A Budapest 365 imázsfilm hatalmas sikert aratott a 2020-as évi Corporate Media & TV Awards nemzetközi versenyen, a kiemelkedő alkotást Arany Delfin díjjal jutalmazták, amely az egyik legnagyobb elismerés a szakmában. A fővárosunkat bemutató kisfilmben olyan ikonikus helyszínek és nevezetességek kaptak helyet, mint a Lánchíd, a Budai Vár, a Gellért fürdő, az Andrássy út, a Gundel Étterem, a Szent István Bazilika vagy a Parlament.

Forrás: https://mtu.gov.hu/cikkek/arany-delfin-dijat-kapott-a-magyar-turisztikai-ugynokseg-2063

Cannes Corporate Media & TV Awards

2010 óta minden évben megrendezésre kerül a Cannes Corporate Media & TV Awards díjátadó esemény, amely keretében, a világon legjobbnak ítélt vállalati filmeket, online média produkciókat és dokumentumfilmeket díjazzák különböző kategóriákban. Ez az egyetlen a vállalati film fesztiválok közül, amelyet az egyik leghíresebb filmközpontban, Franciaországban, Cannes-ban tartanak. A nemzetközi versenyen filmgyártók, ügynökségek, TV csatornák, de akár tanulók is megmérettethetik tudásukat.

A verseny évről évre egyre nagyobb népszerűségnek örvend, mára már az összes kontinensről érkeznek a magas minőségű, innovatív alkotások, amelyeket egy kiemelkedő szakmai zsűri értékel, köztük Oscar- és Emmy-díj nyertesekkel. Az Arany, Ezüst, Fekete, Kék és Fehér Delfin trófeákat minden évben ősszel egy ünnepélyes díjátadó rendezvényen adják át, amelyre az egész világból érkeznek iparági szakemberek, média képviselők, illetve zsűri tagok. Az idei évben, a koronavírus-járvány miatt, a hivatalos „vörös szőnyeges” esemény elmaradt, a szervezők külön-külön értesítették a győzteseket és juttatták el számukra az elismeréseket.[1]

Budapest 365 imázsfilm – Spice of Europe kampánysorozat

A 2020-as cannes-i Corporate Media & TV Awardsra 844 különböző alkotás érkezett a világ minden tájáról, melyeket egy 61 fős, nemzetközi filmes szakemberekből és rendezőkből álló zsűri értékelt. A beérkezett pályázatok közül 136 művet választott ki a zsűri, amelyek kiemelkedtek a többi közül és díjat érdemeltek.

Turisztikai film kategóriában idén a Magyar Turisztikai Ügynökségnek sikerült megnyernie az Arany Delfin díjat, amely az egyik legkiemelkedőbb szakmai elismerés, amit egy vállalati filmes alkotás kaphat. A Budapest 365 imázsfilm a Spice of Europe kampánysorozat részeként, Damokos Attila rendezésében készült el idén júniusban, alapkoncepciója pedig fővárosunk bemutatása, mint négy évszakos turisztikai célállomás. A forgatás egy teljes éven át zajlott, a nyári, tavaszi, őszi és téli felvételeknek köszönhetően a filmben ugyanúgy megjelenik a Városligeti műjégpálya és az Andrássy út karácsonyi díszkivilágításban, mint a nyári fesztiválok felejthetetlen hangulata, az ikonikus Sziget Fesztivál képsoraival. Budapest egy univerzális desztináció, ahova az év 365 napjának bármelyik percében érdemes ellátogatni.

Budapestet leghitelesebben az itt élő emberek tudják bemutatni, hiszen senki sem ismeri jobban a várost és azokat az autentikus helyeket, amelyek a legnagyobb élményt és felejthetetlen pillanatokat tudnak nyújtani a turisták számára, így a filmben kizárólag budapesti lakosok szerepelnek.[2]

Budapest 365 kampányfilm, amelyet mostanra több mint 13,5 millió ember tekintett meg, az alábbi linken nézhető meg:

Spice of Europe nemzetközi kampány

2018-ban a Magyar Turisztikai Ügynökség a Graphasellel közösen alkotta meg a Budapest fókuszú nemzetközi turisztikai kampányt, amelynek fő szlogenje a Spice of Europe, elsődleges célja pedig 2030-ra elérni az évi 50 millió vendégéjszakát, illetve megközelíteni a környékbéli legfőbb konkurensek idegenforgalmi számait.

A kampány keretében többek között készült egy új Budapest-logó, új weboldal, kreatív tartalmak, illetve több imázsfilm is, amelyek fővárosunk sokszínűségét hivatottak bemutatni a nagyközönség számára. Történelmi örökség, kiemelkedő építészet, színes kulturális kínálat, egyedülálló gasztronómiai élvezetek, tehetséges divat- és designipari tervezők és utánozhatatlan éjszakai pezsgés várja az idelátogató turistákat az év egészében.[3]

[1] https://www.cannescorporate.com/en/index.php

[2] https://mtu.gov.hu/cikkek/arany-delfin-dijat-kapott-a-magyar-turisztikai-ugynokseg-2063

[3] https://welovebudapest.com/cikk/2018/5/14/budapest-spice-of-europe-uj-imazsfilm-viszi-hirunket-a-nagyvilagban

A Soproni-hegység minden évszakban lenyűgöző élményt nyújt. Tanösvények, túraútvonalak és szabadidős parkok biztosítják az aktív pihenést a kirándulók számára, míg a gasztronómia szerelmeseinek a kivételes hagyományokkal rendelkező borvidék kedvez. Gyalog, biciklin, vagy hajón, egy biztos, a Fertő-tó felfedezése kihagyhatatlan!

Forrás: https://azutazo.hu/oszi-programok-a-huseg-varosaban-es-kornyeken/

Turistaútvonalak és kirándulási lehetőség a Soproni-hegységben

A Soproni-hegység erdői, vagy, ahogy sokan hívják a Lővérek, tökéletes kikapcsolódási lehetőséget kínálnak a pihenni, kirándulni és túrázni vágyók számára egyaránt. A hegység főként gneiszből és kristályos palából áll, legmagasabb pontja a közel 560 méteres Magasbérc, erdeiben pedig megtalálható a bükk, a gyertyán, a tölgy, az éger, illetve több fenyőféle is. A terület szubalpin klímájának köszönhetően, Sopron hivatalosan jegyzett klimatikus gyógyüdülőhely, ahol a kristálytiszta levegő többek között a szívbetegek gyógyítására is alkalmas.

A Lővérek erdeiben 7 tó, 20 patak, több mint 40 forrás és 6 kilátó várja a természet kedvelőit, illetve itt található az első hazánkban létesített erdei tanösvény, tornapálya és játszótér is. A túraútvonalak többsége az Állami Szanatórium és a Hotel Lővér környékéről indulnak.

Ciklámen tanösvény

A Ciklámen tanösvény a Soproni Tájvédelmi Körzet természeti értékeit, növény- és állatvilágát mutatja be, a 8 km-es táv tökéletes választás azok számára, akik könnyed kirándulásra vágynak. A Sopront és Lővéreket összekötő szakasz a ciklámen virág jelzés mentén teljesíthető, azonban egy darabig együtt halad a zöld jelzéssel, amelynek végállomása a Hatvan Ferenc emlékmű. A zöld jelzés szintén könnyed túra, viszont itt már kisebb emelkedőkkel is találkozhatunk.

Cél a Károly-kilátó

A Károly-kilátó több útvonalon is megközelíthető, ezek között találhatunk könnyebben és nehezebben teljesíthető szakaszokat is. A sárga háromszög egy régi szánkópálya kanyargós nyomvonalán vezet minket, ez talán a legkönnyebben teljesíthető mind közül. A kihívást keresőknek a zöld jelzést ajánljuk, közepesen meredek szakaszokkal, míg az igazán edzetteknek, a meredek kék háromszög jelzést.[1]

Sopron, a szőlő és bor városa

Hazánkban 22 borvidék található, közülük a soproni rendelkezik az egyik legrégebbi hagyományokkal. A Soproni Borvidék részét képezi a Fertő-parti, illetve a Kőszeg környéki települések szőlőültetvényei is. Legértékesebb területe az 1500 hektárnyi, Fertő-tó körüli domboldalakon található rész, ugyanis a sajátos mikroklíma, illetve az ásványi anyagokban gazdag talaj jellegzetessé és egyedivé teszi az itt termett szőlőből készülő borokat. A terület kékszőlő, főleg kékfrankos termelése kiemelkedő, azonban jelentős a Zweigelt, a Cabernet Sauvignon, a Merlot és a Pinot Noir ültetvények szerepe is. A fehérszőlő fajták közül pedig a Zöld Veltelini, a Savignon Blanc, a Charnonnay és a Zenit jellemzi leginkább a vidéket.

