Első a biztonság! – COVID-19 kézikönyv és a turizmus kreatív megoldásai

2020. augusztus 07. - Travelikum

Folyamatosan frissülő kézikönyv készült a turisztikai ipar számára, ami a vírushelyzettel kapcsolatos információkkal, gyakorlati tanácsokkal látja el a vendéglátóhelyeket, a szállásadókat, a Tourinform-irodákat és a turisztikai attrakciók működtetőit. Utána jártunk milyen kreatív és szórakoztató megoldásokkal élnek a turisztikai szereplők itthon és külföldön, hogy megfelelő szintű szolgáltatást tudjanak nyújtani az előírt egészségügyi javaslatok betartása mellett.covid1.jpeg

Forrás: https://www.pexels.com/hu-hu/foto/ferfi-emberek-no-fiatal-3951628/

A turizmus újraindulásával egyre több hazai és külföldi vendég fordul meg szálláshelyeken és egyéb vendéglátóipari egységekben, ahol kapcsolatba kerülnek a kiszolgáló személyzettel és a többi vendéggel, így a turisták utazási kedvének fellendítése mellett a vírus elleni védekezés lett az iparági szereplők elsődleges feladata. Ehhez a Magyar Turisztikai Ügynökség két COVID-19 kézikönyv létrehozásával nyújt segítséget. Az első dokumentum a turisztikai attrakcióknak szól, míg a második a szálláshelyeket és a vendéglátóipari egységeket vértezi fel a vírus elleni védekezés legfőbb szabályaival.  A kézikönyvből az iparági szereplők alapinformációkat szerezhetnek a járványról és az abból kialakuló betegség legfőbb tüneteiről és lefolyásáról. Emellett fontos tanácsokat és javaslatokat kapnak a vírus terjedésének megelőzéséről. [1]

Az egészség megőrzése és a biztonságérzet megléte kétségkívül első helyen szerepel minden vendég számára, ezzel együtt viszont felmerül a kérdés: hogyan tudja a turisztikai ipar az új szabályozások mellett ugyanazt a vendégélményt nyújtani?

Két lépés távolság

Az egyik legfontosabb megelőzési módja a vírus terjedésének, a megfelelő távolságtartás. Már biztosan mindenki hallotta, a minimum másfél méteres szabályt. Míg ez nem tűnik nehéz feladatnak, egy olyan helyen, mint egy étterem, ahol akár 50 ember is tartózkodhat egyszerre már nehezebb kérdés. Egy németországi kávézó teraszán kreatív és szórakoztató megoldással álltak elő a probléma megoldására. Egy ilyen kalap viselése közben biztosan nem mennek egymáshoz túl közel a vendégek!

 covid3.jpg

Forrás: https://hamuesgyemant.hu/social-distancing/megfelelo-tavolsagtartasok-a-vilag-minden-tajarol

Hazánkban a fiatalok egyik kedvenc fővárosi szórakozóhelye, a Budapest Park alakította „kerthelyiséggé” a népszerű koncerthelyszínt és tart akusztikus mini koncerteket a szórakozni vágyó fiataloknak. Bár a látogatottsága lecsökkent, a Park így is kreatív módon figyelmezteti látogatóit a 1,5 méteres távolság megtartására.

 covidmagyar1.jpg

Forrás: https://www.facebook.com/budapestpark/photos/a.142897169169310/2888370794621920/?type=3&theater

Vendégterek fertőtlenítése

Míg a németek kreatív kalapokkal, addig a hollandok két fős üvegházakkal oldják meg a kötelező távolságtartást. A folyóparti társas privát szféra nemcsak meghitt hangulatot teremt, de a kötelező fertőtlenítési szabályok betartását is megkönnyíti. A két vendég közötti takarítás nem zavarja a többi étkezőt.

covid4.jpg

Forrás: https://hamuesgyemant.hu/social-distancing/megfelelo-tavolsagtartasok-a-vilag-minden-tajarol-1

A kötelező fertőtlenítés itthon sem maradhat el, így a Danubius Hotels vezetősége bevezetett egy „Biztos pihenés” nevezetű protokollt. Az új higiéniai csomag szabályozza az étkezéseknél az asztalok távolságát, a tálalóeszközök folyamatos fertőtlenítését, valamint az ételek biztonságos felszolgálását is. A vendégek is könnyet átláthatják az új rendszert a nekik készített tájékoztatók segítségével. A szállodák Bubbles Club Karnevál kezdeményezésével biztonságos és játékos módszerrel érik el, hogy a legfiatalabb vendégek is elsajátítsák a higiéniai alapokat olyan programok kialakításával, ahol játékosan, mégis minimális fizikai érintkezéssel tanulhatnak. [2]

 covidmagyar2.jpg

 Forrás: https://turizmus.com/szallashely-vendeglatas/pihenesbiztosok-is-lesznek-a-danubius-ujranyito-videki-szallodaiban-1170043

Érintkezésmentes megoldások

A COVID-kézikönyv egyik kiemelt fejezetében taglalja, hogy amennyiben lehetséges a szolgáltatók redukálják minimálisra a szükséges érintkezések mennyiségét. A magyar Kapos Hotel ezt a kihívást az éttermeiben egy digitális étlap kidolgozásával valósította meg. Az asztalokon étlapok helyett egy QR kódot találnak a vendégek, amit az okostelefonjuk segítségével azonnal meg tudnak jeleníteni. [3]

A koronavírus egyik legmegosztóbb kérdése az arcot eltakaró maszkviselés szabálya. Míg Magyarországon a jelenlegi szabályozások szerint az éttermekben nem kötelező viselni, addig néhány külföldi országban, ahol a fertőzöttek száma jelenleg is magas, továbbra is ajánlott. Ilyen ország például Izrael is, ahol a maszkban való étkezést különleges cipzáras kialakítással oldják meg.[4]


covid5.jpg

Forrás: BCC/Youtube

 A vírushelyzet kreatív és sokszor humoros megoldásokat eredményezett a turisztikai iparban. Találkoztatok ilyennel? Küldjétek el nekünk kommentben a bejegyzés alatt!

 

[1] https://mtu.gov.hu/cikkek/frissult-a-magyar-turisztikai-ugynokseg-covid-kezikonyve-1623

[2] https://turizmus.com/szallashely-vendeglatas/pihenesbiztosok-is-lesznek-a-danubius-ujranyito-videki-szallodaiban-1170043

[3] http://www.kaposhotel.hu/

[4] BBC/Youtube

 

A régi jó dolgokból már nem maradt semmi? – Retró turizmus Magyarországon

A 80-as évek divat trendjei, egy közel 200 éve működő cukrászda vagy egy villamos, amivel még nagyszüleink utaztak. Miért ilyen vonzó a retró? Mit ad ez az életérzés, ami miatt népszerű lett a múltidézés és hova menjünk kirándulni, ha visszautaznánk az időben? Magyarországi retró körkép következik!

retroturizmus1.jpg

Forrás: https://www.pexels.com/hu-hu/foto/bicikli-bortaska-jarmu-kerekpar-247929/

A nosztalgiához, mint kifejezéshez, a legtöbb embernek pozitív gondolatai fűződnek. Pedig a múltidézés jelenségét és az azzal járó érzelmi állapotot eleinte betegségként kezelték. Maga a kifejezés tizenhetedik századi találmány. Johannes Hofer, svájci orvos, alkotta meg az új fogalmat, amit nem érzelemként, hanem testi-lelki egyensúlyi állapot megbomlásaként diagnosztizált, ami az otthonuktól tartósan távollévő katonáknál jelentkezett. Ezután az európai orvoslásban gyakran jegyeztek fel nosztalgiajárványokat nagyobb háborúk idején, de az amerikai katonákat sem kímélte a „kór”. Ahogy nőtt a mobilitás és haladt előre az idő, úgy nőtt azoknak a száma, akik hosszabb időre is elhagyták otthonukat, így a nosztalgia érzete is elterjedt. A tizenkilencedik század végére már nem betegségnek, hanem lelkiállapotnak tekintették. Ez az egyéni tér- és időérzékelésnek köszönhető, vagyis annak, hogy az emberek egyre jobban elkezdtek foglalkozni a jelen és a múlt értelmezésével.[1] Ezt követően a nosztalgia jelenségét a múltidézéshez kapcsolták és már pozitívumként tekintettek rá.

Hol kerül képbe a retró? A nosztalgikus állapot megteremtéséhez olyan múltbeli dolgokra van szükség, amin az emberek elmerenghetnek, amikről régi idők emlékei jutnak eszükbe. Ez szinte bármi lehet – egy fénykép, egy épület, jármű, ruha, egy régi barát stb. – ami a múltat jelképezi. A turizmus is felismerte az erre irányuló keresletet, így egyre több lehetőség adódik a kirándulások közbeni nosztalgiázásra. Mutatjuk hogyan!

