokaj és Nyíregyháza turisztikai térség három különböző turisztikai profilú altérség együttese, emellett a legnagyobb alapterületű és legtöbb települést lehatároló desztinációk közé tartozik. Tokaj szerepe elsősorban a borturizmushoz köthető, mely kiegészül a Zemplén aktív turisztikai kínálatával, ikonikus váraival. A Felső-Tisza térség az aktív- és ökoturisztikai lehetőségeivel és középkori templomaival jelent sajátos vonzerőt. A Nyírség a családosok számára nyújt kikapcsolódási lehetőséget az aktív, egészségturisztikai, vallási és kulturális sokszínűségének köszönhetően. Bővebben: https://mtu.gov.hu/cikkek/tokaj-es-nyiregyhaza-turisztikai-terseg-1930 [2]

[1] https://mtu.gov.hu/cikkek/desztinacios-szemlelet-a-lehatarolas-logikaja-1915

[2] https://mtu.gov.hu/cikkek/11-turisztikai-terseg-1914