Ritka, hogy egy bortermelő vidéken a testes vörösborok mellett, az igazán jó száraz fehérborok, illetve a kései szüretelésű fajták is megtalálhatóak.[2]

Forrás: https://www.pexels.com/hu-hu/

A Fertő-tó természeti kincsei

A Fertő-tó Közép-Európa harmadik legnagyobb tava, amely egy igazi síkvidéki sóstó. Hosszúsága 35 km, szélessége 7-15 km, a tó egésze pedig 337 négyzetkilométer területű, azonban ebből csak az egynegyede, 87 négyzetkilométer található Magyarországon. A közel 20 ezer éves tó vize erősen lúgos, gyógyító erejét pedig magas sótartalmának tulajdonítják, ugyanis 33-szor annyi sót tartalmaz, mint a Balaton. Ősi megfigyelések, hagyományok és feljegyzések alapján úgy tartják, hogy a tó vize 7 éves periódusokban erősebben megárad és leapad. A rendkívül alacsony vízállásnak köszönhetően, 1869-ben a fertőrákosiak „száraz lábbal” keltek át a tavon a boldogasszonyi búcsúra, míg 1926 tavaszán olyan magas volt a vízállás, hogy még a nádat sem tudták levágni.

A különleges természeti viszonyok mellett növényvilága is egyedülálló, mivel számos só kedvelő faj kizárólag ezen a területen található meg. Ilyenek például a sásfélék, a nád, a káka és a boszorkánygyűrűket építő fésűshínár is. Állatvilágát tekintve érdemes megemlíteni a közel 300 madárfajt, amelyek közül több, mint 110 költ a tavon és a környékén, a többi pedig őszi és tavaszi vándorláskor telepedik meg itt rövidebb vagy hosszabb időre. A tó vizében körülbelül harminc különböző halfaj él, többek között megtalálható itt az ezüst balin, a réti csík, a süllő, a garda, illetve a fertő nyurgaponty is.

A tó egyetlen magyarországi üdülőrészét Fertőrákosról lehet megközelíteni, ahol strandolási lehetőség várja a fürdőzni vágyókat. A vitorlázók előszeretettel látogatják a területet, mivel a Fertő-medencében gyakori az erős szél, ami igencsak kedvező számukra. A Fertő-tó ideális a biciklisek számára is, mivel teljes egészében körbe biciklizhető.[3]

Sopron-Fertő és Bük-Sárvár turisztika kiadvány

Megjelent a Sopron-Fertő és Bük-Sárvár desztinációs kiadvány, amely összefoglalja hazánk észak-nyugati térségének természeti kincseit. A nyugodt pihenésre, illetve az aktív kikapcsolódásra vágyók számára is tökéletes választás, hiszen Sopron történelmi belvárosa, a fertődi Esterházy-kastély, a Fertő-tó, a termálfürdők és a Soproni-hegység erdői mind elképesztő és egyedi élményt nyújtanak a kirándulók számára évszaktól függetlenül.[4]

A magyar nyelvű kiadvány az alábbi linken érhető el:

https://mtu.gov.hu/documents/prod/Sopron_Fero-Buk_Sarvar.pdf

Forrás: https://turizmus.com/

[1] http://www.sopronikirandulas.hu/sopron/loverek_turistautvonalai.html

[2] http://www.sopron.hu/Sopron/portal/country_show?contentId=1752

[3] http://www.fertorakosikirandulas.hu/fertorakos/ferto_to.html

[4] https://mtu.gov.hu/cikkek/megjelent-a-sopron-fert-es-buk-sarvar-desztinacios-kiadvany-1995

A nagy utazásokat, a járvány miatt még egy ideig jobb, ha nélkülözzük, azonban nem kell teljesen lemondanunk a gyönyörű, mesébe illő tájak felfedezéséről. Ezek a történetek képesek minket elrepíteni a legkülönösebb helyekre, utazások során szerzett élmények emlékeit idézik bennünk és segítenek, ha elkap minket a „wanderlust”, az útnak indulás vágya.

Forrás: https://www.pexels.com/hu-hu/

Olvasmányok, amelyek által otthonról is bejárhatod a világot

Hidasi Judit – Egy nap a parton

A főszereplő Edit, egy sikeres sebész, akinek az addigi tökéletes életét fenekestül felfordítja egy szörnyű baleset. Megoldás gyanánt egy régi barát olaszországi tengerparti villájába menekül. Az egyik napon, miközben épp a parton sétál, szembetalálkozik régi nagy szerelmével, akivel együtt töltenek egy csodálatos napot, azonban a férfiról kiderül, hogy időközben megházasodott. A romantikus történetet, tele részletes tájleírásokkal, a legszebb olasz tájakra repíti el az olvasóközönséget.

David Attenborough – Utazások a világ túlsó felére

Az egyik leghíresebb természettudós, akinek hangját valószínűleg ezer közül is felismernénk dokumentumfilmjeinek köszönhetően, olyan különleges és egyedülálló tájakra látogat el, mint Madagaszkár, Új-Guinea, a Csendes-óceáni térség, illetve Ausztrália északi területei. A kalandokkal teli regény által megismerhetjük többek között Pentecost szigetének toronyugróit, az ősi tongai királyi kavaceremóniát, valamint különleges állatokról is olvashatunk, mint például a paradicsommadarak, a kaméleonok vagy a szifakák. A kötetben számos kép, illusztráció illetve térkép is helyet kapott, amelyek áttanulmányozásával még közelebb kerülhetünk az egzotikus tájakhoz.

Cheryl Strayed – A vadon

A könyv, amelyből nem olyan rég még film is készült, egy 1100 mérföldes, három hónapig tartó utazás részleteit tárja az olvasók elé. Azt mondják, vannak, akik befelé utaznak, a lélek mélységeit kutatva, míg mások valóságos utazásra indulnak, amely testüket és lelküket egyaránt próbára teszi. Főszereplőnk az utóbbi mellett dönt, miután sorra érik a kudarcok és csalódások az élet minden területén. A történet által megismerhetjük a vadon izgalmas világát, illetve a természet hatalmas, olykor mindent elsöprő erejét.[1]

Gerald Durrell - Korfu-trilógia

A „Családom és egyéb állatfajták”, a „Madarak, vadak, rokonok” és az „Istenek kertje” című kötetből álló trilógia olvasása közben nem csak egy csodálatos szigetet ismerhetünk meg, hanem az író varázslatos gyermekkorának természetrajzát is. A regények által az otthonunkban ülve élhetjük át egy csodás utazás élményét, amely rengeteg tanulságot és humoros történetet tartogat az olvasó számára.[2]

Forrás: https://www.pexels.com/hu-hu/

Filmek az utazás szerelmeseinek

Napsütötte Toszkána

Az amerikai-olasz romantikus vígjáték főszereplője egy sikeres írónő, aki mindaddig boldogan éli az életét, míg nem házassága zátonyra fut, majd ennek hatására alkotói válságba kerül, amelyet képtelen legyűrni. Barátnője úgy dönt, elküldi egy olasz nyaralásra, pihenni és feltöltődni, azonban az út során beleszeret egy eladó toszkán villába Cortona városában, amelyet rövidesen ezt követően meg is vásárol. Mindent maga mögött hagyva, főhősünk felújításba kezd és teljesen elvarázsolja a környezet szépsége, illetve a kisváros és lakóinak kedvessége. A film nézését követően egészen biztosan a legtöbb bakancslistára felkerül ennek a csodálatos mediterrán tájnak a felfedezése.

Vicky Cristina Barcelona

A 2008-as Woody Allen film, két fiatal nő kalandjait mutatja be, miközben felfedezik Spanyolország egyik legérdekesebb városát. A katalán kultúra, a helyi gasztronómia, az építészeti remekművek és a rengeteg nevezetesség nem csak a két barátnőt ejti rabul, hanem a képernyő előtt ülőket is. A kicsit több mint másfél óra alatt végig a turisták szemszögéből láthatjuk Barcelonát, így nem csoda, ha a film végére mi is oda vágyódunk majd.