Időutazás Budapesten

Hagyományosan májustól októberig tart a fővárosi nosztalgia szezon, már ami a közlekedést illeti. A menetrendszerű járatok a 70-es 80-as és 90-es évek hangulatát hozzák vissza korhű állapotukban megőrzött járművekkel. A járatok között találhatunk villamosokat, buszokat, de még trolibuszt is. A nosztalgiajáratok különleges élményt nyújtanak a főváros nevezetességeit kereső turistáknak, mivel a legtöbb vonal történelmi helyszínek mentén halad végig.

retroturizmus2.jpg

Forrás: bkk.hu

Ilyen például az N19-es villamos, ami a híres fürdőket veszi sorra, mint a Rudas, a Király Fürdő, a Szent Lukács vagy a Szent Gellért Gyógyfürdő. Budapest legszebb részei nosztalgiabusszal is felfedezhetők. Az N109-es busz a Bem rakpartot, az Országházat, a Duna-korzót és a Bajcsy-Zsilinszky úton keresztül a belváros legizgalmasabb részét öleli körül. A nosztalgiajáratok a vírushelyzet miatt átmenetileg nem közlekednek.[2]

Észak-balatoni retró hétvégék

Azok sem maradnak retró utazás nélkül, akik Budapest helyett a Balatont választják úticélul. A MÁV-START és a MÁV-Nosztalgia több nyári hétvégén is újra munkába állítja a régi idők dízel- és gőzmozdonyjait. A megújult Utasellátónak köszönhetően a régi és a mai idők vendéglátásával is találkozhatnak az utazók. A Tekergő gyorsvonatok elején fog párban közlekedni két nosztalgiafestésű mozdony, a szerelvényben pedig helyet kap egy zöld színét visszakapott poggyászkocsi és egy nosztalgia-étkezőkocsi is, amely visszaidézi a 70-es, 80-as évek hangulatát babgulyással, rétesekkel, csokirolóval, szörpökkel és kimért balatoni borokból készült fröccsökkel is. [3]

Európa legrégebbi cukrászdája

A retró érzést konkrét helyek és bizonyos ízek is kiválthatják, mint például a közel 200 éves Ruszwurm cukrászda esetében. 1827-ben alapult és bár néhány évig zárva tartott, ez a hely számít Európa legrégebbi cukrászdájának. Jelenbe varázsolt múltként is emlegetik, ami a különleges sütemények mellett, mint a krémes és a Ruzswurm torta, a berendezésre utal. A bútorokat és felszerelési tárgyakat védetté nyilvánították, mivel csodával határos módon a jelentős épületkárok ellenére az 1849-es és 1944-es ostromot is túlélte.  A cseresznyefából készült mahagóni pult és a faoszlopokkal határolt ajtó olyan érzést kelt a látogatókban, mintha a régi Buda regényes világába lépett volna. [4]
retroturizmus3.jpg

Forrás: http://www.ruszwurm.hu/galeria/

Étkezés nagypolgári hangulatban

Fővárosunk a cukrászdákon túl szép számban bővelkedik a retró hangulatot idéző éttermekben is. Az egyik legnépszerűbb hely, ami a giccses retró helyett a letisztult, visszafogott egyszerűséget képviseli, a Telefon Bisztró. Miért pont telefon? A hely különlegességét az asztalokon lévő készülékek adják, amik a pulttal vannak összeköttetésbe, így mindenki egy kicsit nagypolgári úr és asszony módjára intézheti a rendelését. A hangulatot a telefonokon túl a falon lógó archív képek sokasága adja. [5]

Visszatérő divathóbortok

Az igazi retró hangulatot talán az öltözködéssel lehet a leginkább előidézni. Trapéz nadrágok, övtáskák, zenekaros pólók, a lehetőségek tára végtelen. Nem hiába térnek vissza a divatba a 80-as, 90-es évek kedvelt darabjai, hiszen ezek a trendek szinte minden divatdiktátor kedvencei közé tartoznak. Persze ha az igazi retró hangulatot keressük az öltözködésünkkel, nincs szükség új ruhák és kiegészítők vásárlására. Egyre több retró és vintage darabokra szakosodott second-hand ruhabolt található országszerte. Az ilyen helyeken való vásárlással nem csak a pénztárcánknak, de a környezetünknek is segítünk.

giphy1_retro.gif

Forrás: https://giphy.com/gifs/dance-CDzdJSkC4iyLC

A fővárosban számos helyen találhatók kifejezetten retró és vintage ruhákra szakosodott üzletek, például a Humana Vintage Butikok, ahol folyamatos árucserével és hihetetlen akciókkal kedveskednek a stílus kedvelőinek. Persze Budapesten kívül is lecsaphatunk igazi retró kincsekre, például a szegedi Camille szobája üzletben. A hely hűen tükrözi a nevét, hiszen betérve egy vintage hangulatot árasztó lányszoba kellős közepén találjuk magunkat. A hazai vásárlók mellett a turisták is felfedezték maguknak a magyar vintage kincseket rejtő üzleteket, így érdemes jól időzíteni a shoppingoltást a tömeg elkerülése érdekében. A retró világa elképesztő népszerűségnek örvend. A trend pedig az idő múlásával saját magát táplálja.

 

 

 

[1] https://qubit.hu/2019/12/30/uj-fejezet-nyilt-az-erzelmek-torteneteben-a-nosztalgia-utan-itt-a-klimaszorongas

[2] https://www.bkk.hu/nosztalgia/

[3] https://www.mavcsoport.hu/mav-start/belfoldi-utazas/retro-hetvege-balaton-eszaki-partjan

[4] http://www.ruszwurm.hu/rolunk/

[5] https://funzine.hu/2017/03/07/gasztro/retro-budapest/

A divat szerepe az országimázsban

Egy nemzetről alkotott kép formálásában szerepet játszanak a történelmi események, a turisztikai attrakciók, a hagyományok, de részét képezheti a divat is. Az öltözködés kultúrája egyfajta közös nyelvként is funkcionál. Kontinenseken átívelő összekötő ereje van. Honnan ez a szoros kapcsolat az országimázs, a turizmus és a divat között és pontosan mikor vált a ruhaipar vonzó turisztikai tényezővé?
kep1_divatorszagimazs.jpg

Forrás: https://www.galles.it/en/2019/07/17/shopping-in-milan/

A divat és a turizmus kapcsolata több száz évre nyúlik vissza. A 18. század elején az öltözködés valóságos mánia lett és a tehetősebb családok hölgyei évente többször indultak „shopping túrára” a nagyvárosokba, hogy a leghíresebb és legdrágább ruhaköltemények közül válogassanak. Ebben a korszakban új értelmet nyert a divat – az aktualitás követése lett a szó jelentése. Ezt mutatja az is, hogy Marie Antoinette idején egy udvarhölgyet három hónapra kitiltottak a palotából, mert kétszer ugyanazt a ruhát vette fel.[1] Ez a divat iránti őrület pedig a mai napig kitart. Leginkább a sztárok esetében érzékelhető, akiknél nem szokás két rendezvényen vagy bármilyen publikus megjelenésen ugyanabban a ruhában részt venni.

A divat, mint esemény

Ahhoz, hogy a tervezők bemutathassák kreációikat és felhívják a potenciális vásárlók figyelmét, szükségük volt a divathoz köthető eseményekre, így létrehozták a mai divathét régebbi verzióját. A 19. század végén, 20. század elején a tervezők elkezdtek szemrevaló hölgyeket alkalmazni, kizárólag azért, hogy az ő ruháikat viseljék a társasági eseményeken, így beszédtémává váljanak és bekerüljenek a lapokba. A századforduló után egyre több márka alkalmazott „élő próbababákat” és tartottak rövid bemutatókat, néhány kivételes vendégnek. Ezek a kezdetben nagyon exkluzív és rövid események egy idő után kinőtték magukat és elkezdtek hasonlítani a ma ismert divatshow-k világához: színházi körülmények között színpaddal, függönnyel és profi világítással. [2]

 kep2_divatorszagimazs.jpg

 Forrás: https://giphy.com/gifs/PmuoCRLyNyGMh6VlDO/html5

De mégis, hogyan kapcsolódik a divathetekhez a turizmus? Mivel egyre több potenciális vevő érkezett más kontinensekből Európába, kialakult a szokás, hogy a legnagyobb divatházak évente kétszer bemutatták legújabb kollekcióikat, kivételes vendégek és a sajtó képviselői előtt. A kreációk az egyéni megrendelőkön túl természetesen az üzletek boltjaiba is bekerültek, így azoknak is elérhetővé vált, akik nem feltétlenül jutottak el a bemutatóra. A legelszántabb divatmárkák iránti rajongók pedig országokat voltak képesek átutazni azért, hogy a kedvenc üzletükben vásárolhassanak. A híres tervezők ruhái és kiegészítői vonzzák a turistákat, így a divat több ország esetében a turizmus egyik fő mozgatórugója és az országimázs része lett.

Divatturizmus

A divathoz köthető turizmus szegmense három fő ágazatból fejlődött ki: a kreatív turizmus, a kulturális turizmus és a bevásárló turizmus. A híres nagyvárosok egyre inkább a kulturális iparágakat használják fel a turizmus és más iparágak fejlesztésére, hogy fokozzák a gazdasági növekedést és pozícionálják magukat a globális piacon belül. Ilyen kulturális iparág a divat is.

A látogatók egyre inkább a vásárlást választják a kultúra megtapasztalásának egyik módjaként a helyi termékekkel és kézművesekkel való kapcsolatfelvétel révén. Egyes rendeltetési helyek különleges turisztikai vásárlási tevékenységeket is kínálnak a turisták számára. Ilyen például az angliai Bicester Village, ami egy designer beváráslófalu Londontól egy órára. Az Egyesül Államok Utazási és Idegenforgalmi Irodájának turisztikai statisztikai adatai szerint a vásárlás a turizmus fő célja rengeteg ország esetén. Ázsiaiak 90 százaléka, nyugat-európaiak 86 százaléka és a kelet-európai turisták 85 százaléka választ shoppingolási alapon úticélt.[3]

A divathetek tökéletes eseményül szolgálnak arra, hogy a nagyvárosok felhívják az öltözködés iránti rajongók figyelmét arra, hogy ellátogassanak hozzájuk. A leghíresebb divathetekre Milánóban, Párizsban, Londonban és New Yorkban kerül sor a tavaszi és őszi időszakokban. Ezeken az eseményeken remek lehetőség nyílik arra, hogy a tervezők a nagyvilág előtt mutassák be legújabb kollekcióikat. A divatheteken az adott nemzet divatképviselőin túl szinte minden más országból is érkeznek vendégek, akik tovább viszik egy-egy kollekció hírét. A nemzetközi eseményeken elért sikerek pedig hosszútávon hatással vannak az országimázsra is. A tehetségekkel teli országokat kreatív nemzetnek nevezik, akik különösen értenek a divathoz, ez pedig akár befektetőket és megrendelőket is csalogathat az országba. Így turisztikai szempontból is nő az adott hely vonzereje.

