Magyarországon számtalan vár és kastély várja a hazai és nemzetközi látogatókat. Némelyiket belülről is megtekinthetjük, azonban vannak olyanok, melyeknek csupán a parkja nyitott az érdeklődők előtt. Minden épületegyüttes valamilyen érdekes, misztikus történettel rendelkezik, némelyiket régészeti leletek bizonyítanak, néhány legenda szájhagyomány útján maradt fenn. A vár kifejezés az iráni eredetű vára (fedezék) és var (erődítmény) szavakból épült be a magyar szókincsbe.

Forrás: https://i.szalas.hu/pois/172/original/6701.jpg

Székesfehérváron, a Mária-völgyben található a Bory-vár, melyet Bory Jenő építészmérnök és szobrász nagyrészt egyedül épített 40 éven keresztül. A várat a Guinness Rekordok Könyve is jegyzi, mint a világ legnagyobb olyan épületét, melyet egyetlen ember épített. A szobrász nem épületnek, hanem műalkotásnak tekintette a várat, mely évről évre, tervek nélkül fejlődött, bővült. Bory foglalkozásából adódóan a falat szinte mindenhol kisebb-nagyobb szobrok díszítik, melyek a várhoz hasonlóan betonból készültek. Az épületben 31 helyiség található, melyek közül csupán a műterem látogatható, ahol szobor- és képkiállítás várja a látogatókat. A vár egyes részei a mai napig magánlakásként funkcionálnak, itt nagyrészt Bory leszármazottai laknak. A mérnök és felesége a várban vészelte át a világháborút, mely után Bory Jenő nyugdíjas éveit a háborús károk helyreállítására fordította.

A budapesti Városligetben áll az 1896-os millenniumi ünnepségsorozatra épült Vajdahunyad vára. A vár három dimenzióban mutatja be a magyar építészettörténet különböző stílusait, így a romántól a reneszánszon át a barokkig találunk benne elemeket. Az épületegyüttes Alpár Ignác alkotása, mely 4 hídon át közelíthető meg. A vár legjellegzetesebb része az Erdélyi Vajdahunyad várára emlékeztet, nevét az épületcsoport innen kapta. Főbejáratát az Oroszlános kőhídon át közelíthetjük meg, amely végében álló Hidaskapu egy klasszikus középkori várkaput idéz fel. A főkapuval szemben Anonymus szobrába botlunk. Az épületcsoport 21 részből áll, ami egy trapéz alakú udvart ölel körül. A vár elemei az ország különböző pontján megtalálható, a különböző építészeti stílusokra legjellemzőbb épületek kicsinyített reprodukciói. A Vajdahunyad vára három, jól elkülöníthető stílusirányzatra, egységre tagolódik. A román kori épületcsoport az Árpád-házi királyok stílusát mutatja be, ennek fényében épült a Hidaskapu, az Oroszlános kőhíd, a Kerengő, vagy a Jáki kápolna, melyet eredetileg könyvtárként akartak használni, azonban a környékbeli hívek kérésére egyházi funkciót kapott. Gótikus stílusban épült a Hunyadi udvar, a Dómhomlokzat, illetve a Lovagterem, amely a vegyes uralkodóházi királyok korát idézi meg. A reneszánsz-barokk épületcsoport a Habsburgok korát eleveníti meg, ebben a stílusban épült a Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Európa legnagyobb agrármúzeuma. Gyűjteményében többek között megtalálható az 1852-ben Magyarországra került első gőzlokomobil, hazai és külföldi mezőgazdasági eszközök, valamint a világhírű trófeakollekció.

Forrás: https://i.szalas.hu/pois/3636/original/8719.jpg

A Balaton-felvidék leglátványosabb vára a 239 méter magas hegy tetején álló Szigligeti vár. Az erődítményt a pannonhalmi apátság építette 1260-1262 között IV. Béla megbízására, akinek annyira megtetszett a vár, hogy egy csere következtében megszerezte magának. Az erődöt a törökök soha nem tudták elfoglalni. A 16. századra elavult, mivel nem esett a fontosabb hadjáratok útvonalába, így korszerűsítése elmaradt. A 17. század végén villám csapott az egyik tornyába, melyben puskaport őriztek, aminek következtében a vár épületei leégtek. A még álló részeinek lebontását I. Lipót rendelte el 1702-ben, a vár köveit a környékbeliek építkezésére használták.