Amélie csodálatos élete

Témáját tekintve Ismét egy romantikus vígjáték, azonban minden bizonnyal kihagyhatatlan a felsorolásból ez a történet. Amélie egy naiv fiatal lány, aki Párizsban él, a Montmartre-on és egy környékbeli bisztróban dolgozik felszolgálóként. Főhősünk egy nap, a lakásának egy titkos zugában rátalál egy dobozra, amely az előző lakó gyerekkori emléktárgyait rejti. Elhatározza, hogy minden áron visszajuttatja a dobozt jogos tulajdonosához. A nézők számára valószínűleg itt kezdődik az igazán érdekes rész, mivel Amélie végigkalauzol minket egész Párizson. Gyalog, biciklivel és motoron járhatjuk be Montmartre kanyargós utcáit.

Walter Mitty titkos élete

Ez a film megtestesíti és a nézők elé tárja mindazt, amiért oly sokan rajonganak az utazásért. Walter egy lapkiadó vállalat félénk munkatársa, aki a szürke hétköznapok elől saját vágyálmaiba és fantázia világába menekül. Az általa elképzelt világ tele van kalandokkal és élményekkel, ellentétben a valódi életével. Egy nap azonban útra kel, hogy megtaláljon egy elveszett negatív filmkocát. Az utazás során Manhattan-ből eljut Grönlandra, majd onnan Izlandra és végül a Himalájában találja magát. A néző elképesztő helyekkel és csodálatos természeti kincsekkel találja szembe magát a film nézése során.[3]

Forrás: https://pixabay.com/hu/

[1] http://goodstuff.hu/2020/07/14/ezek-a-konyvek-utazas-nelkul-is-elrepitenek-egy-egy-kulonleges-helyre/

[2] https://kulturpart.hu/2020/03/22/top-12-konyv-utazas-otthon-karanten

[3] https://www.travelo.hu/cucc/20191220-szorakozas-filmezes-utazos-filmek-listaja-telre.html

Magyarország észak-nyugati csücskében található turisztikai desztináció, Győr-Pannonhalma, ahol lépten-nyomon műemlékbe botlik az ember. Lenyűgöző, évszázados történelmi múlttal rendelkező épületek, hitéleti intézmények, természeti kincsek, gasztronómiai élvezetek és megannyi érdekes történet várja az ide látogatókat.

Forrás: https://blog.szallas.hu/pannonhalmi-foapatsag-latnivaloi/

Pannonhalmi Bencés Főapátság

Pannonhalma hazánk ikonikus pontja, a világörökség részeként a Bencés Főapátság monumentális épülete és környezete egyedülálló élményt biztosít az érdeklődők számára. Állandó és időszakos kiállítások, műemlékek, szervezett programok és rendezvények várják az ide látogatókat az év minden szakában. A gasztronómia szerelmeseinek pedig felejthetetlen élményt nyújthat az Apátsági étterem, illetve az Apátsági Pincészet.

Bazilika

A kora gótikus stílusú Pannonhalmi Szent Márton Bazilika nagy része a 13. század elején, Oros apát idejében épült, azonban a legújabb régészeti kutatások szerint korábbi épületek maradványait is magában rejti. Az épületen, amely négy jól elkülönülő részre tagolódik, magyar, felső-rajnai és észak-franciai mesterek dolgoztak. Mátyás uralkodása idején készült el a szentély csillagboltozatos mennyezete, a mellékhajók keleti vége, illetve a Szent Benedek kápolna is. A török időkben szinte teljesen elpusztult a belső berendezés, az első jelentősebb felújítás az 1720-as években vette kezdetét, majd ezt követte egy restaurálás az 1860-as években. A legutolsó munkálatok pedig 2012-ben fejeződtek be. A felújítás során a fő szempont a templom szerzetesi karakterének visszaállítása volt.

Főapátsági Könyvtár

A főapátság épületegyüttesének egyik leghangsúlyosabb része a könyvtár, amelyet az 1820-as években Engel Ferenc tervezett. Az épület belső díszítésére egy bécsi mestert, Josef Kliebert kérték fel. A könyvtár állománya mind a mai napig gyarapszik. Jelenleg körülbelül 400.000 kötetet őriznek a gyűjteményben. A klasszicista könyvtárterem csoportosan, vezetéssel a TriCollis Apátsági Tárlatvezető Iroda szervezésében látogatható meg.

Forrás: https://pannonhalmifoapatsag.hu/foapatsagi-konyvtar/

Apátsági Pincészet

A régi apátsági birtokok egy részét visszavásárolták, majd szőlőtelepítési programot indítottak. Ezt követően új pincét és borházat alakítottak ki az apátsági szőlő- és borművelő hagyomány újrateremtése céljából. Az újraindított Pannonhalmi Apátsági Pincészet 2004-től várja az érdeklődőket szervezett szakszerű vezetés keretein belül. A vendégek betekintést nyerhetnek a bencés szőlő- és borkultúra történelmébe, megismerkedhetnek a borkészítés technológiai folyamataival, illetve meg is kóstolhatják azokat.

Arborétum és gyógynövénykert

A monostor természeti környezetének tudatos alakítása a 19. század elején vette kezdetét. Az arborétum területén ma több száz fa- és cserjefaj található, amelyek többsége az országban csak kevés helyen találhatóak meg.  A védett botanikai értékek mellett gazdag a terület énekesmadár állománya is, amely nagyban hozzájárul a tökéletes kikapcsolódáshoz.[1]

Forrás: https://pannonhalmifoapatsag.hu/arboretum-es-gyogynovenykert/

Győr látnivalói és nevezetességei

A megyeszékhely központi tere, a Széchenyi tér, mindig is a város szíve volt. A 17-18. században Piac térnek hívták és rendszerint a városba érkező vándorkomédiások itt szórakoztatták a népeket. A 19. században már Fő térként említik, mai nevét pedig 1860-ban kapta a városi közgyűléstől. A Jedlik Ányos utca sarkán található 1. számú ház a város legrégebbi épületei közé tartozik, eredete az 1600-as évekig nyúlik vissza. A téren található többek között a bencés rend Szent Ignác-templomának kettős tornya, illetve a keleti oldalon magasodó Mária-oszlop is, amelyek mára Győr ikonikus jelképévé váltak.

A belvárosban számos műemléknek nyilvánított épület található. Többségük a hitélet fontos intézményei és egy rövid séta alkalmával könnyedén elérhetőek, illetve megtekinthetőek. A győri Bazilika, a Szent László-herma, Boldog Apor Vilmos püspök síremléke, a könnyező Szűzanya-kép, a püspöki palota, illetve a különböző építészeti stílusú templomok mind elképesztő látványt nyújtanak a látogatóknak. Győr legjelentősebb modern épülete az 1978-ban épült Győri Nemzeti Színház, illetve a hatalmas zoológiai gyűjteménnyel rendelkező Xántus János Állatkert az év egészében várja az érdeklődőket izgalmas és érdekes programokkal, illetve rendezvényekkel.[2]

Győr-Pannonhalma desztinációs kiadvány

Idén novemberben jelent meg a Győr-Pannonhalma turisztikai térség legszebb és legizgalmasabb természeti kincseit, látnivalóit és kulturális programjait összefoglaló brosúra, amely nagy segítség lehet számunkra, ha kirándulni szeretnénk, de épp nem tudjuk, merre induljunk. Az olvasmány által megtudhatjuk, mivel foglalkozik ma egy szerzetes, milyen szőlőfajták teremnek és milyen borok készülnek Pannonhalma lejtőin.

A magyar nyelvű kiadvány elérhető a Tourinform-hálózat irodáiban, illetve az alábbi linkre kattintva akár azonnal le is tölthető: https://mtu.gov.hu/documents/prod/Gyor_Pannonhalma_kiadvany.pdf. [3]

[1] https://pannonhalmifoapatsag.hu/

[2] http://hellogyor.hu/

[3] https://mtu.gov.hu/cikkek/megjelent-a-gy-r-pannonhalma-desztinacios-kiadvany-2023

Hatalmas báltermek, díszes csillárok, antik bútorok és halk zeneszó. Ez várja mindazokat, akik a modern időket hátrahagyva belépnek a kovácsoltvas kapun, és elsétálnak a mértani pontossággal megtervezett kerten át az impozáns, tiszteletet sugárzó épületig.