Made in Italy

Melyik ország tudná megfelelően szemléltetni a divat szerepét az országimázsban, ha nem a leghíresebb tervezők hazája, Olaszország? A Made in Italy kifejezés ma már sokkal nagyobb jelentéssel bír, minthogy hol készült az adott termék. Egy védjegy, ami garantálja a vevőnek, hogy a vásárolni kívánt terméket Olaszországban tervezték, gyártották és csomagolták, azaz minden folyamat, amin a termék végig haladt, olasz szakemberek keze által történt. A divaton kívül használják még design, étel, autók és más mérnöki tervezést igénylő márkák esetében is.

1980 óta használják országmárka jelölésre, a nemzetközi egyediség jelképeként. Egy biztosíték arra, hogy a vásárolt árú olasz minőséget tükröz. Az utóbbi időben az olasz védjegy meghatározóvá vált az export szempontjából is és világszerte gyakran külön termékkategóriának tekintik. [4] Arról is szóltak hírek, hogy az olasz állam óriási adókedvezményekkel érte el, hogy a helyiek is a Made in Italy termékeket preferálják és így emeljék tovább annak értékét.
kep3_divatorszagimazs.gif

Forrás: https://gifer.com/en/ObDn

A magyar divatipar fellendülése

A magyar textil-, ruha- és divatipar szinte egyidős a magyar iparral és fénykorában Európa élvonalába tartozott. Ehhez a dicső múlthoz hozzájárult, hogy a kereskedőink és ruhaüzlet tulajdonosaink, a világ többi részével együtt az 1930-as években már Párizsba jártak, hogy megnézzék a francia divatházak kínálatát és vázlatok alapján elhozzák a vevőkörüknek megfelelő kollekciókat. Így Magyarország már a XX. század elején versenyben volt a divat területén. A magyar divattörténet egyik kiemelkedő alakja Rotschild Klára volt, akit a vasfüggöny mögötti divatdiktátorként is emlegettek, ugyanis ő öltöztette a XX. század második felének olyan női hírességeit, mint Honthy Hanna, Gábor Zsazsa, Kádár Jánosné, vagy Psota Irén. 1956-ban megnyitotta Különlegességi Női Ruhaszalon nevű üzletét és bár nem fűzték rokoni vagy politikai kapcsolatok az állami vezetőséghez, a szocialista időszakban nem akadt versenytársa. A divatkirálynő hírnevének köszönhetően a barackpálinka és a gulyásleves mellett a csillogó szalon is része lett az időszak országimázsának. [5] A divatipar visszaesése a rendszerváltáshoz köthető, mivel a határok megnyitásával betörtek a multik, a gyártás áttevődött a Távol-Keletre és a piaci háttér kőkemény változásával egymás után dőltek be az üzletek és a gyárak. [6]

Habár a rendszerváltás utáni időkben érezhető volt az általános visszaesés, ma ismét jelentős fellendülés figyelhető meg. Az elmúlt évtizedekben a hazai márkák új generációja, mint tervezés, mint kivitelezés terén luxusminőségű termékeket alkotnak, amire már nemzetközi szinten is felfigyeltek.

Minden nemzetnek vannak elismert tervezői, márkái, így ez alól Magyarország sem kivétel. A Budapest Central Europen Fashion Week, azaz a magyar divathét, közel 6 ezer látogatót vonz évente kétszer. A divatipar fő eseményén évek óta mutatkoznak be új tehetségek és rukkolnak elő friss kollekciókkal a már ismert tervezők. Természetesen a BCEFW-re a szakma nemzetközi képviselői is ellátogatnak, ismertebb influenszerek és a sajtó kíséretében, akik tovább növelik a magyar divat népszerűségét. A hazai sikereken túl, egyre több nemzetközi eseményen is ismertek a magyar márkák. A milánói divathéten például már két magyar brand, a Cukovy és az Elysian is elnyerte már a Buyer Awards elismerést, a Nanushka ruháit pedig a legnagyobb sztárok hordják világszerte. Ilyen ütemben pedig csak idő kérdése, hogy a divat szerves része legyen a magyar országimázsnak.

 

 

 

[1] https://akv5.wordpress.com/2009/08/17/az-oltozkodes-tortenete-a-divat-es-a-ruhazat-alakulasa-az-okortol-napjainkig/

[2] https://beautyfy.hu/2017/01/04/a-kifutok-hihetetlen-tortenete/

[3] https://www.slideshare.net/wilsontom/shopping-tourism

[4] https://itpi.it/istituto_en.php

[5] https://168ora.hu/kultura/a-magyar-divatkiralyno-titka-i-resz-a-botranybol-epitett-szalon-179617

[6] https://24.hu/elet-stilus/2020/03/08/rendszervaltas-divat-sule-kati-simonovics-ildiko-pataki-agi/

Ez a turizmus jövője? – A digitalizáció térnyerése az utazásban

A rohamléptékű digitalizáció kétségkívül új trendeket eredményezett a turisztikai szektorban is. A szakértők szerint a hagyományos utazások helyét éveken belül átveheti a „Smart turizmus”, vagyis az interaktív modernizáció jelensége. LED képernyős tájékoztatók városszerte? Minden igényt kielégítő okostelefonok és applikációk? Ez lenne a jövő turizmusa?

kep1_digitalizacios_turizmus.jpg

Forrás: https://www.elemize.com/benefits-of-digitalization-in-the-power-industry/

Az idei év eddig nem kedvezett az utazás szerelmeseinek, de az elmúlt évtized adatait összevetve az utazási kedv és a turisták által elköltött összegek évről évre növekednek világszerte. 2019-ben a nemzetközi szinten utazók száma 54 millióval nőtt, az európai turizmus pedig több, mint 743 millió turistát fogadott, ami a teljes piac 51 százalékát jelenti. Ami hazánkat illeti, a turizmus jelenleg a GDP kb. 11 százalékát teszi ki, de kormányzati célkitűzés, hogy ez a szám 2030-ig meghaladja a 16 százalékot.[1] Hogyan lehetséges elérni ezt az eredményt? Mi tud ebben segíteni? A válasz a digitalizációban keresendő!

WiFi nélkül sehova

Ha digitális fejlődésről van szó, a turizmus az egyik leginkább érintett iparág. A turisztikai szektor szereplőinek elsők között kell alkalmazkodniuk az informatikai újításokhoz és beépíteniük azokat a gyakorlatukba ahhoz, hogy biztosítani tudják a látogatók számára elérhető legjobb lehetőségeket. Az, hogy legyen egy szálláshelyen internetelérés már alapkövetelménynek számít. Az Y generáció tagjai napi minimum 5 órát neteznek – 40 százalékát mobilról − és a tranzakciók 65 százalékát is mobilon végzik, így versenyhátrányba kerülhet az a turisztikai szolgáltató, akinek a weboldala esetleg nem mobilbarát. [2]

A digitalizáció a szálláshelyek számára 2020-tól már konkrétan elkerülhetetlen. A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) bevezetésével, idén januártól már minden szálláshelynek kötelező digitálisan, szálláshelykezelő szoftver segítségével rögzítenie a vendégek adatait.[3]

kep2_digitalizacios_turizmus.jpg

Forrás: https://www.szallasvadasz.hu/gotthard-therme-hotel/felpanzios-akcio-teljes-elorefizetessel-1-ejtol-19427.html

Technológiai újítások

A koronavírus megjelenése feladta a leckét a szállodaiparnak, mivel a vendégek egyik pillanatról a másikra igényelték az érintésmentes és biztonságos megszállás lehetőségét. A szálláshelyek szerencsére gyorsan reagáltak és kreatív módszerek alkalmazásával tesznek eleget az utazók igényeinek.

Az elmúlt évek technikai vívmányainak köszönhetően, már egyre kevesebb helyen találkozhatunk a kulcsos bejutás lehetőségével, ezek helyét a kártyás beléptetőrendszer vette át. Járványhelyzet idején ez sem túl biztonságos, így egyre inkább elterjedt az érintésmentes okostelefonos bejutás. Ha már okostelefonos beléptetés, akkor a kicsekkolásnál sem fogunk számlákat, aláírnivalókat kapni, hiszen ez fölösleges kockázatot jelentene, ezt a procedúrát is el lehet online intézni.[4] Manapság minden átállt digitális formába, a szállodai számla is ilyen módon fog érkezni!

