Kőkemény kalandok – Újkőkori régészeti helyek

2021. október 01. - Travelikum

Az újkőkor hatalmas változásokat hozott hazánk területén, a különféle feltárásoknak köszönhetően pedig nemcsak egyre többet tudunk, hanem egyre többet láthatunk. A leletekben gazdag emlékhelyeknek és kiállításoknak, illetve az információban gazdag régészeti oldalaknak köszönhetően most karnyújtásnyi közelségből vehetjük szemügyre a Közel-Keletről induló neolitikus forradalom nyomait, és elmélyíthetjük a sokezer évvel ezelőtti életről való tudásunkat.

Forrás: https://magyarmuzeumok.hu/cikk/eloszor-lathatjuk-az-autopalya-alatti-7000-eves-leleteket

A termékeny félhold forradalma

Az újkőkori kultúrák megjelenése hatalmas életmódbeli változásokat hozott a Kárpát-medencében. A hazánk területét elérő úgynevezett "neolitikus forradalom" idejében a gyűjtögetés helyét átvette a növénytermesztés, a vadászat mellett pedig megjelent az állattartás. Az állattartás és a növénytermesztés hosszú távú gondolkodást igényelt, hiszen el kellett képzelni, mennyi haszon származik fél-1 év múlva az állatokról, növényekről való gondoskodásból. A mezolit időszakot domináló vadászat és gyűjtögetés gyorsan elégítette ki az igényeket, ám hatalmas bizonytalanságot jelentett. A Közel-Keleten elterülő "termékeny félhold" vidékéről hódító útra induló neolitikus forradalom legnagyobb vívmánya tehát a termelő gazdálkodás létrejötte, amely az emberek hozzáállásában is hatalmas változást hozott.[1]

Vésztő-Mágor Történelmi Emlékhely

A Tiszántúl egyik legjelentősebb régészeti bemutatóhelye, a Vésztő–Mágor Történelmi Emlékhely a Békés megyei Vésztőtől nyugatra, kb. 5 km-re helyezkedik el. Az egykori Sebes-Körös medrek és árterek fölé kb. 9 m-rel magasodik a kettős Mágori-domb, amely a Kárpát-medence egyik legnagyobb és legjelentősebb újkőkori–bronzkori lakóhalma. A lakóhalmok jelzik, hogy valaha erre kanyargó Sebes-Körös és elhagyott folyómedrei, kanyarulatai által körülölelt árvízmentes folyóhát, a Mágori-domb térsége már évezredekkel ezelőtt csábította a Körös-vidék letelepedni kívánó népcsoportjait.[2]

A tellek településhalmok, ahol hosszú időn keresztül egymásra építkeztek az emberek és kultúrák, mindig egy újabb réteget felhúzva a korábbiakra, így növelve a domb magasságát. A legnagyobb tellek a Közel-Keleten ismertek, de kisebb méretű példányai a Kárpát-medence keleti területein is megtalálhatóak. A vésztői településen az újkőkorban, Kr.e. 5200-4500/4400 körül telepedtek meg először, de később a rézkor (Kr.e. 4500/4400-3800) és a középső bronzkor (Kr.e. 1900/1800-1400/1300) folyamán is, tehát közel 4000 éven át lakták.

Az igényesen karbantartott táj, a kedves és segítőkész dolgozók mellett szép és érthető kiállítás, látványos monostorrekonstrukció, és az őskori tell település belsejében megtekinthető hatalmas, nyitott ásatási szelvény várja a kalandozni vágyókat. Besétálhatunk egy 9 rétegű tell település belsejébe, ahol a régészek több szinten hagytak meg természetes helyzetükben rétegeket leletekkel, sírokkal, amelyek még jobban szemléltetik a lelőhely összetettségét. A középkori monostor a Vatától származó Csolt-nemzetség birtokához tartozott a 10. századtól kezdve, az első írásos feljegyzés pedig 1222-ből ismert róla, mikor apátja, Lodus tanúként szerepelt a váradi ítélőszék előtt. Utoljára 1383-ban említik a monostort, majd a század végén megszűnt az addigi szerepe, és az 1590-es években a falu is elpusztult.[3]

Az első falvak a Dél-Dunántúlon

A Régészettudományi Intézet és a Janus Pannonius Múzeum munkatársai által összeállított pécsi kiállítás az újkőkori közösségek közép-európai szinten is jelentős régészeti örökségét mutatja be. Az M6-os autópálya építése során feltárt neolitikus, azaz újkőkori lelőhelyekről szóló kiállítás az első olyan magyarországi projekt, melyben az autópálya-építkezésekhez köthető megelőző feltárások során előkerült jelenségek és leletek, illetve azok tudományos feldolgozása során létrejött új eredmények egy komplex kiállítás keretében látogathatóak az érdeklődők számára. Az autópálya ásatások sajátossága, hogy hatalmas felületeket lehet egyben feltárni, ezáltal sokkal kerekebb képet kaphatunk a lelőhelyekről, mint 1-1 kisfelületű ásatás során. A kiállítás betekintést nyújt az autópálya ásatások módszerébe, és remek példát mutat azok alapos feldolgozására, hiszen általuk megismerhetjük az újkőkori emberek életének mindennapjait: mivel foglalkoztak, milyen házakban éltek, milyenek voltak a településeik, miképp temetkeztek, milyen rituálékat tartottak.[4]

Bátran ajánljuk ezeket a régészeti kalandokat, lebilincselő program megismerkedni az újkőkori élettel. A kiállításokról tájékozódhatunk az Emlékhely és a Múzeum honlapján, a különféle régészeti módszertanokról, érdekességekről pedig rengeteg izgalmas, szakavatatlanok számára is közérthető dolgot olvashatunk a Föld, Kaland, Ilyesmi oldalán. Kalandra fel!