Forrás: https://www.pexels.com/hu-hu/

Ezek a fényűző, mesébe illő épületek előkelő, jómódú, nemesi családok palotaszerű székhelyei, lakóhelyeiként épültek, főleg a 17-19. század környékén, amikor a kastélyépítészet a virágkorát élte. Jelenleg Magyarországon körülbelül 1500-2000 kastély található, ezek legtöbbje múzeumként üzemel, ahol vezetett túrák során nyerhetünk betekintést a főúri élet világába.

Festetics-kastély

A keszthelyi Festetics-kastély hazánk leglátogatottabb kastélya, amely jelenleg Helikon Kastélymúzeum néven muzeális intézményként funkcionál. A 18. század közepétől, egészen pontosan 1745-től folyamatosan épülő, bővülő nemesi rezidencia 200 éven keresztül a Festetics család tulajdonában állt, akik Magyarország egyik legjelentősebb nemesi családjának számítanak. Tagjai fontos szerepet játszottak az ország politikai, gazdasági, tudományos és kulturális életében egyaránt. A kastély épületében főúri életforma kiállítás, illetve a Helikon Könyvtár tekinthető meg. A kiállítás eredeti vagy korhűen rekonstruált belső terei a 18-19. századi nemesi életet tárják elénk, illetve itt található Magyarország egyetlen épen maradt főúri magánkönyvtára is, a Helikon Könyvtár, több mint 80 ezer kötettel. Az északi szárnyban található rendezvényközpont reprezentatív események megrendezésére szolgál. A báltermek tökéletes helyszínt biztosítanak esküvők, konferenciák vagy akár állófogadások lebonyolításához. A rezidenciát körülölelő parkban található az 1880-as években épült pálmaház, amely egzotikus növényeknek ad otthont. A trópusi növényházakat idéző épületet sziklakert, akvárium, kerti tó és madárpark együttese övezi.[1]

Schossberger-kastély

Báró Schossberger Zsigmond, termény-nagykereskedő mágnás, 1869-ben az Eszterházy-családtól vásárolta meg a pest megyei turai birtokot, melyre megépítette az általa megálmodott mesébe illő kastélyt felesége, Mayer von Gunthof Teréz számára. A család először nyári lakként használta a rezidenciát, majd később állandó otthonukká vált. A történelem viharos esztendői alatt a kastély szinte teljesen magára maradt, ami az állapotának sem kedvezett. Először 2011-ben végeztek az épületen látványosabb renoválási munkákat, majd 2016-ban egy teljes körű felújítás vette kezdetét. A műemléki előírásnak megfelelő helyreállítási folyamaton 12 restaurátor dolgozott. 2020-ban hazánk legszebb francia stílusú, vidéki úri rezidenciája kastélyszállóként és rendezvényhelyszínként született ujjá – Botaniq Turai Kastély néven.[2]

Forrás: https://blog.szallas.hu/ujra-latogathato-a-mesebe-illo-turai-kastely/

Grassalkovich-kastély

A 18. század egyik legtekintélyesebb magyar főura, Grassalkovich I. Antal gróf 1735-ben kezdte meg a gödöllői kastély építtetését, melynek egyedi építészeti megoldása számos úri lak esetében mintaként szolgált. A 19. században a magyar állam által megvásárolt, felújított és átalakított kastély koronázási ajándékként I. Ferenc József és Erzsébet királyné pihenő rezidenciája lett. A királyi család rendszerint tavasszal és ősszel tartózkodott Gödöllőn. A háborús időket követően számos felújítási munkálaton átesett épület jelenleg állandó és időszaki kiállításoknak ad otthont, illetve családi programok, koncertek és színházi előadások helyszíneként is funkcionál.[3]

Széchenyi-kastély

A Széchenyi-család tagjai politikusként, államférfiként, főpapként és katonaként szereztek érdemeket, melyek elismeréseként kapták grófi címüket. Vagyonukat 1697-ben Szécsényi György érsek, Magyarország prímása alapozta meg. A kastély építését 1750 körül Széchényi Antal generális kezdte meg, majd a családon belül öröklődött rezidencia az évek alatt számos újításon és bővítésen esett át. A második világháború bombázásai súlyos károkat okoztak az épületben. A kastély rekonstrukciója után, 1973-ban nyílt meg a Széchenyi István Emlékmúzeum, amely a Széchenyi-család történetét mutatja be. A nyugati oldalon található Vörös-kastély napjainkban kastélyszállóként várja a látogatókat.[4]

Esterházy-kastély

A fertődi kastély helyén eredetileg Esterházy József U-alakú, 1720-ban építetett vadászkastélya állt. Ezt követően 1762-ben Esterházy (Fényes) Miklós megbízásából átformálták, kibővítették és így jött létre a főúri pompájú létesítmény. A kastély körül alakult település, Eszterháza 1770-től a zene, a színművészet és a képzőművészet központjává vált. A hercegi udvar hangversenymestere az európai hírű Joseph Haydn volt, aki itt szerezte 1772-ben a híres Búcsú szimfóniáját. A látogatók előtt nyitva álló felújított Marionett színház minden évben számos klasszikus zenei hangversenynek ad otthont, ahol jeles bel- és külföldi művészek, kamara- és nagyzenekarok előadásait élvezhetik az érdeklődők.[5]

Forrás: https://turizmus.com/desztinaciok/csodas-magyarorszag-meseszep-kastelykertek-1171010

[1] https://www.keszthely.hu/latnivalok/muzeumok/festetics-kastely

[2] https://botaniqkastely.hu/

[3] http://www.kiralyikastely.hu/

[4] http://www.nagycenkikirandulas.hu/nagycenk/szechenyi-kastely.html

[5] https://varlexikon.hu/fertod

Az idei évben kirobbant koronavírus-járvány nem kedvezett az utazás szerelmeseinek, de reméljük, minél előbb búcsút inthetünk ennek az időszaknak és ismét nyakunkba vehetjük a világot. Addig is marad a tervezés, az ötletek és tippek gyűjtése, valamint a bakancslistás úti célok listájának bővítése. Az örök kérdés, amely mindenkiben felmerült már: önálló saját szervezésű nyaralás kötöttségek nélkül vagy utazási iroda által szervezett út mellett döntsünk? Nézzük meg mindkét opció előnyeit és hátrányait!

Forrás: https://www.pexels.com/hu-hu/

Szervezett utazások, kirándulások

A legnagyobb előnyük, hogy nem igényel szervezést, illetve plusz ráfordított időt, maximum annyit ameddig kiválasztod a számodra legmegfelelőbbet az ajánlatok közül. Az utazási iroda ezt követően minden szervezési feladatot magára vállal. Az adott ország sajátosságait jól ismerő idegenvezetők, összeállítják a programtervet, amelyhez még időbeosztás is társul, így garantáltan minden helyi nevezetességre jut idő. Bizonyos (általában az Európán kívül eső) országokba jóval olcsóbban eljuthatunk, ha egy irodán keresztül vásároljuk meg a teljes csomagot, amely magába foglalja az utazási költségeket, a transzfert, a szállást, az ellátást és sok esetben még a nevezetességek belépési díját is, amelynek megvétele csoportosan kedvezőbb, mint egyénileg.

Sokan pont a szervezettséget élik meg a legnagyobb hátrányként, a csoportos utak esetében. A napi programtervet és időbeosztást tartani kell, útiterv változtatásra nincs lehetőség és alkalmazkodni kell a többi résztvevőhöz.[1]

Forrás: https://mortons.hu/hasznos-informaciok/utazas-utazasi-irodaval-2020

Egyénileg szervezett utak

Európán belül az egyénileg szervezett utak alacsonyabb összegből kivitelezhetőek, főleg ha ismerjük a megfelelő honlapokat és a foglalás módját, akkor elejétől a végéig otthonról lemenedzselhető a folyamat. Az utazás alkalmával szabadon mozoghatunk, nincsenek kötöttségek és korlátozó tényezők. Azokhoz a nevezetességekhez látogathatunk el, amikhez igazán kedvünk van, és annyi időt szánhatunk rájuk, amennyi jól esik. Bármikor dönthetünk a pihenés és lustálkodás mellett, ha épp nincs kedvünk várost nézni. Számos utazási eszköz közül választhatunk: autó, busz, vonat, repülő, hajó, de akár kombinálhatjuk is ezeket, ha önálló tervezésre adjuk a fejünket Az egyénileg megszervezett utakat leginkább azoknak a vállalkozó kedvűeknek ajánljuk, akik élvezik az előszervezéssel járó feladatokat és teendőket, akik szívesen töltik ezzel szabadidejüket, nem teherként élik meg a sok utánajárást és legalább egy kicsit beszélnek egy idegen nyelven.[2]

Forrás: http://www.1000ut.hu/egyeni_utazasok/egyeni_szervezett_utazas

Mivel érdemes utazni?