Sopronban, a Kolostor-erdő közelében áll a 4200 m² alapterületű Taródi vár, melyet nagyrészt egyetlen ember, Taródi István saját kezűleg épített. Az épületet a köznyelv Bagolyvárként, vagy Bolondvárként is emlegeti, utóbbit, az építész rögeszmés, kitartó munkája miatt kapta. Taródi, aki egész életét a vár építésére szentelte, 1925-ben született és 2010-ben hunyt el, az épületet nem tudta teljesen befejezni. A vár a középkori lovagvárak mintájára épült, emiatt található benne lovagterem, borház, kút, csigalépcső, várfürdő, torony, illetve alagút. Az épületbe egy 3 méter mély vizesárok felett, felvonóhídon át lehet bejutni.

Hazánkban számos pazar látványt nyújtó kastélyra lelhetünk. A legtöbb mesebeli épület belülről is látogatható, de akadnak olyanok, melyekben a mai napig magánszemélyek laknak. A kastély kifejezést a német Kastell szóból vette át a magyar nyelv, melynek forrása a latin castellum (vár, erődítmény).[1] Egy korábbi cikkünkben már megemlítettük hazánk leghíresebb úri épületeit.

Tiszadob településen található a 3000 m² területű Andrássy kastély. Az épület id. Andrássy Gyula, az Osztrák-Magyar Monarchia első külügyminisztere megbízásából 1880-1885 között épült. A kastélyt egy 500 hektáros park veszi körül, kelet felől a Tisza határolja. A település Monoki Anna hozományaként a 17. század közepén került az Andrássy család tulajdonába, melyet 1945-ig birtokoltak. A kastély a budapesti Vajdahunyad vár tervezője, Alpár Ignác tervei alapján készült, romantikus külsejét valószínűleg a Loire-menti kastélyokról mintázta. Az I. világháború során az épület belső berendezése teljesen megsemmisült, a II. világháború után pedig állami kézbe került, majd 2007-ig gyermekotthonként funkcionált.

Forrás: https://kep.index.hu/1/0/2711/27112/271128/27112815_2079269_f6f755d44bb813d02df584aadd3cbfbe_wm.jpg

A Wenckheim kastély Békés megyében, Szabadkígyóson található, ez volt a család legnagyobb és legkorszerűbb birtoka. Az építkezés 1875 és 1879 között zajlott, a terveket Ybl Miklós készítette. A neoreneszánsz és eklektikus stílusú épületben a család 1944-ig lakott. Wenckheim Krisztina kérésére a kastélynak annyi bejárata van, ahány évszak, annyi szobája, ahány hét, annyi ablaka, ahány nap van egy évben. A földszinten található a könyvtár, az ebédlő, a nagyszalon és egy dohányzó, míg az emeleten helyezkednek el a lakosztályok és vendégszobák.

A Nádasdy kastély küllemében leginkább az angol Tudor-kori várakra emlékeztet. A család 1851-ben vásárolta meg a birtokot, melyet 20 évvel később Nádasdy Ferenc eklektikus stílusban átépíttetett. A kastély a maga idején rendkívül modernnek számított, volt benne vízvezeték, légfűtés, gázvilágítás, valamint telefonhálózat (beszélőcső-hálózat). A konyhát a kastélytól egy különálló épületbe helyezték, ahonnan egy földalatti alagúton át jutott el az étel a főépületbe. A kastély egyik legérdekesebb terme az Ősök csarnoka, egy hatalmas arckép terem, melyet az elődök képmásai díszítettek.[2]

Együttműködés a magyar kastélyok népszerűsítése érdekében

A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) és a Nemzetvédelmi Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. (NÖF) megállapodást kötött, melynek célja a kölcsönös marketingtámogatás, a kastélyok, várak minőségrendszerének közös kidolgozása, illetve, hogy minél több hazai és nemzetközi turista ismerje meg és látogasson el hazánk legszebb épületeihez.

A turizmus visszaépítésében kiemelt szerepe lesz az együttműködésnek, hiszen a jövőben vélhetően felértékelődnek a szabadtéri programok és az olyan hazai attrakciók, mint a kastélyok, várak, kastélykertek és parkok, amelyek lehetőséget biztosítanak a kikapcsolódásra. Az MTÜ nagy hangsúlyt fektet a hazai örökségvédelmi helyszínek bemutatására, míg a NÖF vezető szerepet tölt be a létesítmények állapotának megőrzésében, fejlesztésében és üzemeltetésében. Koordinációjában valósulnak meg a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram fejlesztései is, melyek keretében országszerte 30 műemlék (18 kastély és 12 vár) újul meg.[3]

[1] https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-etimologiai-szotar-F14D3/k-F287B/kastely-F29CF/

[2] https://www.orszagjaro.net/varak-es-kastelyok/

[3] https://mtu.gov.hu/cikkek/egyuttm-kodes-a-kastelyok-nepszer-sitese-erdekeben-2254