Külföldön már megjelent az első concierge applikáció is, ami egy „online lakáj” szerepkört teljesít. Szobaszervíz rendelés, takarítás és egyéb különleges kérések esetén a vendégek az applikáción keresztül tudják leadni igényeiket, nincs szükség érintkezésre a hotel személyzetével. [5] Természetesen hazánkban sem maradnak el a kreatív ötletekkel. A kaposvári Hotel Kapos digitális étlappal, így érintésmentes rendeléssel várja a vendégeit. Étel- és itallapjuk a honlapon, vagy a vendéglátóhelység területén elhelyezett QR kódok segítségével megtekinthető. [6]

 gif1_divatorszagimazs.gif

Forrás: https://giphy.com/gifs/DrSquatchSoapCo-online-shopping-onlineshopping-mobile-QW534qz1UEL6qKfv0r

A smart turizmus térnyerése

Az intelligens turizmus lényege, hogy egy adott turisztikai célpontot a hely technológiai képességei alapján határoznak meg. Számos helyen jelenleg is zajlik ez a modernizáció, amely az utazók tevékenységeit különböző interaktív megoldásokkal könnyíti meg. Ilyenek a különböző online fizetési lehetőségek, a taxi rendelés, de a helyi látnivalókról is olvashatnak információkat például kihelyezett LED képernyők segítségével.

A smart turizmus élén jelenleg Kína áll, ahol a turisták kihelyezett QR kódok letöltésével azonnal tudnak például taxit vagy ételt rendelni, menetrendekhez és várólistákhoz férnek hozzá, de az adott látnivalókról is azonnali információkhoz juthatnak egy okostelefon és a kód segítségével.[7]

A kezdeményezés célja, amely már egyre több országban elérhető, hogy hosszútávon javítsa az erőforrás-gazdálkodás hatékonyságát és maximalizálja az adott úticélok versenyképességét. Mindezt a technológiának köszönhetően fenntartható módon. [8] A járványhelyzet miatt a turizmussal együtt a nagyobb kivitelezésű fejlesztések is világszerte lelassultak. A figyelem jelenleg az egészség megőrzésére és a biztonságos életvitelre korlátozódik. A szakértők szerint az igazi digitális robbanás 2023-ra várható.[9]

 

 

 

[1] https://turizmus.com/utazas-kozlekedes/unwto-vilagszinten-4-szazalekkal-nott-a-turizmus-2019-ben-1168222

[2] https://turizmus.com/utazas-kozlekedes/kreativ-ellentmondasok-2020-as-trendek-a-turizmusban-1168613

[3] https://mtu.gov.hu/cikkek/ntak-1492

[4] https://infostart.hu/eletmod/2020/05/18/viszlat-svedasztal-es-boldog-orak-uj-vilag-koszont-be-a-szallodakban

[5] https://hospitalitytech.com/new-concierge-mobile-app-available-hotel-industry

[6] http://www.kaposhotel.hu/

[7] https://tourismteacher.com/smart-tourism/

[8] https://tourismteacher.com/smart-tourism/

[9] https://www.tandfonline.com/doi/full/10.1080/02508281.2015.1075739

Virágok a virágzó turizmusért

Virágot a világnak! Akár ez is lehetne néhány turisztikai látványosság hívószava. A növények már számtalan címerhez és jelképhez adtak ihletet a történelem folyamán – mára pedig már ott tartunk, hogy külön fesztivált építenek köréjük. De mi köze van a kertészetnek és a turizmusnak egymáshoz? Egyáltalán miért bírnak turisztikai vonzerővel a virágok? Ismét utána jártunk a miérteknek!

kep1_1.jpgForrás: https://turizmus.com/szabalyozas-orszagmarketing/junius-1-jeig-lehet-jelentkezni-a-viragos-magyarorszag-versenyre-1163860

A turizmusnak és a kertészetnek több közük van egymáshoz, mint azt elsőre gondolnánk. Akárcsak Hollandia esetében! Ha valaki az országra, és annak nevezetességeire gondol, biztos, hogy az első három dolog között ott lesz a tulipán és az azokkal borított hatalmas mezők. Ez egy tudatos pozícionálás eredménye. A tulipánt egy isztambuli nagykövet honosította meg az országban az 1500-as évek végén, amikor Törökországból beszerzett hagymákat ültetett a kertjébe. Ezt a történetet őrzi a tulipán elnevezése is, amely a turbán alakjáról kapta a nevét. [1] Pár évszázad elteltével a tulipántermesztés hatalmas üzletággá nőtte ki magát – olyannyira, hogy 1949 körül létrehozták az Európa kertjeként ismert Kaukenhof-t, hogy a holland és európai virágtermelők bemutathassák termékeiket a nagyvilágnak és ezáltal fellendítsék a terület virágexportját. [2] A vásárlók mellett egyre több látogató is megjelent az országban. Hollandia ekkor ismerte fel a virágok turisztikai jelentőségét és innentől kezdve tudatosan épített arra.
kep2.gif

Forrás: https://giphy.com/gifs/funny-seor-13K9nER4Q3NAME

Vannak olyan országok, ahol a történelem juttatta főszerephez a virágokat. Klasszikus példa erre a XV.századi Anglia, amelyet a rózsákkal kapcsolnak össze. Az asszociációt a Rózsák háborúja ihlette, amikor is a York és a Lancaster-ház 30 éven keresztül vívtak harcot a trónért. A rózsa mindkét fél címerében fellelhető volt – az előbbi fehéret, az utóbbi vöröset viselt. Ezzel szemben a poroszoknál a búzavirág kapott nagyobb figyelmet – Willhelm császár és édesanyja, Louise királynő udvarában boldog előjelnek tartották. [3]

Virágzó fesztiválok világszerte

A csodálatos színekben pompázó és illatos virágok olyan élményt garantálnak, ami vonzó a turisták számára. Hollandián kívül is akadnak olyan országok, akik a növények köré építenek egy-egy turisztikai látványosságot, vagy rendezvényt. Ilyen például a spanyolországi Batalla de las Flores felvonulás, amit a Virágok harcának is hívnak. Hogy miért harc? A rendezvény középpontjában 20 gyönyörűen feldíszített kocsi halad, rajta régi öltözetű hölgyekkel. A tömeg virágokkal dobálja őket, a nők pedig teniszütővel a kezükben próbálják ezeket kivédeni, vagy visszadobni a tömegre. Nem tudni honnan indult a hagyomány, de páratlan látványosságot nyújtanak a repülő virágok százai. [4]

kep3_1.jpg

Forrás: http://www.lakaskultura.hu/kert/7-plusz-1-legkulonlegesebb-viragfesztival-europaban/

Olaszországban az úrnapja katolikus főünnep alkalmából rendszeresen megrendezik a L’Infiorata di Genzano felvonulást, amire a genzanói helyi művészek a Belardo utcájának egészét virágszőnyeggel díszítik fel, előre meghatározott téma alapján. Belgium sem maradhat ki a sorból, ahol a brüsszeli királyi palota kertjét kétévente augusztusban begóniák százezrei borítják be a Tapis de Fleurs rendezvény keretén belül, aminek jelentése virágszőnyeg. 120 önkéntes, kevesebb, mint 4 óra alatt telepíti a virágokat a térre, amik mindig egy adott motívumot formálnak. A világörökségnek számító Grand Place elé 1971 óta terítenek virágszőnyegeket, ezzel népszerűsítve a belga kertészet fő büszkeségét, a begóniát. [5]

Egy virágosabb Európáért

A környezetszépítés iránti elkötelezettség több évtizede összeköti a nemzeteket. Franciaországban 1959-ben szervezték meg az első virágosítási versenyt, azzal a céllal, hogy színesebbé, rendezettebbé varázsolják a francia városokat. A kezdeményezés olyan sikeres lett, hogy végül az angolok is megtartották a saját versenyüket, így hamarosan az Egyesült Királyságot is virágok borították. 1975-ben végül a két ország versenyre hívta egymást a virágok jegyében, ami az Entente Florale Europe nevet kapta (Európai Virágos Városok és Falvak). A megmérettetéshez egyre több nemzet csatlakozott, így ma már 9 ország vesz részt benne, köztük Magyarország is.

A környezetszépítésen túl az évek során előtérbe került a fenntartható fejlődés és a racionális vízgazdálkodás szempontja is. De fő feladatnak megmaradt a kulturált, virágokkal, zöld növényekkel díszített tiszta környezet megteremtése, így a résztvevők biztosítani tudják, hogy az adott település az eljövendő generációk számára is szép és élhető marad. Ehhez hasonló, milliókat mozgósító és nemzeteket egyesítő verseny nincs még egy Európában. Magyarország a turisztikai szakma kezdeményezésére 1990-től a Közép-Kelet európai térségből elsőként csatlakozott az európai versenyhez és egyben a régió legsikeresebben szereplő országa is. Ezt bizonyítja az elmúlt 30 évben magyar települések által nyert tíz arany, huszonkilenc ezüst, tíz bronz és tíz Európa-díj. [6]
kep4.jpg

Forrás: https://www.hirmondo.ro/kulfold/erdelyi-telepulesek-is-jelentkezhetnek-iden-a-viragos-magyarorszag-versenyre/ 

Mi a helyzet itthon?

Hazánkban is jól érzékelhető a kertészet és a turizmus közötti kapcsolat - a Debreceni Virágkarnevál az egyik legnagyobb és legismertebb virágokhoz kapcsolható rendezvényünk. Központi eleme az augusztus 20-i felvonulás Debrecen főutcáján, amin a több százezer szál élővirág felhasználásával készített, közel 5 méter magas és 12 méter hosszú virágkompozíciók haladnak végig, táncosok és hagyományörző csoportok kíséretében.[7]
kep5.jpg

Forrás: https://debreceniviragkarneval.hu/megvasarolt-jegyek-visszavaltasa/

Bár a karnevált idén a vírushelyzet miatt várhatóan elhalasztják, nem maradunk virágos esemény nélkül. Az ország másik fő, növényekkel kapcsolatos attrakcióját a Virágos Magyarország pályázat testesíti meg, amiben a résztvevők a legvirágosabb magyar település címéért küzdenek. A megmérettetés egyébként a fentebb említett nemzetközi verseny hazai része 1994 óta. Az esemény jelentős népszerűségnek örvend, évente kb. 300 település vesz részt benne.