Érdemes alaposan megfontolni, hogy melyik közlekedési eszköz felel meg leginkább az úti célunknak és persze pénztárcánknak. Könnyen lehet, hogy olyan városban találjuk magunkat, ami kész forgalmi káosz és értékes időt veszítünk el a dugóban állással vagy épp parkolóhely kereséssel. Az is előfordulhat, hogy autóbusszal vagy repülővel érkezünk, majd kiderül, hogy a szállás nincs is olyan közel a strandhoz, mint azt gondoltuk és nagy hasznát vennénk az autónknak. Választás előtt mindenképp tájékozódjunk a helyi közlekedési lehetőségekről, amelyeket szükség esetén igénybe vehetünk.

Repülő

Kétségkívül a leggyorsabb és legkényelmesebb módja az utazásnak. Az összehasonlító oldalak segítenek megtalálni a legkedvezőbb árú jegyeket, azonban érdemes közvetlenül a légitársaság honlapján foglalni, így elkerülhetjük a plusz díjak felszámolását. Ha tehetjük, gondolkodjunk 2-3 hónappal előre, általában a korai vagy az utolsó pillanatban foglalt repülőjegyek a legolcsóbbak. Azoknak, akik gyakran utaznak repülővel, javasolt klubtagságot is váltani.

Vonat és busz

Elsősorban azoknak ajánlott, akik utazás alatt szeretnének lazítani, gyönyörködni a tájban, valamint a választás során környezetvédelmi szempontokat is figyelembe vesznek. A buszos utak alkalmával akár egy jó társaság is összeverődhet, akikkel aztán együtt fedezhetitek fel a helyi kultúrát, a vonaton pedig még járhatsz is egyet, ha elunod az egyhelyben ülést.

Autó

A legtöbben azért döntenek az autós utazás mellett, mert nem szeretnének kötve lenni a nyaralás során. Autóval akkor állhatnak meg, amikor és ahol csak kedvük tartja, valamint saját maguknak oszthatják be idejüket. Azzal azonban számolni kell, hogy a hosszas vezetés kifárasztja az embert, muszáj pihenőt tartani, így hosszabb időbe telik a célállomás elérése is.[3]

Hajó

A tengeri és óceánjáró hajóutak világszerte egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek. A kiinduló kikötőtől a végállomásig biztosított a teljes kényelem és profizmus, mintha egy úszó kisvárosban lennél, ahol mindent az utazók igényei szerint alakítanak és terveznek. Míg egy hagyományos nyaralás során általában csak az adott ország érdekesebb városaira jut idő, addig egy hajóút alkalmával több ország kultúrájába is betekinthetünk.[4]

Utazás kiállítás Magyarországon

Azok, akik még többet szeretnének megtudni az utazásról, hazai és nemzetközi szakmai vásárokon vehetnek részt és bővíthetik tudásukat. Magyarország első számú turisztikai vására, az Utazás kiállítás, minden évben megrendezésre kerül. Az esemény rendszerint olyan platformot nyújt a kiállítóknak, ahol hiteles tájékoztatással és digitális eszközök segítségével karnyújtásnyi közelségbe tudják hozni az utazás élményét, valamint személyes kapcsolatot tudnak kialakítani a potenciális utazóközönséggel. A kiállítók között szerepelnek idegenforgalmi hivatalok, utazási irodák, szálláshelyek, közlekedési társaságok és vendéglátó ipari szolgáltatók egyaránt.[5]

WTM London virtuális vásár

A WTM (World Travel Market) London a világ egyik legfontosabb szakmai vására a szabadidős turizmus területén. Idén a járványhelyzet miatt teljes egészében online térben került megrendezésre, a látogatók online platformokon hallgathattak előadásokat, illetve egyeztethettek a kiállítókkal. A Magyar Turisztikai Ügynökség, 14 társkiállítóval (utazási irodák, szállodák, szolgáltatók) saját virtuális standdal vett részt az eseményen, amelyet hatalmas érdeklődés övezett.[6]

Forrás: https://www.opendestinations.com/news-open-destinations-to-exhibit-at-wtm-london-2018/

[1] https://alitraveling.blog.hu/2011/09/13/egyeni_utazas_vs_csoportos_tarsas_utazas

[2] https://milesandmeals.cafeblog.hu/2014/08/02/egyeni-vagy-szervezett-utazas-melyik-idealisabb/

[3] https://nlc.hu/trend/20010709/mivel_erdemes_utazni/

[4] https://www.hajoutkell.hu/hirek/miert-jo-hajoval-utazni

[5] https://www.programturizmus.hu/ajanlat-utazas-kiallitas-hungexpo-budapest.html

[6] https://mtu.gov.hu/cikkek/hatalmas-az-erdekl-des-magyarorszag-irant-a-wtm-londoni-virtualis-vasaron-2015

10 nemzeti park, országos túraútvonal hálózat, szinte bejárhatatlan mennyiségű tanösvény, zöldszállások és vendéglátóhelyek, ökoturisztikai látogató központok, vadasparkok, ökocentrumok és megannyi elképesztő természeti csoda. Igen, mindez Magyarországon!

Forrás: https://vjm.hu/a-legjobb-okoturisztikai-helyek-magyarorszagon/

Zöldturizmusnak, vagy más néven ökoturizmusnak nevezünk minden olyan turisztikai formát, amelynek során a turista fő motivációja a természet megfigyelése, megbecsülése, illetve hozzájárul és felelősséget vállal környezetünk és kulturális örökségünk megőrzéséhez. Ennek az új utazási típusnak az elsődleges és talán legfontosabb célja, hogy csökkentse a XX. századi tömegturizmus negatív hatásait, illetve ösztönözze a vállalkozásokat a környezetbarát működésre. Lényeges, hogy a turisták tisztában legyenek a turizmus alapvető környezeti hatásaival és ennek tudatában hozzák meg az utazással kapcsolatos döntéseiket.[1]

„Felelősségteljes turistaként a természetben mindig betartom ezeket a szabályokat a magam és a természet érdekében is!” – A felelős ökoturista jellemzői

Fontos a jól megválasztott közlekedési eszköz, részesítsük előnyben a vonatot és kerékpárt, illetve a meglátogatni kívánt természeti területet, ha tehetjük, gyalog járjuk be. Szükségtelenül ne keltsünk zajt, hiszen ezzel megzavarjuk az élővilágot. A kijelölt turista útvonalakon közlekedjünk, ezzel is megóvva a természet értékes és szép növényeit. Érdemes a hátizsákunkba előre bekészíteni egy szemeteszsákot, amely hulladékgyűjtésre szolgál, mivel soha semmilyen körülmény között nem hagyunk magunk után szemetet. Növényeket nem szakítunk le, állatokat nem viszünk haza és csak a kijelölt helyeken, indokolt esetben gyújtunk tüzet. Védett természeti területeken általában nem engedélyezett a sátorozás, ezért a környéken érdemes olyan szállást vagy vendéglőt keresni, amelyet helyiek üzemeltetnek, így lehetőségünk nyílik támogatni a helyi gazdaságot is. Abban az esetben, ha négylábú kedvenceink is velünk tartanak, mindig póráz használatával járjuk velük a természetet. Törekedjünk a helyi kultúra megismerésére, szükség esetén helyi szolgáltatókat vegyünk igénybe, illetve fogyasszunk helyi termékeket.[2]

