Hazánk területén több jelentős római kori lelőhely található, azonban Pécs igazi különlegességnek számít. Pécs római kori emlékei, ezen belül is az ókeresztény sírkamrák területe az egyetlen régészeti világörökség Magyarországon. Nem egy átlagos helyről beszélünk, így biztosak lehetünk benne, hogy nem egy átlagos program vár minket, ha idelátogatunk. A föld alá ereszkedve ugyanis az ókori történelem mélységeiben merülhetünk el.

Forrás: https://www.foldkalandilyesmi.hu/

Sopianae története

Sopianae nevét már a római császárkor egyik legkiemelkedőbb történetírója, Ammianus Marcellinus is említi, azonban mind a kevés írásos emlék, mind pedig a régészeti leletek elég hiányos információkat nyújtanak a város történelméről. Sopianae területén a római hódítás előtt illír és kelta törzsek éltek, míg a rómaiak jelenléte az eddig feltárt régészeti leletek alapján az i. u. 1. század utolsó harmadától mondható biztosra. A város alapítása feltehetően az i. u. 2. század elején, Hadrianus uralkodása alatt történhetett. Sopianae települése több fontos közlekedési útvonal találkozási pontjában feküdt, az i. u. 3. századtól pedig már biztosan városias település állt itt. Az i. u. 3. század végén Diocletianus császár két részre osztotta Pannonia Inferior területét, Sopianae ekkora Pannonia Valeria tartomány polgári közigazgatási központja lett. A mai belváros területén elterülő római kori település központi részét legkésőbb az i. u. 4. században városfallal vették körbe. A város római életének a népvándorlás vetett véget. Területét i. u. 430-ban elfoglalták a hunok, a romanizált lakosság pedig elhagyta Sopianae-t.[1]

Római kori világörökség

A világörökségi helyszínek a belváros különböző pontjain helyezkednek el. A Cella Septichora egy nyolcszögű sírkápolnából és 6 sírkamrából áll. A romok értelmezésében látványos videók, rekonstrukciók segítenek, a sírkamrákban pedig gyönyörű freskók díszítik a falakat. A másik látogatható helyszín az Ókeresztény Mauzóleum, ahol a freskók mellett egy faragott díszítésű szarkofágot is megtekinthetünk. Az Apáca utcában még több sírépítmény és egy ókeresztény temetőkápolna található, ezek azonban csak időszakosan látogathatóak.[2] Nem hétköznapi helyek, nem hétköznapi programlehetőségek. Érdemes megismerkednünk hazánk ezen kiemelkedő régészeti lelőhelyeivel!

[1] Pozsárkó Csaba - Tóth Zsolt: Pécs a római korban. Vezető a pécsi világörökség helyszíneihez. Pécs, 2011.

[2] https://www.foldkalandilyesmi.hu/blog/sopianae-vagyis-pecs-a-romai-korban

A hazai termelői piacokra tett látogatás egyszerre jelent kiváló minőséget, egyedülálló vásárlói élményt és természetesen igazi finomságokat. Hazánkban számos vidéki és fővárosi őstermelői piac működik, melyekben közvetlenül a helyi termelőktől tudjuk beszerezni az ízletes, friss gyümölcsöket, zöldségeket és bármely más egyéb értékes portékát. Különösebb hírverésre sincs szükségük a helyiek és piacturisták által egyaránt jól ismert helyi őstermelői piacoknak, hiszen a saját termény és kézműves termékek iránt érdeklődők számára is a leghitelesebb forrást jelentik.

Forrás: https://www.pexels.com/hu-hu/foto/kezek-gyumolcsok-gazda-uzlet-95425/

A bevásárlóközpontok és szupermarketek nyújtotta kényelem közepette egyre kevesebb ember szán időt arra, hogy piacokra látogasson el, még annak ellenére is, hogy van igény a jó minőségű, hazai termesztésű élelmiszerekre. Pedig számos pozitív oldala van a piacozásnak, kezdve a helyi termelők támogatásától a legjobb, legfrissebb idénygyümölcsök, az új termékek és receptek megismeréséig. A friss finomságok mellett pedig még a környezetet is kíméljük a helyi termékek vásárlásával, hiszen így az élelmiszerek felesleges utaztatását és az ehhez szükséges tartósítást is kikerüljük.[1] 

Az évszak igazi ízei

A boltok kínálatában legtöbbször feldolgozott, antibiotikummal, hormonokkal és génmódosítással felturbózott élelmiszerekkel találkozunk, ami nem a legelőnyösebb az egészségünkre nézve. A termelői piacokon ezzel szemben helyi és egészséges termékeket vásárolhatunk, amelyeket közvetlenül eladás előtt szüreteltek le, sőt még az idénygyümölcsök igazi, tartósító- és más szerektől mentes ízeit is felfedezhetjük. Mutatjuk, hol találhatjuk a legismertebb időszakos vagy állandó termelői piacokat, vidéken és Budapesten egyaránt!