A pályázat kiváló példa arra, hogy egy nemes cél érdekében igen is össze tud fogni a lakosság: az önkormányzatokon túl, önkéntesek is részt vesznek a települések felvirágoztatásában, így egy igazi közösségi élményként írható le a kezdeményezés. A lakosság a versenynek köszönhetően aktívan tehet azért, hogy növelje saját települése turisztikai vonzerejét. A szakmai zsűri által legjobbnak ítélt városok és falvak képviselik az országot a fentebb bemutatott nemzetközi megmérettetésen. [8]

A koronavírus különleges csavart eredményezett az idei versenyben, hiszen a települések helyett ezúttal magánszemélyek „versengtek” a legvirágosabb balkon és előkert kategóriában. Végre a hobbikertészek is megmutathatták, hogy egyénileg mennyit tesznek azért, hogy a környezetük szebb és vonzóbb legyen. A kertészkedés szerelmesei július 15-ig küldhették be pályázatukat, a balkonukról és előkertjeikről készített fotókat a versenyt kiíró MTÜ számára. Rövidesen kiderül, hogy kik büszkélkedhetnek a legszebb virágokkal. A nemrégiben elhunyt Bálint gazda évek óta elválaszthatatlan alakja volt a versenynek – így a Virágos Magyarország szervezőbizottsága egy emlékdíjat hozott létre a tiszteletére, amit az az induló fog megkapni, aki előkertjével, vagy balkonjával leginkább visszaadja a kertész utánozhatatlan szellemiségét.[9]

A verseny egyik erőssége, hogy mi magunk is beleszólhatunk az eredmények alakulásába. A Virágos Magyarország Facebook-oldalán közzétett információk szerint július 27-én kezdődik a közönségszavazás.

 

 

 

[1] https://www.erdekesvilag.hu/keukenhof-europa-legnagyobb-es-legszebb-viragoskertje/

[2] https://135artnature.ru/hu/flowers-are-national-symbols-of-countries-floristic-symbols-of-englishspeaking-countries.html

[3] https://135artnature.ru/hu/flowers-are-national-symbols-of-countries-floristic-symbols-of-englishspeaking-countries.html

[4] http://www.lakaskultura.hu/kert/7-plusz-1-legkulonlegesebb-viragfesztival-europaban/

[5] http://www.lakaskultura.hu/kert/7-plusz-1-legkulonlegesebb-viragfesztival-europaban/

[6] https://viragosmagyarorszag.hu/magyarorszag-nemzetkozi-reszvetele

[7] https://debreceniviragkarneval.hu/

[8] https://viragosmagyarorszag.hu/a-viragos-magyarorszag-verseny-tortenete

[9] https://palyazat.viragosmagyarorszag.hu/

Az utazás a tudás anyja? – Edukációs turizmus gyermekeknek

Nagyon úgy tűnik, hogy a tankönyvek versenytársra találtak a turisztikai attrakciók személyében. Manapság egyre több hazai és nemzetközi példát lehet látni arra, hogy bizonyos látványosságok lehetővé teszik, hogy a gyermekek „saját maguk fedezzék fel a tudást”. Olyan kezdeményezések láttak napvilágot, amelyek játékos és kreatív módon hozzák közelebb a kultúrát, a történelmet, valamint a természetet a kisiskolásokhoz. Nézzük, hogyan teszik ezt meg!  

„Kicsi a bors, de erős” – tartja a híres mondás, amely mostanra igaz a gyermekek idegenforgalomban betöltött szerepére is. Ahogyan a családon belüli szerepek is folyamatosan formálódnak, úgy a gyermekeknek is egyre nagyobb beleszólásuk van a családi nyaralások alakulásába. Kizárólag azok a turisztikai szolgáltatók rúghatnak labdába, akik képesek a kisgyermekek fejével is gondolkodni, amikor kialakítják szolgáltatásaikat. [1]
kep1.jpg

 Forrás: https://www.telegraph.co.uk/travel/family-holidays/tips-for-a-long-car-journey-with-children

Gyermekként még egészen máshogy szemléljük a világot – családi és iskolai tapasztalataink határozzák meg, hogy felnőttként milyen érdeklődési körrel rendelkezünk majd. Mindebben a turisztikai szolgáltatók is részt vehetnek, hiszen az utazás egyet jelent a látókör szélesítéssel, amely a „lifelong learning”, vagyis az élethosszing tartó tanulás célkitűzést támogatja. Ez magában foglal minden olyan tanulási tevékenységet, amely tudás, készségek és képességek fejlesztése céljából történik.[2] Vagyis a tanulás nem feltétlenül esik egybe az iskolarendszerrel – így a turizmusnak is helye van az ismeretek táplálásában. Ez a felfogás kicsit sem újkeletű – a turizmus oktatási eszközként való kezelése már a 17. századi Európában is jelen volt. Ekkoriban az ifú angol arisztokraták felnőtté válásának szinte kötelező része volt a nagy európai körutazás, az ún. Grand Tour, amely akár négy évig is eltarthatott. A fiatalok azzal a céllal utazták be a kontinenst, hogy más népek kultúrájának, nyelvének, építészetének megismerése által szélesítsék a látókörüket. Manapság az olyan csere-diák programok viszik tovább ezt a hagyományt, mint az Erasmus, amely a külföldön folytatott egyetemi és főiskolai tanulmányokat jelenti. [3]

Téves lenne azt gondolni, hogy a turizmus kizárólag a felsőoktatásban szolgálhat oktatási céllal. Ezt bizonyítják azok a nemzetközi turisztikai attrakciók, amelyek kifejezetten a kisebb gyermekeket ösztönzik kultúrafogyasztásra. Az egyik nagy kedvenc a kanadai Children’s Museum. Utána jártunk, mit kell róla tudni!

Children’s Museum

Egy kanadai múzeum világkörüli sétára hívja a 16 év alatti gyermekeket, hogy feltárják a különböző országok kultúráit. A múzeumba látogató gyerekek maguk fedezhetik fel az országokat átható életérzést – beléphetnek egy beduin sátorba, a saját szemükkel láthatják Thaiföld háromkerekű autóit, sőt a középkori japánok bőrébe bújhatnak a népviselet által. A látványosság révén a kisiskolások saját maguk is részesévé válhatnak a kultúrának, azáltal, hogy különböző szerepekben és helyeken próbálhatják ki magukat. Az egyik percben még hieroglifákat fejtegetnek, a másikban pedig már egy indiai esküvőn találják magukat. A kanadai látványosság ily módon segíti a művészetek, a kultúra és a történelem könnyebb megértését. [4]
kep2_1.jpg

Forrás: https://www.cbc.ca/news/canada/ottawa/revamped-children-s-museum-public-help-1.4856314

Edukációs turizmus itthon

Tavaly nyár óta Magyarországon is létezik egy olyan turisztikai kezdeményezés, amely edukációs céllal szólítja meg a gyermekeket. A Magyar Turisztikai Ügynökség Hol vagy, Kajla? nevű kampánya játékos módon hívja kalandokra a kisiskolásokat, Kajla, a vizslakölyök segítségével. A kiskutya és családja bejárja egész Magyarországot – ám a kíváncsi eb valahogy mindig elkószál. A gyermekek küldetése, hogy segítsenek őt megtalálni. A „felderítő expedíció” során fel kell keresniük Magyarország történelmi, természeti és kulturális látványosságait, ahol pecsétet kapnak a Kajla-útlevelükbe. A kezdeményezés varázsa, hogy a gyerekek anélkül tanulhatnak Magyarországról, hogy annak tudatában lennének – ráadásul mindezt online térben is megtehetik igazi digitális bennszülött módjára. A tudásra szomjas gyermekek videókon és képeken keresztül is megtekinthetik hazánk látványosságait Kajla előadásában, aki helyi érdekességekkel hívja fel a lurkók figyelmét. Az utazni vágyó családoknak érdemes figyelemmel kísérniük az akciót – már csak azért is, mert a MÁV és a GYSEV ingyenes utazást biztosít a Kajla útlevéllel rendelkező gyerekek számára. Sőt, a MAHART és a BAHART egyes járatain is díjmentes számukra az utazás. [5]

Videó: https://www.youtube.com/watch?v=EA4JAzdkIa8

Hazánk turisztikai szolgáltatói is aktívan tesznek azért, hogy az idei nyár a családoké legyen. A gyulai Almásy-kastély kávézójában például 15 százalék kedvezmény jár a családoknak a pecsétgyűjtő kiskönyv felmutatása esetén. A „Kajla körökbe” újonnan bekerült Sóstó Látogatóközpont még új gyermekbarát szolgáltatásokkal is készül a jövőre: a tanösvény túravonalai digitálisan is bejárhatók lesznek, ezzel segítve a tanulást. Sőt szülinapi zsúroknak is lehetőséget ad majd a hely. A harkányi gyógy-és strandfürdő szintén akciókkal várja a gyermekeket: 10 százalékot vonnak le a belépő árából. A Kajla útlevéllel rendelkező kisiskolások „a busók földjén”, Mohácson is 20 százalékos kedvezménnyel hajókázhatnak. A Lillafüredi Libegőpark pedig 10 százalék engedménnyel várja a Kajlát kereső gyerkőcöket. A budapestieknek sem kell messze menniük a kedvezményekért: a Board Game Café Budapest például  játékdíj felszámítása nélkül várja a gyermekeket egy jó társasjátékozásra. [6]
kep3.jpg

Forrás: https://kajla.hu/

A gyermekes családoknak most érdemes beleásniuk magukat a témába, különösen jó akciókra bukkanhatnak a Hol vagy Kajla weboldalán.