Forrás: https://recity.hu/

Ökoturisztikai kínálat Magyarországon

Hazánk kétségkívül csodálatos természeti tájakkal rendelkezik, ezt bizonyítja tíz nemzeti parkunk, amelyek közül sok a világörökség részét képezi. Magyarország első és legnagyobb kiterjedésű nemzeti parkja, a Hortobágyi Nemzeti Park, 1973-ban jött létre és a folyamatos bővítéseknek köszönhetően a védett területeinek nagysága mára elérte a 80500 hektárt. Az Észak-Magyarországi régióban található Bükki és Aggteleki Nemzeti Park oltalmazza legmagasabb hegységeink élővilágát és természeti értékeit. Mindkét területen rövidebb és hosszabb túra útvonalak közül választhatunk, a látogatható barlangok pedig feledhetetlen élményt nyújtanak a túrázóknak. A Duna-Dráva Nemzeti Park, amely három tájvédelmi körzetet és 22 önálló természetvédelmi területet foglal magában, a még ma is érintetlen ártéri erdők és mocsarak védelmében jött létre.[3]

A nemzeti parkok önállóan vagy valamely természetjáró civil szervezettel karöltve számos tanösvényt létesítettek. Ezek a tanösvények kijelölt, jelzéssel ellátott tematikus túraútvonalak, amelyeken tájékoztató táblák segítségével ismerhetjük meg az adott terület természeti értékeit. Az úgynevezett zöldutak (túrázásra, lovaglásra, kerékpározásra alkalmas) természetes ösvények a fenntartható turizmus jegyében. Magyarországon 1930-ban dolgozták ki az egységes turistajelzés-rendszert, amelyeket a színük és jelzéskódjuk alapján tudunk beazonosítani. Hazánkban négy különböző színű fő útvonallal találkozhatunk: kék, piros, sárga és zöld. A legmagasabb prioritású és legismertebb a kék jelzés, melyen az Országos Kéktúra (OKT) halad.[4]

Az aktív pihenésre vágyók számára tökéletes kikapcsolódást nyújtanak az ökoturisztikai látogatóközpontok. Többek között ilyen a Tapolcai-tavasbarlang, a Pörbölyi Ökoturisztikai Központ, a Budakeszi Vadaspark és a Tisza-tavi Ökocentrum is. Ezek a létesítmények évszaktól függetlenül látogathatóak és izgalmas élményeket nyújtanak a bakancsos, kerékpáros, valamint vízi turistáknak egyaránt.[5]

Forrás: https://www.habostorta.hu/turazas-kirandulas-ezeket-vidd-magaddal-az-utra#

Zöld/öko szálláshelyek

Az ökoturizmus egyre szélesebb körben válik népszerűvé, így nem meglepő, hogy az öko szálláshelyek száma is folyamatosan növekszik. Az igazán környezettudatos emberek számára fontos, hogy nyaralásuk során hol szállnak meg. Milyen jellemzői vannak egy zöld szálláshelynek? Az első és talán legáltalánosabb, hogy minden tekintetben óvják és védik a környezetet. Előnyben részesítik a víz- és energiatakarékos megoldásokat. Odafigyelnek a hulladéktermelésre, szelektíven gyűjtik, majd újrahasznosítják azt. A tájra jellemző hagyományokat, szokásokat, illetve termelési eljárásokat bemutatják vendégeiknek és népszerűsítik a helyi termelői termékeket.[6]

CheckINN GREEN pályázat

A Magyar Turisztikai Ügynökség és a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány közösen pályázatot hirdetett a társadalmilag felelősen gondolkodó és cselekvő turisztikai vállalkozások és szervezetek számára. Az idén második alkalommal meghirdetett pályázat a „Zöldben utazunk” nevet viselte és a 3 millió forintos fődíj mellett, idén egy 1 millió forintos különdíjat is odaítélt a szakmai zsűri. Szeptember végéig lehetett pályázni, olyan már működő vagy még fejlesztés alatt álló projektekkel, amelyek elsősorban a hazai turizmus hosszú távú fenntarthatóságát célozzák meg. A zsűri döntése alapján a fődíjat a Katica Tanya Élményközpont vehette át, akik kizárólag olyan attrakciókat fejlesztenek, amelyek nem fogyasztanak energiát, vagy ha igen, akkor azt saját maguk állítják elő. A különdíj nyertese pedig a Túrajó (veszprémi városnéző sétákat szervező vállalkozás) Bögretúr elnevezésű programja lett. A pályázat kiírói szerették volna széles körben bemutatni a hazai jó gyakorlatokat, így több pályázó számára is sajtó és televíziós megjelenési lehetőséget biztosítottak.[7]

Forrás: https://mtu.gov.hu/cikkek/eredmeny-szuletett-a-checkinn-green-palyazaton-2021

[1] https://docplayer.hu/1862423-Oko-zold-turizmus-magyarorszagon.html

[2] https://mtu.gov.hu/cikkek/en-felel-s-okoturista-vagyok-499

[3] https://csodalatosmagyarorszag.hu/hirek/itthon/fedezzuk-fel-magyarorszag-10-nemzeti-parkjanak-termeszeti-kincseit/

[4] https://tekeregj.hu/

[5] https://vjm.hu/a-legjobb-okoturisztikai-helyek-magyarorszagon/

[6] http://kornyezettudatoselet.hu/oko-szallashelyek

[7] https://mtu.gov.hu/cikkek/eredmeny-szuletett-a-checkinn-green-palyazaton-2021

A magyar konyhaművészet szerves része kultúránknak és büszkén állíthatjuk, hogy egyedülálló fűszeres, karakteres ízeinkért világszerte rajonganak. Séfjeink, borászaink, termelőink, étterem tulajdonosaink évről évre egyre nagyobb sikereket érnek el a hazai és nemzetközi piacon egyaránt. A gasztroturizmus fellendülésének köszönhetően számos hazai rendezvény, fesztivál és tematikus vacsora közül választhatunk, amelyek során betekintést nyerhetünk a hazai ízek utánozhatatlan világába.

Forrás: https://korkep.sk/cikkek/kultura/2017/05/11/tobb-mint-szomszed-ujra-magyar-lesz-a-szlovak-fovaros/

A gasztroturizmus vagy más néven ételturizmus alatt azt értjük, amikor az utazás elsődleges célja kézműves gasztronómiai kistermelők, éttermek, illetve gasztrofesztiválok meglátogatása, ahol a turistáknak lehetősége nyílik megismerni és megkóstolni az adott régióra jellemző ételeket. Az érdeklődés szerint megkülönböztethetünk kulináris, gasztronómiai, gourmet és konyhaművészeti ételturistákat is. A belföldi utazások során a gasztroturizmus mellett, kiemelkedő szerepet kap a borturizmus is.[1]

A gasztroturizmus megjelenési formái az alábbi csoportokra oszthatóak: gasztronómiai múzeumok, gasztronómiai alapú utak, tematikus vacsorák, éttermek és cukrászdák, mint turisztikai attrakciók, illetve gasztronómiai rendezvények és fesztiválok.

Gasztronómiai rendezvények, fesztiválok és múzeumok

A gasztronómiai rendezvények gyakori kísérője a népművészetek, népszokások és népi mesterségek felelevenítése, amelyek alkalmával a kistérségi hagyományőrző csoportok is bemutatkozhatnak. A kínálat sokszínűségét a régiónkénti eltérő hagyományok adják. A legjellemzőbb magyaros ételekhez kapcsolódó rendezvények közé tartoznak a bográcsételek, disznóvágás, gabonák és tészták, valamint a tejtermékek fesztiváljai. Fontos megemlíteni a jeles napokhoz kapcsolódó eseményeket, mint például a húsvéti, Márton napi vagy az Orbán napi gasztronómiai rendezvények. Hazánkban a népi és tájjellegű gasztrofesztiválok száma folyamatosan nő, ilyenek például a Csabai Kolbászfesztivál, a Bajai Halászléfesztivál vagy a Karcagi Birkafőző verseny.

A gasztronómiai múzeumok az egyes étel és ital különlegességek készítéséhez kapcsolódó elemeket gyűjtik össze és mutatják be a turisták számára. Ilyenek például a Húsipari Múzeum, a Marcipánmúzeum Keszthelyen, illetve a bormúzeumok.

