A magyarok tengerei – egy kis szemezgetés hazánk vizeiből

2021. február 17. - Travelikum

Szerencsére piciny országunkban sem kell messzire utazni egy kellemes nyári fürdőzéshez, esetleg egy téli termálvizes kikapcsolódáshoz. A hazánkban nyilvántartott közel 3500 állóvíz az ország területének 2%-át lefedi, így az országot barangolva akarva-akaratlan belebotlunk valamelyikbe. Tavaink sekélységük miatt hamar felmelegednek, így az évek során közkedvelt fürdőzőhelyekké váltak nem csak a magyar, de a környező országok lakosságának körében is.

Forrás: https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/wp-content/uploads/2015/02/tonyito2.jpg

„Nekem a Balaton a Riviéra”

Legnépszerűbb tavainkról valószínűleg már minden magyar lakos hallott, és nagy eséllyel nyaralt már akár többnek a partján. A Balaton nem csak Magyarország, de Közép-Európa legnagyobb, egyben leglátogatottabb tava, nem véletlen kapta a „magyarok tengere” elnevezést. Ahogy Marót Viki is megénekelte, sokak számára a tó a hazai riviéra. Budapestről egy 2 órás kényelmes vonatúttal már el is érünk a zöldeskék vízhez, de kedvelt nyaralási célpont nem csak a magyar, hanem a környező országok lakosai számára is. A közel 600 km²területű állóvíz a tektonikus tavak kategóriájába tartozik, vagyis a medencéjét belső erők, földmozgások alakították. Legmeghatározóbb táplálója a Zala-folyó, vízmagasságát pedig a Sió-zsilippel szabályozzák. Az elhasznált vízfelesleg a Sió-csatornába ömlik, majd hagyja el az országot a Duna részeként. [1]

A tó mentén rengeteg kulturális programot, borfesztivált, de akár sportrendezvényt találunk, melyek az év minden szakában várják a látogatókat. Az északi part felkapott turisztikai célpontja a Tihanyi-félsziget, mely a 11. században alapított bencés apátságnak ad otthont. Emellett érdekessége a községnek a tihanyi visszhang; ha a Visszhang-dombról az apátság irányába kiáltunk, a 300 méterre lévő falról akár 7 szótag is visszaköszön hozzánk. [2]

A sportolni vágyók is számtalan program közül válogathatnak a Balatonhoz látogatván. Idén 15. alkalommal rendezik meg az UltraBalatont, amely Közép-Európa leghosszabb futóversenye. A programra lehet egyéni számban és csapattal is nevezni, így ha valaki idén még félelmetesnek tartaná a 221 km-t egyedül megtenni, nyugodtan hozhat magával akár egy tucat futótársat is. [3]

A Balaton-parton számtalan fesztivál is helyet kap a nyár folyamán, évek óta a déli parton szervezik meg a Strand, a nemzetközi berkekben is neves Balaton Sound, a B My Lake, vagy a boglári Töklámpás fesztiválokat. A tó északi partja ad otthont a tihanyi Levendula fesztiválnak, illetve a kapolcsi Művészetek Völgyének.

Forrás: https://www.magyarorszag-terkep.hu/wp-content/uploads/2018/04/balaton.jpg

Tisza-tó

Hazánk második legnagyobb tava a mesterségesen kiépített Tisza-tó, az ország keleti felén, az Alföldtől északra található. Hangulatos falvak, magyaros éttermek, és sok-sok vízi, illetve szárazföldi program várja az odalátogatókat. A tó körül kiépített 70 km hosszú bicikliút egy, esetleg többnapos programként szolgálhat a sportolni vágyók számára, de kajak-, kenu-, sőt, motorcsónakbérlés is szinte minden helységben lehetséges. A balatoni futóverseny sikeressége nyomán, a Tisza-tó körül is van lehetőség a futásra, szellemesen az Ultra Tisza-tó keretein belül. Itt értelemszerűen rövidebb a táv, de a 130 km hosszú szakaszra ugyanúgy lehet egyedül és csapatban is nevezni. A tó az utóbbi időben felkapott nyaralási célponttá vált, azonban még mindig lényegesen nyugodtabb és olcsóbb a Balatonnál.

A Tisza-tó egyik legizgalmasabb része a madárrezervátum, mely az európai vándormadarak fontos pihenőhelyeként szolgál, és kizárólag túravezetővel tekinthető meg. Emellett a tó egyik bemutató területe a Hortobágyi Nemzeti Park, ami több, mint 20 éve az UNESCO Világörökség része és érdekes, interaktív programokkal várja a hazai és külföldi látogatókat egyaránt. 2012-ben nyitotta meg kapuit a Tisza-tavi Ökocentrum, mely többhektáros területén színes programokon keresztül mutatja be a tó élővilágát és a helyi bioszféra működését. [4]