 

 

 

[1] Heike A. Schänzel Ian Yeoman , (2015),"Trends in family tourism", Journal of Tourism

[2] Az Európai Tanács (2002/C 163/01)

[3] Lengyel Márton: A turizmus általános elmélete

[4] https://www.historymuseum.ca/visit/childrens-museum/

[5] https://kajla.hu/

[6] https://kajla.hu/partner-kedvezmenyek

A személyiségfejlődés az új szuvenír? - A transzformációs utazások korszaka

Egy utazás, ami szó szerint megváltoztatja az életünket? Létezik ilyen! Bár a turizmus általános hívószava az élmény, egy kialakuló trend szerint ennek a helyét szépen lassan átveszi egy újfajta élménykeresés, ami a szórakozás helyett az ember lelki és személyiségi fejlődésére van hatással.
fokep1.jpg

Forrás: https://www.pexels.com/hu-hu/foto/emberek-fa-festoi-gondolkodas-291682

Az elmúlt évek turisztikai trendje az élménykeresés köré épült. Az utazók nem turistaként szerettek volna időt tölteni, hanem megismerni a helyi lakók kultúráját, átvenni a szokásaikat. A híres és fontos látványosságok látogatása mellett az utazás célja, hogy a látogatók egybeolvadjanak a helyi közeggel, átérezzék az úticél szellemiségét. Persze ez a fajta utazás sem fog eltűnni, mellette viszont megjelent az egyre népszerűbb transzformáció, azaz átalakulás trendje.

Kapcsolatépítés a világgal

A turisztikai ipar mindig is belső változást ígért, de már a tömegturizmus megjelenése előtt is szorosan összefonódott az utazás koncepciója a belső változással. A korai zarándoklatok egy belső spirituális változás ígéretére épültek, a fizikai teljesítményen keresztül egy lelki megtisztulást nyújtottak.[1] Így ez a trend leginkább a nevében mondható újnak. 2016-ban létrejött egy Transzformációs Utazási Tanács, ami pontosan definiálta a jelenséget. E szerint a transzformációs turizmus az, amikor az utazó tudatosan igyekszik szétfeszíteni a saját, megszokott határait, és olyan új helyzeteket keres, amelyek által új módokon ismeri föl saját magát és a világot. Az utazást egy személyes átalakulás és új életmód-választás követheti, kezdve a családi kapcsolatoktól az életeseményekig és személyes egészségig. Egy ilyen út olyan dolgokra tud rávilágítani az életben, mint az ökológiai lábnyom fontossága, az ezzel kapcsolatos választások lehetősége és jelentősége. Ráébreszti az utazót a társadalmi és jótékonysági elkötelezettségekre, az életmód- és időgazdálkodási döntésekre. Ezen kívül segítséget nyújt, ha valaki szeretne kialakítani egy figyelmes és szemlélődő életmódot.[2]
kep2.jpg

Forrás: https://www.pexels.com/hu-hu/foto/barlang-bekes-ferfi-festoi-1659437/

Spirituális feltöltődés

Egy ilyen trend elterjedése akkor válik valóssággá, ha már a turisztikai célpontok is elkezdenek alkalmazkodni hozzá és ennek megfelelően alakítják ki ajánlataikat. Néhány szálloda már kiegészítette a csomagajánlatait különböző transzformációs programajánlatokkal. Ez megvalósulhat egy felfedezőúttal, aminek konkrét útvonaláról nem tájékozódunk előre, különleges helyi wellness kínálatokkal, ami a pihenés mellett lelki feltöltődést is ígér vagy egy afrikai luxus szafarin töltött pár nappal, ami segít az utazónak egyéni és mély kapcsolatot kialakítania a természettel.[3] Bár egy ilyen szafari nem tartozik épp a pénztárcabarát üdülések köré, szerencsére ez a spirituális feltöltődés kevesebb ráfordítással is megvalósítható.


zebragif3.gifForrás: https://giphy.com/gifs/bbcearth-love-friends-PW45aFFG

A transzformatív üdülés kínálatát nagyobb mértékben a vallási-, egészség- és falusi turizmusban kereshetjük, valamint az extrém sportok területén.[4] Az ezeknek otthont adó térségek viszont sok esetben még nincsenek felkészülve a turizmus kiemelt igényeire, mivel a népszerűségük a világhírű úticélokkal szemben kisebb. Ebből adódóan viszont az áruk is alacsonyabb.

Transzformációs utazások hazánkban

Bár Magyarországon a transzformációs utazás még nem annyira felkapott trend, nem kell messze mennünk, ha kipróbálnánk az előnyeit. A falusi turizmus egyes részein évek óta várják a természeti újrakapcsolódást kereső utazókat. Ezesetben a transzformáció a helyiek segítésével, együtt dolgozással, tanítással valósul meg. [5]
biofalu.jpg

 Forrás: http://www.falusiturizmus.org/hu_HU/services/1208/biofalu-mariahalom.html

Ez a belső változás egy új tudás megszerzésével is létre jöhet, így utazásunk céljául választhatunk egy olyan települést, ahol részt vehetünk egy adott képzésen. Például a Hollókői Fazekasházban elmerülhetünk a korongozás művészetében. A magyar zarándokutakról se feledkezzünk meg. Ilyen a testet és lelket egyaránt erősítő utazás a Szent Márton út, ami hazánkban összesen 700 kilométer hosszan fut, 113 településen keresztül.[6] De eltölthetünk pár napot Máriahalom biofalujában is, ahol a szállásért cserébe önkéntes munkákon lehet részt venni.[7] A lehetőségek tárháza végtelen.

 

 

 

[1] http://real.mtak.hu/52419/1/Bori_cimn_RTamas.pdf

[2] https://www.transformational.travel/about-tt-page

[3] https://www.nationalgeographic.com/travel/destinations/africa/trends-transforming-traditional-safari-experience/

[4] https://turizmus.com/szabalyozas-orszagmarketing/az-elvonulasturizmus-keresleti-es-kinalati-tenyezoi-1162310

[5] http://old.uni-corvinus.hu/fileadmin/user_upload/hu/tanszekek/gazdalkodastudomanyi/i_mark/kk_tt/TB_2018-04_5_Martonne_Mathe_Kinga_-_Simonyi_Norbert.pdf

[6] http://www.viasanctimartini.eu/hu

[7] http://biofalu.hu/

Környezetkímélő utazási alternatívák – a Greta Thunberg-hatás

Erre cserélhetjük az autót idén nyáron

A koronavírus megmutatta, hogy érdemesebb nagyobb hangsúlyt fektetni a környezetünk védelmére, hiszen jól látható, hogy milyen visszafordíthatatlan következményei lehetnek az emberi magatartásnak a bolygóra nézve. Ennek eredményeképp egyre többen mondanak le a repülős utazásokról és keresnek más alternatívákat. Gondolták volna, hogy ehhez egy 17 éves svéd aktivista lánynak is köze lehet?

regain-trajets-train-715-305.png

Forrás: https://www.inmvt.com/en/insight/are-trains-making-a-comeback

Greta Thunberg neve mára egybeforrt a klímaváltozás elleni küzdelemmel. A svéd származású diáklány a kormányok figyelmét szeretné felhívni híressé vált sztrájksorozatával, ami azóta globális tiltakozóhullámmá nőtte ki magát. Greta azóta Washingtont is megjárta, ahova a klímaváltozás megállítását hangsúlyozva, egy nulla szén-dioxid-kibocsátású vitorlással érkezett. A hajó két hét alatt szelte át az óceánt, így csökkentve az utazás környezeti terhelését. [1]

Tettei olyan szinten inspirálták az embereket, hogy egy utazási trendet is elindított, amit a svédek „flygskam”, azaz a „repülés szégyene” mozgalomnak hívnak. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a környezetvédelmi szempontok élveznek prioritást az utazási szolgáltatások kiválasztásánál, amellyel háttérbe szorítják a repülőgépet, mint alternatívát. A trend hatására a felmérések szerint 5 svéd emberből 1 már a vonatot részesíti előnyben a repülés helyett, így nem meglepő, hogy a svéd vasúti közlekedés rekordszámokat produkál évek óta. Ennek eredményeképp a kormány bejelentette, hogy 2022-től kezdődően éjszakai vonatokat is fog üzemeltetni a fontosabb európai nagyvárosokban.[2]
fycn.gif

 Forrás: https://gifer.com/en/fyCn

Egy világjárvány környezeti hatásai

Úgy tűnik, a nagyvilág történései is Greta mondanivalóját támasztják alá, ugyanis a koronavírus megjelenésével és a karantén intézkedések bevezetésével a környezet minősége meglepő javulásnak indult. A légszennyezés világszerte csökkent a nagyvárosok fölött és a zaj- és fényszennyezés is visszaesést mutat. Bár az üvegházhatású gázok esetében a hosszú távú kibocsátás a döntő tényező, a vírus hatására ezek is csökkenni kezdtek. Az indiai Pandzsábban annyira kitisztult a levegő, hogy Jalahandar városából látható lett a 140 kilométerre lévő Himalája egyik vonulata. A nitgorén-dioxid-koncentráció, amit legfőképp a szénerőművek és belső égésű motorok bocsátanak ki, Európa szerte csökkent március és április között, ahogy sorra érvénybe léptek a vírus miatti korlátozások. Holland kutatók Rómát és Párizst emelték ki, ahol 49, illetve 54 százalékkal csökkent a kibocsátás az előző évhez képest. Budapest esetében pedig a Széna-tér környékén volt a leglátványosabb a levegőváltozás.[3]

Hol jön a képbe az utazás? A turizmus a klímaváltozás egyik legfontosabb okozója, hiszen az összes üvegházhatású gáz nyolc százalékáért felel. Az utazásról természetesen nem kell lemondani ahhoz, hogy jelentősen csökkenteni tudjuk a károsanyag-kibocsátásunkat, de nem mindegy milyen gyakran utazunk, hova és legfőképp, mivel.