Forrás: http://korokesborok.heviz.hu/borok/gasztronomia

Gasztronómiai alapú tematikus utak és vacsorák

Hazánkban nagy népszerűségnek örvendenek az egyes borvidékek borútjai, illetve a mezőgazdasági termékek kapcsán létrejött utak, a hajdú-bihari Tormaút, a Szatmár-beregi Szilvaút vagy a zalai Almaút. Tematikus vacsorán részt vehetünk éttermekben és szállodákban, ahol egy adott étkezést, vagy akár egy egész menüt is egy téma, alapanyag, esemény vagy ünnep köré szerveznek. Az úgynevezett borvacsorákon pedig az adott tájegység boraihoz leginkább illő ételeket készítik el a séfek, hogy tökéletes legyen a harmónia.[2]

Éttermek és cukrászdák

Hazánk nagy múltra visszatekintő éttermei és cukrászdái nagyban hozzájárultak a magyar gasztroturizmus nemzetközi piacon való megjelenéséhez. Budapest leghíresebb cukrászdái - a Daubner, a Gerbeaud, a Gundel vagy a Ruszwurm több mint 100 éve nyújtanak tökéletes kikapcsolódást és kulináris élvezetet az édesség kedvelőinek. Ezeken a hangulatos helyeken betekintést nyerhetünk az egyes cukrászcsaládok történeteibe, illetve a sütemény készítés rejtelmeibe is.[3]

Forrás: https://www.bien.hu/legjobb-eves-pesti-cukraszdak/

Nemzeti ételeink, amelyeket vétek lenne kihagyni

Gulyásleves

Az egyik leghíresebb magyar fogás, amely nevét a szarvasmarhákat őrző gulyásokról kapta. Területenként eltérő fajtája ismert, de a leghitelesebb verziónak a bográcsban készített gulyást tartják. Állagát tekintve a leves és a főzelék között helyezkedik el és fő összetevői közé tartozik a marhahús, répa, krumpli, fűszerek, illetve a paprika. Története egészen a kilencedik századig vezethető vissza, de csak az 1800-as években vált Magyarország egyik szimbólumává.

Halászlé

Csak úgy, mint a gulyásleves, az igazi magyar halászlé is bográcsban készül. A leves gyakran tartalmaz több halfajtát is (ponty, csuka, sügér vagy akár harcsa), illetve elengedhetetlen hozzávaló egy jó nagy adag paprika, ami a csodás piros színét adja.

Lángos

Az örök kedvenc, amit nem hagyhatunk ki a felsorolásból. Egyesek szerint a török megszállás idején terjedt el Magyarországon, míg mások egészen a római időkig vezetik vissza. Legtöbbször feltétként fokhagyma, tejföl, sajt és só kerül az olajban kisütött tészta tetejére.

Somlói galuska

A „Magyarország kedvenc süteménye” címet elnyerő desszert hozzávalói a következők: piskóta, csokoládékrém, dióbél, tejszínhab és rum. Az édességet 1950-ben álmodta meg Gollerits Károly, a Gundel étterem főpincére, ezt követően pedig Szőcs Béla cukrászmester készítette el a Brüsszeli világkiállításra, ahol mindenkit lenyűgözött vele.

Túrós tészta – túrós csusza

Ehhez a hagyományos magyar ételhez mindössze 4 hozzávaló szükséges: tészta (csusza), túró, tejföl és szalonna. Édes változatában a sós pirított szalonnát cukorral helyettesítik.[4]

 A 10 séf, 10 térség, 10 ikonikus étel

Új kiadvánnyal jelentkezett a Magyar Turisztikai Ügynökség, a Pannon Gasztronómiai Akadémia Egyesülettel, a Stílusos Vidéki Éttermiséggel, a Magyar Vendéglátók Ipartestületével és a Magyar Konyhával karöltve. Tíz nagyszerű séf, tíz tájegység ikonikus ételét mutatja be a gasztronómia iránt érdeklődő olvasók számára. A készítők a kiadvánnyal a sokszínű tradicionális magyar konyhát szerették volna bemutatni.

A kiadvány elérhető az MTÜ szakmai rendezvényein, a Tourinform-irodákban, de akár azonnal le is tölthetjük online formában a Magyar Turisztikai Ügynökség weboldaláról.[5]

Forrás: https://mtu.gov.hu/cikkek/a-10-sef-10-terseg-10-ikonikus-etel-1988

[1] http://reklamipar.hu/marketing/horeca---turizmus/2012/11/15/gasztroturizmus-azt-eszik-vagy-isszak/

[2] http://gti.ektf.hu/bor_elemei/GASZTROTURIZMUS.pdf

[3] https://www.bien.hu/legjobb-eves-pesti-cukraszdak/

[4] https://www.magyarorszagom.hu/hires-magyar-etelek_img-1.html

[5] https://mtu.gov.hu/cikkek/a-10-sef-10-terseg-10-ikonikus-etel-1988

Tours-i Szent Márton ünnepnapjához, november 11-hez számos népszokás kapcsolódik Magyarországon és Európa több országában is. A turizmus és a vendéglátóipar számára egyaránt jeles alkalom, ám idén a koronavírus-járvány miatt szinte minden Márton-napi hagyományos programot és eseményt lemondtak az érdeklődők egészségének megőrzése érdekében. Búslakodásra azonban nincs okunk, hiszen egy pohár finom borral, vagy egy ínycsiklandozó libasülttel könnyen otthonunkba varázsolhatjuk a Márton nap ünnepi hangulatát.

Forrás: https://www.balatonkenese.hu/marton-napi-libasagok-kultura-hazaban/

Na de ki volt az a Szent Márton?

Forrás: https://www.magyarkurir.hu/uploads/content/73452/kepek/c_t2.jpg

A történet szerint Szent Márton a Római Birodalom Pannónia tartományának Savaria nevű városában (mai Szombathely) látta meg a napvilágot 316-ban egy római elöljáró fiaként. A római császár katonájaként szolgáló Márton a franciaországi Amiens városában egy hideg téli estén odaadta meleg köpenyének felét egy nélkülöző koldusnak. Aznap éjszaka álmában megjelent Jézus a koldus alakjában és ettől fogva Márton nem a hadsereget, hanem Istent szolgálta. Megkeresztelkedett és misszionáriusként sok jót cselekedett. Jóságáról már életében is legendák keringtek, püspökké akarták szentelni. A monda szerint mikor ennek hírét vette Márton, az érte jövő küldöttek elől nagy alázatosságában a ludak óljába bújt. A libák azonban hangos gágogásukkal, szárnyuk verdesésével óriási zajt csaptak, így elárulva Márton rejtekhelyét. A küldöttek megtalálták és Tour püspökévé választották.

Márton naphoz kapcsolódó hagyományok, népszokások

November 11-e a naptárban már a Római Birodalom óta a téli évnegyed kezdő napja. Szent Márton napja jelentette a paraszti év végét, ilyenkor zárták le az éves gazdasági munkákat és ekkor vette kezdetét a természet téli pihenő időszaka.

A Márton-napi liba-lakomáról szóló első írásos beszámoló 1171-ből származik. E napon kóstolták meg az újbort és vágtak le először tömött libákat. Ám e szokás gyökerei is mélyebbre, az aratási időszak végén álló pogány állatvágási ünnepekre nyúlnak vissza, amelyeket a kereszténység így vett át.[1] A Márton nap a 40 napos adventi böjtöt megelőző utolsó nap, amikor a jóízű és bőséges falatozás, vigasság megengedett.

Idén a koronavírus jelentősen átszabta a Márton-naphoz kapcsolódó nyilvános eseményeket, most elmaradnak a nagy ünnepi mulatságok, vásárok, de azért maradnak olyan hagyományos elemek, amiket idén is megtarthatunk önmagunk és családunk nagy örömére. A hiedelem szerint ludat illik enni ezen a napon, mert aki Márton-napján nem eszik libát, az majd egész évben éhezik. Egy másik hiedelem, hogy aki spicces lesz a bortól Márton-napján, az a következő évben megmenekül a gyomorfájástól és a fejfájástól. Márton az újbor bírája is, a must ugyanis ilyenkor változott borrá, az egész évi fáradozás gyümölcseként. A Márton-napi lúdpecsenyés vacsora végén már kiforrott újborral szokás koccintani, ezt hívják Márton poharának.[2]

Forrás: https://media2.giphy.com/media/l0MYKc3MnmQu2nWLe/giphy-downsized-large.gif.

„Aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik."

Vírus ide, vagy oda, finomat enni most is szabad. A hagyomány szerint a fiatal libát megtisztítják, kibelezik, besózzák és meghintik friss majoránnával, kívül-belül. Befűtik a kemencét (természetesen egy egyszerű sütő is alkalmas), és lehetőleg nagy cserép- vagy öntöttvas tepsiben szép pirosra, ropogósra sütik. Ha elkészült, feldarabolják. A mellcsontjáról óvatosan lefejtik a húst és szemügyre veszik a csontot, hogy megjósolják belőle, milyen lesz a tél. Ha barna volt, esős, ha fehér, akkor havas telet vártak. A liba húsából szokás volt küldeni a papnak is, mégpedig az állat hátsó részéből, innen ered „püspökfalat” szavunk is.

