Fedezzük fel Sopron környékét! - Hazánk egyedülálló természeti kincsei

2020. december 11. - Travelikum

A Soproni-hegység minden évszakban lenyűgöző élményt nyújt. Tanösvények, túraútvonalak és szabadidős parkok biztosítják az aktív pihenést a kirándulók számára, míg a gasztronómia szerelmeseinek a kivételes hagyományokkal rendelkező borvidék kedvez. Gyalog, biciklin, vagy hajón, egy biztos, a Fertő-tó felfedezése kihagyhatatlan!

Forrás: https://azutazo.hu/oszi-programok-a-huseg-varosaban-es-kornyeken/

Turistaútvonalak és kirándulási lehetőség a Soproni-hegységben

A Soproni-hegység erdői, vagy, ahogy sokan hívják a Lővérek, tökéletes kikapcsolódási lehetőséget kínálnak a pihenni, kirándulni és túrázni vágyók számára egyaránt. A hegység főként gneiszből és kristályos palából áll, legmagasabb pontja a közel 560 méteres Magasbérc, erdeiben pedig megtalálható a bükk, a gyertyán, a tölgy, az éger, illetve több fenyőféle is. A terület szubalpin klímájának köszönhetően, Sopron hivatalosan jegyzett klimatikus gyógyüdülőhely, ahol a kristálytiszta levegő többek között a szívbetegek gyógyítására is alkalmas.

A Lővérek erdeiben 7 tó, 20 patak, több mint 40 forrás és 6 kilátó várja a természet kedvelőit, illetve itt található az első hazánkban létesített erdei tanösvény, tornapálya és játszótér is. A túraútvonalak többsége az Állami Szanatórium és a Hotel Lővér környékéről indulnak.

Ciklámen tanösvény

A Ciklámen tanösvény a Soproni Tájvédelmi Körzet természeti értékeit, növény- és állatvilágát mutatja be, a 8 km-es táv tökéletes választás azok számára, akik könnyed kirándulásra vágynak. A Sopront és Lővéreket összekötő szakasz a ciklámen virág jelzés mentén teljesíthető, azonban egy darabig együtt halad a zöld jelzéssel, amelynek végállomása a Hatvan Ferenc emlékmű. A zöld jelzés szintén könnyed túra, viszont itt már kisebb emelkedőkkel is találkozhatunk.

Cél a Károly-kilátó

A Károly-kilátó több útvonalon is megközelíthető, ezek között találhatunk könnyebben és nehezebben teljesíthető szakaszokat is. A sárga háromszög egy régi szánkópálya kanyargós nyomvonalán vezet minket, ez talán a legkönnyebben teljesíthető mind közül. A kihívást keresőknek a zöld jelzést ajánljuk, közepesen meredek szakaszokkal, míg az igazán edzetteknek, a meredek kék háromszög jelzést.[1]

Sopron, a szőlő és bor városa

Hazánkban 22 borvidék található, közülük a soproni rendelkezik az egyik legrégebbi hagyományokkal. A Soproni Borvidék részét képezi a Fertő-parti, illetve a Kőszeg környéki települések szőlőültetvényei is. Legértékesebb területe az 1500 hektárnyi, Fertő-tó körüli domboldalakon található rész, ugyanis a sajátos mikroklíma, illetve az ásványi anyagokban gazdag talaj jellegzetessé és egyedivé teszi az itt termett szőlőből készülő borokat. A terület kékszőlő, főleg kékfrankos termelése kiemelkedő, azonban jelentős a Zweigelt, a Cabernet Sauvignon, a Merlot és a Pinot Noir ültetvények szerepe is. A fehérszőlő fajták közül pedig a Zöld Veltelini, a Savignon Blanc, a Charnonnay és a Zenit jellemzi leginkább a vidéket.

Ritka, hogy egy bortermelő vidéken a testes vörösborok mellett, az igazán jó száraz fehérborok, illetve a kései szüretelésű fajták is megtalálhatóak.[2]

Forrás: https://www.pexels.com/hu-hu/

A Fertő-tó természeti kincsei

A Fertő-tó Közép-Európa harmadik legnagyobb tava, amely egy igazi síkvidéki sóstó. Hosszúsága 35 km, szélessége 7-15 km, a tó egésze pedig 337 négyzetkilométer területű, azonban ebből csak az egynegyede, 87 négyzetkilométer található Magyarországon. A közel 20 ezer éves tó vize erősen lúgos, gyógyító erejét pedig magas sótartalmának tulajdonítják, ugyanis 33-szor annyi sót tartalmaz, mint a Balaton. Ősi megfigyelések, hagyományok és feljegyzések alapján úgy tartják, hogy a tó vize 7 éves periódusokban erősebben megárad és leapad. A rendkívül alacsony vízállásnak köszönhetően, 1869-ben a fertőrákosiak „száraz lábbal” keltek át a tavon a boldogasszonyi búcsúra, míg 1926 tavaszán olyan magas volt a vízállás, hogy még a nádat sem tudták levágni.

A különleges természeti viszonyok mellett növényvilága is egyedülálló, mivel számos só kedvelő faj kizárólag ezen a területen található meg. Ilyenek például a sásfélék, a nád, a káka és a boszorkánygyűrűket építő fésűshínár is. Állatvilágát tekintve érdemes megemlíteni a közel 300 madárfajt, amelyek közül több, mint 110 költ a tavon és a környékén, a többi pedig őszi és tavaszi vándorláskor telepedik meg itt rövidebb vagy hosszabb időre. A tó vizében körülbelül harminc különböző halfaj él, többek között megtalálható itt az ezüst balin, a réti csík, a süllő, a garda, illetve a fertő nyurgaponty is.

A tó egyetlen magyarországi üdülőrészét Fertőrákosról lehet megközelíteni, ahol strandolási lehetőség várja a fürdőzni vágyókat. A vitorlázók előszeretettel látogatják a területet, mivel a Fertő-medencében gyakori az erős szél, ami igencsak kedvező számukra. A Fertő-tó ideális a biciklisek számára is, mivel teljes egészében körbe biciklizhető.[3]

Sopron-Fertő és Bük-Sárvár turisztika kiadvány

Megjelent a Sopron-Fertő és Bük-Sárvár desztinációs kiadvány, amely összefoglalja hazánk észak-nyugati térségének természeti kincseit. A nyugodt pihenésre, illetve az aktív kikapcsolódásra vágyók számára is tökéletes választás, hiszen Sopron történelmi belvárosa, a fertődi Esterházy-kastély, a Fertő-tó, a termálfürdők és a Soproni-hegység erdői mind elképesztő és egyedi élményt nyújtanak a kirándulók számára évszaktól függetlenül.[4]

A magyar nyelvű kiadvány az alábbi linken érhető el:

https://mtu.gov.hu/documents/prod/Sopron_Fero-Buk_Sarvar.pdf