Alternatív utazási módok és előnyeik

Önmagában hatalmas kihívás kiszámolni egy globális átlagot, mivel az autó, busz, vonat vagy repülő fogyasztásában és kihasználtságában óriási különbségek vannak. Persze van néhány szempont, ami alapján érdemes mérlegelni. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2014-es tanulmányából kiderül, hogy a repülő magasan a legszennyezőbb, míg a vonat a leginkább környezetbarát opció. A tanulmányban az átlagos európai kihasználtsággal számoltak, ami a buszokra nézve nem túl pozitív, azaz kevesebb ember utazik busszal, mint vonattal hosszú távon. Pedig egy teli buszos nyaralás egy főre jutó kibocsátása majdnem olyan kedvező lenne, mint a vonatozásnál. Ha még jobban bele szeretnénk merülni a témába, a vonatok között is lehet különbséget tenni, mivel a dízelvonatok károsabbak a villanyvonalon közlekedőkkel szemben, így erre is érdemes lehet figyelmet fordítani. [4]
giphy_1_2.gif

 Forrás: https://giphy.com/gifs/basketsfx-baskets-3o9bT58ddcH7LvnKs0

Környezettudatos utazás hazánkban

Bár az idei nyáron a fókusz a belföldi turizmusra terelődik, a rövidebb utazásokra is lehet környezetkímélőbb járműopciókat választani. Hazánkban is a vonat a legkörnyezetkímélőbb lehetőség, a választást pedig a nyári időszak alatti megnövelt számú járatok is segítik. Ilyenek az északi-partra évek óta járó Katica, Tekergő és Kék Hullám vonatok. Ezeken a vonalakon idén nyáron a biztonságos utazást előtérbe helyezve, csak előre megváltott helyjeggyel lehet utazni, így a tömeg veszélye is elkerülhető. Természetesen a déli-part sem marad ki -  ide a Balaton és Tópart expressz vonatok viszik a fürdeni vágyókat.

original.gif 

Forrás: https://weheartit.com/entry/240698108

Az Arany- és Ezüstpartra kizárólag hétvégente az extragyors Jégmadár vonatok járnak és bár a fesztiválokra augusztus végéig várni kell, a MÁV a fiatalokra is gondolt, így hajnalban induló Bagolyvonatok segítik a városba való visszajutást egy átbulizott éjszaka után.[5] A magyar tenger több oldala között menetrendszeri hajójáratok is működnek, így nincs szükség autóba ülni a két part közötti távolság leküzdéséhez.

A budapesti kirándulásoknál is otthon maradhat a kocsi, hiszen a helyi közlekedési eszközökön túl egyre több helyen bérelhetőek a MOL Bubi kerékpárok, amikre a veszélyhelyzet alatt 100 forintos bérlet is váltható. Mellettük megjelentek a népszerű Lime elektromos rollerek, amiknek az az előnye a Bubikkal szemben, hogy szinte bárhol otthagyhatóak. Egy applikáció segítségével megkereshető a legközelebbi bérelhető darab, így gyorsan, biztonságosan és környezetet kímélve lehet eljutni A-ból B-be. A lehetőségek tárháza végtelen.

 

 

 

 

[1] https://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/greta-thunberg-klimavaltozas-usa.691704.html

[2] https://turizmus.com/utazas-kozlekedes/kornyezettudatosan-utaznak-a-svedek-1163746

[3] https://mta.hu/tudomany_hirei/karanten-jarvany-kornyezeti-hatasok-110606

[4] https://g7.hu/elet/20190803/mit-merlegeljunk-egy-utazasnal-ha-tenni-akarunk-a-klimavaltozas-ellen

[5] https://www.mavcsoport.hu/mav-start/belfoldi-utazas/balatoni-nyar-2020

Overtourism helyett undertourism – leágazóban a tömegturizmus?

A népszerű turisztikai célpontok helyett egyre többen választanak elhagyatott vidékeket nyaralásuk célállomásául. A trend nem új, a vírushelyzet miatt mégis ismét előtérbe került. Milyen hatással lehet ez a tömegturizmusra és hogyan érinti az újonnan felfedezett úticélok állandó lakosait?
halaszbastya-budai-var-turizmus-1024x716.jpg

Forrás: https://hungarytoday.hu/could-hungary-be-in-danger-of-overtourism/

Szinte mindenkinek szerepel a bakancslistáján legalább egy-két olyan ország vagy város, ahova szeretne eljutni. A turizmus önmagában jó dolog, hiszen az egyén élményszerzésén túl az adott város gazdaságának is jót tesz, embereknek ad megélhetést. De a sok pozitívum mellett sajnos negatív következményei is lehetnek. Az overtourism, azaz a „túlturistásodás” jelensége már 2017-ben sem volt ismeretlen a szakma számára. De mit is értünk pontosan a fogalom alatt? Akkor beszélhetünk overtourism-ról, ha egy adott helyre túl sok látogató érkezik egyszerre. Bár a „túl sok” elég szubjektív fogalom, minden turisztikai célpont rendelkezik egy ún. maximális befogadó képességgel – ez az a pont, ameddig problémamentesen vendégül tudják látni az érkezőket, anélkül, hogy az a helyi lakosok kárára menne. Ha a túl magas albérletárak, vagy a turistabuszok okozta közlekedési nehézségek miatt más városba kényszerülnek a helyiek, akkor már egészen biztosan túlturistásodással van dolgunk.[1] A legnépszerűbb úticélok célzott intézkedések bevezetésével próbálják korlátozni az odautazók számát. Velence idén nyártól például belépőjegyet szed azoktól, akik nem szállnak meg több napra, míg Párizs gőzerővel dolgozik azon, hogy a turistabuszok teljesen eltűnjenek a központból.[2]

Szerencsére nem kellett sokat várni és kialakult a trend tökéletes ellentéte, az undertourism, ami kifejezetten a turisták által nem, vagy csak kevésbé látogatott helyeket foglalja magában.

kep-travel-destinations-1024x576.jpg

Forrás:https://www.cayugacollection.com/undertourism-this-destination-needs-your-attention/

„Alulturistásodott” helyek előnyben

A tömegturizmusra való válaszként sokak keresnek fel kevésbé zsúfolt, vagy egyelőre felfedezetlen helyeket, hogy kiélvezzék a tömeg nélküli kikapcsolódás előnyeit. Az undertourism egy kivételes marketing fogásként is használható, amire a kevesebb turistát vonzó helyek egyből le is csaptak olyan szlogenekkel, mint: „Látogass meg minket, itt nem kell sorban állnod az Instagram lájkokért.”, vagy „Gyere hozzánk, a szomszéd zsúfoltabb!”. Ezekkel viszont érdemes vigyázni, mert az a hely, amelyik „alulturistásodottnak” könyveli el magát és ezzel hirdet, könnyen az overtourism csapdájába eshet, hiszen mindenki, aki kevésbé zsúfolt helyekre vágyik, oda fog utazni.

A trend jelentése egyébként magában hordozza azt a jelenséget is, hogy nagyon sok látnivalónak létezik kisebb, kevésbé ismertebb verziója is. Ilyen például Velence és az onnan pár óra vonatútra lévő Trieszt párosa is, amely szintén rendelkezik csónakázásra alkalmas csatornákkal és egy gyönyörű palotával. [3]

Turista helyett vendég

Az undertourism az utazó szempontjából azért is előnyös, mert így a kiszemelt helyeket a saját tempójában ismerheti meg, anélkül, hogy szelfiző tömegeken kellene áteveznie. A kihaltabb vízpartokon a strandolás is élvezetesebb, sőt még pénztárcabarát megoldás is.

lasramblas-gif.gif

Forrás: https://theculturetrip.com/europe/spain/articles/top-10-things-to-see-and-do-around-las-ramblas-barcelona/

Európában egyre elterjedtebb fogalom a turizmus-fóbia, ami arra utal, hogy a tömegturizmusnak köszönhetően a helyi lakosok már nem látják szívesen a látogatókat, hiszen a rengeteg ember megnehezíti a helyiek mindennapi életét. [4] Undertourism esetén ettől sem kell tartani. Azokon a helyeken, ahol kevés a turista, kifejezetten örülnek az odalátogatóknak és vendégként bánnak velük. [5]

Undertourism Magyarországon

Ha vízpart, akkor sokan a tengerpartra, vagy hazánk esetén a Balatonra gondolnak. Pedig rengeteg kisebb tó van Magyarországon, amelyek mind tökéletesek a kikapcsolódást kereső utazók számára. Ilyen például az Orfűi-tó, ami Pécstől 10 kilométerre, a Mecsek északi lábánál fekszik. Maga a strand közel két hektár nagyságú és végig homokos aljzattal rendelkezik. [6] Az aktív időtöltést kedvelők rengeteg túraútvonal közül válogathatnak, távol a városok zajától.