Forrás: https://m.blog.hu/gy/gyereatiszatora/image/szurkegem_tto.jpg

Fertő-tó

Hazánk harmadik legnagyobb tava az ország észak-nyugati részén elhelyezkedő Fertő-tó. Nevét a fertő szó jelentéséről kapta, ami mocsaras, saras, iszapos vidéket jelent, ez a mai napig találó rá. Keletkezésében a fentebb említett két rokonától eltérő, ugyanis a Fertő-tó medrét a szél vájta. Vizének sótartalma több, mint 30%-kal magasabb, mint a Balatoné, medencéje 100-120 évente teljesen kiszáradhat, mivel legfőbb vízforrása a talajvíz és a csapadék. Legutóbbi kiszáradását a 19. század végén jegyezték fel. [5]

Ha ellátogatunk a tóhoz, érdemes megnéznünk a fertődi Eszterházy-kastélyt, melyet az UNESCO a világörökségek listáján is számon tart. A mesebeli vadászkastélyt a „magyar Versailles”-nak is nevezik, jelenleg a világjárvány miatt zárva tart, de a kastély weboldalán található linkre kattintva egy virtuális sétát tehetünk az épületben. Korábbi tó-rokonaihoz hasonlóan, a Fertő-tó körül is kiépített bicikliút található, melyet a fitt látogatók akár egy nap alatt körbetekerhetnek. [6]

„Fesztivál-tavaink”

Magyarországon jellemzőek a nyári (főként zenei) fesztiválok, melyeket gyakran szerveznek tópartok mentén. Nem csoda, hiszen a rekkenő hőségben, a késő esti szórakozás után igen kellemes lehűlni édesvízi tavainkban, emellett rengeteg napközbeni program közül válogathatnak a fesztiválozók. Ki utasítana el egy vízibiciklizést, az utóbbi időben egyre felkapottabb SUP-ozást, vagy akár egy jó sajtos-tejfölös lángost?

A balatoni fesztiválokról már fentebb olvashattunk, ezen kívül érdemes megemlíteni a Velencei-tó, a Pécsi-tó, vagy a Bánki-tó menti zenés programokat. A vízparti események rendkívül hangulatosak, gyakori a víziszínpadi koncertezés, mely egy egészen újszerű élményt tud nyújtani.

A Velencei-tónál szervezik meg évente az EFOTT-ot (Egyetemisták és Főiskolások Országos Turisztikai Találkozója), mely az egyik legrégibb fesztiváljaink közé tartozik. Első eseményét a rendszerváltás előtt, a hetvenes években tartották. 2015 óta a Velencei-tó északi partja ad neki otthont és főként a felsőoktatásban résztvevő hallgatókat várják a fesztiválra. [7]

A Fishing On Orfűt évek óta a Pécsi-tó melletti Panoráma kempingben rendezik meg. A fesztiválon jellemzően a magyar alternatív zene neves figurái lépnek fel, visszatérő vendég a 30Y zenekar, a Budapest Bár, vagy a Quimby.

A Bánkitó Fesztivál a „legnagyobb kisfesztiválként” próbál kitűnni a fesztiválok színes kavalkádjából, melyet 10 éve rendeznek meg a Nógrád megyei Bánki-tó partján. A Nonprofit fesztivál egyik fő profilja a civil szervezetek támogatása, nekik nyújt megjelenési platformot, ezzel próbálja népszerűsíteni a közügyekért tenni akaró hazai szervezeteket.[8]

Forrás: https://i.ytimg.com/vi/Iiup6iJibAY/maxresdefault.jpg

Gyógyulni vágyóknak

A fesztiválturizmusról most kicsit átevezünk a csendesebb gyógytavaink vizére, amely szerves részét képzik a hazai gyógyturizmusnak, erről ebben a cikkünkben írtunk bővebben. Országunk területén több természetes termálvíz is található, mely kiválóan alkalmas reumás megbetegedések, ízületi problémák, vagy bőrbetegségek kezelésére, mindemellett akár a kinti mínuszokban is látogathatók, hiszen hőmérsékletük télen sem esik 20 Celsius fok alá.

Egyik legismertebb gyógytavunk a Hévízi Tófürdő, mely egyben a világ legnagyobb biológiailag aktív természetes termáltava. Ezt a Keszthelytől mindegy néhány kilométerre elhelyezkedő, ásványianyag-tartalmában gazdag vizet rendszeresen javasolják különböző gyulladásos, mozgásszervi megbetegedésekre, krónikus nőgyógyászati panaszok kezelésére. Forrásai percenként 400 liter friss vízzel gazdagítják a tavat, így kevesebb, mint 4 nap alatt az állóvíz egész vízállománya lecserélődik. [9]

A kevésbé ismert Demjéni termáltó az ország észak-keleti részén helyezkedik el, ez a legkésőbb (2008-ban) feltárt hazai gyógyvíz. A vízbe közel 700 méter mélyről áramlik be a 68 fokos termálvíz, mely kénes összetételéből adódóan jelentős vas-, és kovasav-tartalommal bír. Gyakran javasolják vérkeringési problémákra, illetve gyulladásos bőrsérülésekre. [10]