Idén: „Eljött Márton barna lovon”?

Egyéb időjárással kapcsolatos „jóslások” is kötődnek ehhez a naphoz. A néphit szerint a Márton-napi eső nem jelent jót, mert utána rendszerint fagy, majd szárazság következik. Ha Márton napján havazik, gyakran elhangzott: „Eljött Márton szürke lovon.” „Ha Márton fehér lovon jön, enyhe tél, ha barnán, kemény tél várható.” A galgamácsaiak szerint a Márton-napi jeges eső korai tavaszt jelent. Sokfelé azt tartják, hogy a Márton-napi idő a márciusi időt mutatja.[3] Mindenkinek szíve joga fenntartásokkal kezelni, vagy éppen hinni a jóslásban, de a mai napi meteorológiai adatokat figyelembe véve sokfelé ködös, borús az idő, helyenként gyenge eső is előfordulhat,[4] hogy ez esetünkben milyen telet jelent, azt mindenki döntse el magának!

Márton-napi ajándékozás

A 14. századi krónikákban Szent Márton napja határnapként szerepelt, ez volt a tisztújítás, a fizetés, a jobbágytartozás lerovásának napja. A Márton-napi járandóság szerepelt a papok, a tanítók és a pásztorok javadalmai között. A korábbi kötelezettségeket később elfelejtették, vagy ajándékozássá alakultak át.

„Elhoztam Szent Márton püspök vesszejét. A szokást nem mi kezdtük, és nem mi végezzük. Állataiknak annyi szaporulata legyen, Ahány ága-boga van a vesszőnek."[5]

Márton-napon fizette meg a gazda a pásztoroknak a bélesadót, míg a pásztorok többágú vesszőt (Szent Márton vesszejét) ajándékoztak a gazdáknak. Úgy tartották, ahány ága van, annyit fial a disznó, és tavasszal, ezzel a vesszővel hajtották ki az állatokat.

Ha hiszünk a népi hiedelmeknek és hagyománytisztelőek vagyunk, a Márton nap egy finom falatokban és borokban bővelkedő, pihentető otthoni program lehet az egész család számára. Azoknak, akik nem a konyha ördögei, még mindig ott van az internetes házhozszállítás lehetősége, de mindenképpen megéri egy kicsit kikapcsolódni ezekben a nehéz időkben is.

[1] https://web.archive.org/web/20160305073220/http://martonnap.hu/2010/07/a-marton-nap-tortenete/

[2] https://www.bien.hu/marton-napi-hiedelmek/?q=/marton-napi-hiedelmek/&

[3] https://mikoczihus.blog.hu/2018/11/12/a_marton_nap_tortenete

[4] https://www.idokep.hu/elorejelzes/Budapest#terkepek

[5] http://www.viasanctimartini.eu/latogato-kozpont/szent-marton-a-nephagyomanyban

Szállásfoglalásnál mindenképp érdemes tudnunk, milyen szolgáltatásokra számíthatunk különböző besorolású hoteleknél, hiszen így pontosan mérlegelhetjük megéri-e akár többet fizetni egy helyért. Mit várhatunk az egyes csillagoktól? Egyáltalán mi a funkciójuk? Cikkünkben ezeknek a kérdéseknek jártunk utána!

Forrás: http://www.bedbreakfast.ee/hotel-ratings/

Nagy csalódás tud lenni, amikor nem azt kapjuk a pénzünkért, amire vágytunk – legyen szó ruháról, ételről, vagy akár egy szállásról. A HOTREC (Hotels, Restaurants and Cafés in Europe) elnevezésű nemzetközi szervezet kifejezetten ettől az érzéstől akarta megkímélni az utazókat, amikor 2009-ben létrehozta a HotelStars Union-t, melynek tagországai vállalták, hogy azonos kritériumokat alkalmaznak szállodáik besorolásához. A minősítési rendszer megszületésének köszönhetően nem számít, hogy a Skandináv-hegységbe utazunk, vagy a Bakonyba látogatunk el – az azonos számú csillaggal rendelkező szállodák ugyanazokat a szolgáltatásokat nyújtják, mint bármely másik. A HotelStars Union követelményeit jelenleg az Európai Unió 17 országában használják - köztük Magyarországon is, így az utazás szerelmesei akár itthon is megtapasztalhatják a külföldi szállodák nyújtotta színvonalat. [1]

Miről árulkodnak a csillagok?

Sokan úgy gondolják, hogy a csillagok számán múlik, mennyire színvonalas egy hotel, pedig ez a legkevésbé sem igaz. Ez a megjelölés sokkal inkább a szállodák által nyújtott szolgáltatások soráról ad képet: minél több csillagot birtokol egy hotel, annál széleskörűbb szolgáltatásokat nyújt a vendégeknek. Lássuk, milyen különbségek vannak egyes besorolások között! [2] 

Egycsillagos szálloda

Hiba volna alábecsülnünk az egycsillagos szállodák nyújtotta kényelmet, hiszen biztosra vehetjük, hogy minden szobához tartozik fürdőszoba, vécé, színes tévé, asztal, szék, valamint telefon is. Sőt, a vendégeknek a reggeli étkezéssel sem kell foglalkozniuk, ugyanis a szoba árába beletartozik egy kontinentális reggeli is. Már ezek a helyek is a lehető legmagasabb higiéniai előírások mellett működnek, hiszen a szobákat naponta takarítják. Az egycsillagos szállodába betérő vendégeknek csomagjaik sorsa felől sem kell aggódniuk, hiszen igénybe vehetik a szálloda csomag-és értékmegőrző szolgáltatását.

Kétcsillagos szálloda

A kétcsillagos szálloda amellett, hogy maximálisan eleget tesz az egycsillagos hotelek összes előírásának, nagyobb méretű szobákkal kecsegteti az utazókat: ebben a kategóriában már minden kétágyas szoba mérete eléri a 16 négyzetmétert. Ha egy ilyen szállóra esik a választásunk, biztosak lehetünk abban, hogy a helyszínen büféreggelit és higiéniai szereket is vásárolhatunk.

via GIPHY

Háromcsillagos szálloda

A háromcsillagos szállodák a gasztronómia szerelmeseinek kedveznek: a szokásos felszereléseken túl, hűtő is található a szobákban, de reggeli, ebéd, sőt vacsora is várja a vendégeket. A kétcsillagos hotelek kínálatához képest némileg nagyobb szobákban pihenhetik ki magukat a turisták, melyek mérete eléri a 18 négyzetmétert.

Négycsillagos szálloda

Ha egy egész lakosztályt szeretnénk lefoglalni, a négycsillagos szállodák között kell keresgélnünk. Itt 24 négyzetméternél kezdődik egy szoba és olyan a fürdő, mintha otthon lennénk: hajszárító, borotválkozó tükör és kozmetikai cikkek is megtalálhatóak benne. Sőt, olyan esetekben is számíthatunk a személyzet segítségére, ha összegyűrődött volna a ruhánk, hiszen vasalási szolgáltatást is igénybe vehetünk.

Forrás: https://welovebudapest.com/cikk/2020/10/22/szallodateszt-egy-ejszaka-a-kempinski-hotelben

Ötcsillagos szálloda

Megérkeztünk az álomba illő kategóriához, ahol éttermek, vendéglátó egységek és legalább 34 négyzetméteres lakosztályok várják a pihenni vágyókat. Az utazóknak semmire sincs gondjuk egy ötcsillagos szállodában: egy 24 órás szobaszervíz lesi a kívánságaikat, sőt akár az ágyukban is elfogyaszthatják a reggelit, az ebédet, vagy a vacsorát – ugyanis mindez megengedett. A lustálkodni vágyóknak igazi feltöltődés lehet az ittlét, hiszen még az esti ágyazás sem az ő feladatuk. [3]

[1] http://www.hotelstars.hu/

[2] https://utazomajom.hu/csillagok-haboruja-avagy-szallodak-besorolasanak-szabalyrendszere/

[3] https://femina.hu/utazas/szallodak-besorolasa/