A Kelet-Mecsekben, Baranya megyében, egy védett kis völgyben található a „magyar Svájcként” is emlegetett Óbánya. A romantikus települést a takaros porták, a hegyoldalba süllyesztett pincék és a különlegesen szép turistaútvonalak teszik egyedivé.[7]
erdo.jpg

Forrás: https://hu.pinterest.com/pin/732890539331235489/?autologin=true

Természetesen a városok között is található olyan, ami kevésbé zsúfolt, de látnivalókban gazdag. Ilyen például a román határhoz közeli Gyula, ahol a vár és a múzeumokon kívül, várszínház és várfürdő csábítja az odalátogatókat.[8] Székesfehérvár, az egyik leggazdagabb múltú magyar város is jól illik a képbe, hiszen a királyok városának nevezett település több uralkodónknak volt székhelye és koronázóvárosa is, így  történelmi helyekben és különleges látnivalókban egyaránt bővelkedik.

 

 

 

 

 

[1] https://www.responsibletravel.com/copy/what-is-overtourism

[2] https://turizmus.com/utazas-kozlekedes/utazasi-trendek-2020-ra-1167773

[3] https://www.nationalgeographic.com/travel/features/undertourism-overtourism-sustainable-destinations/

[4] http://turizmusonline.hu/kulfold/cikk/terjed_a_turizmus_fobia_europaban

[5] https://www.holiable.com/news/understanding/under-tourism

[6] https://www.penzcentrum.hu/utazas/top-5-titkos-nyaralohely-magyarorszagon-brutalisan-olcsok-keves-a-turista.1080335.html

[7] https://blog.szallas.hu/10-mesebeli-eldugott-kirandulohely

[8] https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/pest-megye-kriandulohelyek-travellina-belfoldi-utazas

A falusi turizmus lesz a COVID-19 nyertese?

Viszlát nyüzsgés, helló falusi vakáció!

Míg a hazai turizmus egy része lassan, de biztosan kezd kilábalni a pandémia okozta nehézségekből, az ágazat kisebb szegletét jelentő falusi vendéglátás elképesztő népszerűségnek örvend. Néhány helyen már most megteltek a szálláshelyek az egész szezonra, a tavalyi évhez képest pedig akár ötszáz százalékos növekedésről is beszélnek. Mitől ilyen vonzó a falusi turizmus és honnan ez a hirtelen népszerűség?

pato4.jpg

 Forrás: http://goodstuff.hu/2017/06/15/ezekre-a-helyekre-iden-el-kell-mennunk-beszt-of-falusi-turizmus

Ha nyaralásról van szó, általában a vízpartok és a híresebb nagyvárosok nevei merülnek fel elsőként. Az idei nyár viszont más lesz, mint a többi - most a biztonságos, mégis tartalmas időtöltést keresik az emberek. Ebből adódóan egyre többen választanak eldugott vidéki falvakat, ahol a természet közelsége mellett a népi kultúra megismerésére való igény jelenik meg motivációként. A falusi turizmus sokak számára egyet jelent a kunyhókban való alvással és a mezőgazdasági munkában való segédkezéssel. A sztereotípiák ezúttal is tévednek. A turizmus többi ágazatához hasonlóan a falusi turizmus is folyamatos fejlődésen megy keresztül. Az infrastruktúra hiányától idegenkedő turisták nagyon meglepődnének, ha látnák, hogy a hazai szolgáltatók hogyan teremtették meg a modern ellátás feltételeit, anélkül, hogy a hely több száz évre visszatekintő szelleme sérülne.

A falusi turizmus hajnala

Magyarországon az 1930-as évekre tehető a falusi vendéglátás kibontakozása. Jellemzően a Balaton környékén, a Mátrában, a Bükk-vidéken, valamint a nagyobb folyók mellett vetette meg a lábát a kedvező éghajlati és táji adottságú falvakban. Ekkoriban az ország üdülési igényének kb. harmincöt százalékát elégítették ki a falvak. A városi gyerekek üdültetésében különösen nagy jelentőséggel bírtak ezek a települések – a nyaralás egyfajta oktatási funkciót töltött be náluk. A mezőgazdasággal és az állattenyésztéssel való ismerkedés egy életre szóló élményt nyújtott a gyermekek számára, azáltal, hogy kiszakadhattak a megszokott nagyvárosi környezetből.
gyerekek_2.jpg

Forrás: https://torimaskepp.blog.hu/2018/03/21/regen_jobb_volt_gyereknek_lenni_biztos_vagy_benne

 A II. világháborúval megszakadt ez a pozitív folyamat, mivel az „üdülés” sokak számára kötelező kitelepítésként funkcionált, ezáltal kényszerként élték meg az emberek a vidéki létet. A falusi vendéglátás ettől kezdve a családjukat és barátaikat meglátogató városiak érkezésénél töltött be szerepet. Ez azonban a legkevésbé sem tekinthető turizmusnak, hiszen nem voltak erre a célra kialakított üdülőhelyek, annak ellenére, hogy lett volna kereslet irántuk. A magánpanziók reneszánszára egészen a nyolcvanas évekig kellett várni.[1]

falusigif.gif

Forrás: https://giphy.com/gifs/norway-village-ago-KKbPo8992a9wl

A városi ember találkozása a természettel

A falusi élet megismerése azokat a városi embereket vonzza igazán, akik szeretnék újjáépíteni a természettel való kapcsolatukat és közelebb kerülni ahhoz az életmódhoz, amely az őseiket is jellemezte. A falusi vendéglátásra berendezkedett falvak olyan vonzó természetes környezettel várják a látogatókat, amelyen kevésbé van nyoma az emberi aktivitásnak.

A falusi vendéglátásnak mindig egy sajátos nemzeti jellege van – többek között ezért van az, hogy a falusi turizmus leginkább az itthoni turistákat csábítja. Magyarként képesek vagyunk történelmünkön, vagy ősünkön keresztül kötődni ezekhez a helyekhez. Míg az idősebb korosztály gyerekkora élményeit élheti újra egy ilyen üdülésen, addig a fiatalabbak megismerhetik, hogyan éltek szüleik-nagyszüleik évekkel ezelőtt.

gif2falu.gif

Forrás: https://giphy.com/gifs/that-moment-when-jet-jurgensmeyer-j-eHRNwK0ErZYUsrWNYe

A falusi turizmus térnyerése

A tavalyi évhez képest néhány falusi hely forgalma nem kevesebb, mint ötszáz százalékos növekedést mutat. De mitől ilyen nagy ez a szám? Bár elsőre úgy tűnhet, ez hatalmas tömegek megindulását jelenti, igazából néhány száz utazóról van szó. A COVID-19 jól láthatóan nagyobb nyitottságot eredményezett az utazók körében. A falusi helyszínek népszerűsége elsősorban a változatos programokban keresendő – saját kerttel rendelkező házak, túra-zarándok- és bicikliútvonalak, valamint bográcsozási lehetőségek jellemzik ezeket az úticélokat. Ilyen például az UNESCO Világörökségi listáján is szereplő Hollókő, ahol a turisták egy igazi palóc parasztházikóba költözhetnek, ahol korhű palóc berendezés, ám modern kényelem vár mindenkit. A Balaton-felvidéken és a nagyobb városok mellett találunk olyan településeket is, ahol megduplázódott a szállóvendégek száma tavalyhoz képest. Ilyen például Szentbékkálla, ahol az éghajlati adottságoknak köszönhetően évente kétezer órát süt a nap. Hasonlóan hangulatos hely Szentantalfa is, ahol a lakosság fele tulajdonképpen egy családból származik, így az idelátogatók tényleg úgy érezhetik, hogy egy igazi közösség tagjai lehetnek. Kaposvár mellett, a Zselici dombság ékkövei, Bárdudvarnok és Zselickisfalud is fokozott érdeklődésre tartanak számot. A Pakshoz közeli Szelidi-tópartot a csónakázó- és horgásztava miatt keresik fel, Békésszentandrást pedig az ország 5. legnagyobb állóvize, a Kákafoki-holtág teszi népszerűvé a kirándulók számára.[2]

800x500.jpg

Forrás: https://szallas.hu/bekesszentandras/vendeghazak

Járvány idejére tökéletes célpont lehet egy falusi szálláshely, hiszen vidéken könnyebben megvalósítható az emberek közötti távolságtartás. A szálláshelyeken általában csak a család, vagy baráti társaság tartózkodik egyszerre, így a fertőzés esélye elenyésző. Ezek a helyszínek még azoknak a családoknak is megfelelő alternatívák lehetnek, akik külföldre tervezték a nyaralásukat, mivel számtalan lehetőségük adódik az aktív időtöltésre – túrázással, kerékpározással, vagy horgászással tölthetik el a jól megérdemelt közös pihenést. Ráadásul mindenből hazait kaphatnak – a vendégek autentikus helyi élelmiszereket kóstolhatnak meg, amely révén még közelebb kerülhetnek a helyszínek nyújtotta életérzéshez. Jól érződik, hogy a falusi turizmus egy olyan belső erőforrás, amelyre hosszútávon támaszkodhat a szektor. Erőssége abban rejlik, hogy kevésbé van kiszolgáltatva a globalizációs hatásoknak, mivel az belső erőforrásainkon és értékeinken alapszik. Ez alapján már nem is meglepő, hogy máris a koronavírus nyertesének titulálják.[3]

 

 

 

 

[1] https://falusiturizmus.lap.hu/

[2] https://turizmus.com/szallashely-vendeglatas/valsagallo-falusi-turizmus-1169208

[3] https://novekedes.hu/interju/felporgott-a-belfoldi-turizmus-augusztus-20-ra-tobb-a-szallasfoglalas-mint-tavaly