Piacok vidéken

Őriszentpéteren található a 2012-ben megalakult Őrségi termelői piac[2], amely mára közkedvelt hely lett a piacturisták és a helyiek körében egyaránt. A piac egész évben látogatható, szombat délelőttönként. A Balaton legnagyobb vására és piaca a Fonyódi piac és vásár[3], ahol a helyi termények mellett nép- és iparművészeti használati és dísztárgyakat, festményeket is vásárolhatunk.

2007 óta minden vasárnap várja látogatóit a Káptalantótiban működő Liliomkert piac[4], amelyet az alapító Harmathy Ildikó a saját szántóföldjén létesített. Weboldalukon rengeteg hasznos és érdekes információ található, az eladó „kofák” is bemutatásra kerülnek néhány szóban. A minőségi élelmiszerektől a régiségekig szinte minden kapható a Tihanyi piac placc-on: könnyen el tud veszni itt az óvatlan vásárló a kínálat elképesztő bőségében. A szombatonként megrendezett piac híre az ország határán túlra is eljutott, külföldi turisták is gyakran megfordulnak itt.[5]

Budapest piacai

Talán a legismertebb a budapesti piacok közül a Szabadság híd pesti hídfőjének közelében található Nagy vásárcsarnok, egyben az egyik legrégebbi is, hiszen a gyönyörű téglaépület a 19. század végén épült meg. A termelők standjai mellett éttermek is helyt kaptak a csarnokban, így emlékezetes gasztronómiai élményt nyújt a piacozással egybekötött étkezés a Nagy vásárcsarnokban.[6]

A Belvárosi piac[7] egy igazi gasztronómiai-kulturális centrum őstermelői piacával, street-food kínálatával és számtalan programjával. A Hold utcán található piac a friss kínálaton túl olyan hazai különlegességeket is felsorakoztat, mint a szürkemarha vagy a mangalica. Ha pedig a vásárlás után megéheztünk, a Buja Disznókban óriási rántott hússal, a Lakatos műhelyben különleges kolbászokkal csillapíthatjuk étvágyunkat, de a lisszaboni piac hangulatát megidéző Champoint 4 Monkeys sem érdemes kihagyni, ha erre járunk. A Belvárosi piac 2021. január 1-jétől ideiglenesen zárva tart, de az éttermeket ezalatt is meg tudjuk látogatni.

A Szimpla kertben tartott Szimpla Vásárnap[8] szervezői ügyelnek a széles kínálatra és minőségre, ezért szigorú szabályrendszer alapján, hosszútávra választják ki a termelőiket. A vasárnaponként 9-től 14-ig megtartott piac alkalmanként 3000-4000 érdeklődőt vonz a Szimplába, akik kedvükre válogathatnak a minőségi termékfelhozatalban.

Az őstermelői piacok a régmúlt időkbe repítenek vissza, amikor a vásárló és eladó közti kapcsolat sokkal közvetlenebb és személyesebb volt. A piacközösség hangulata, a viccelődés, az alkudozás és a baráti beszélgetés lényegében a piacozás velejárója – az ember lelki egészségének is jót tesz a bevásárlóközpontok hideg és személytelen világa után. Érdemes a kisebb termelői piacokat is látogatni, amelyek nagy eséllyel közvetlen közelünkben is működnek.

Forrás: https://www.pexels.com/hu-hu/foto/emberek-uzletek-bevasarlas-piac-868110/

[1] https://cuesa.org/learn/10-reasons-support-farmers-markets

[2] https://www.orseg.info/hu/info/gasztronomia/orsegi-termeloi-piac/index.html

[3] https://www.fonyod.hu/hu/hasznos-informaciok/piac

[4] http://liliomkert.lapunk.hu/

[5] https://mtu.gov.hu/documents/prod/BR20MTUGE11_Gasztro_kiadvany_09_B2B_HU_forgato.pdf

[6] https://welovebudapest.com/toplista/friss-megbizhato-aru-elso-kezbol-budapest-termeloi-piacai

[7] https://welovebudapest.com/hely/belvarosi-piac-hold-utcai-piac

[8] https://www.szimpla.hu/termeloi-piac

A Káli-medence peremén található félbevágott vulkán páratlan látványt nyújt. A Balaton-felvidéki tanúhegy egyszerre szolgál kilátóhelyként és bemutató helyként, ahol a vulkáni működés mellett a Hegyestű egyedülálló kinézetét okozó bányászati technikákról is tanulhatunk. Az 337 méter magas egykori tűzhányó csúcsáról szemkápráztató panoráma tárul a szemünk elé.

Forrás: https://www.trekhunt.com/blog/hu/hegyestu/

Hegyestű története

A Hegyestű mintegy 8 millió évvel ezelőtt keletkezett, amikor a tűzhányó aktív korszaka után a magma megrekedt, a lehűlő lávató pedig afféle bazalt lávadugóvá dermedt a vulkán kürtőjében. A területen az 1930-as évektől kezdődően termelték ki a bazaltot, amely egyre nagyobb tiltakozást váltott ki, így 1970-ben leállították a folyamatot. A bányászati tevékenység eredményeképp viszont betekintést nyerhetünk az egykori vulkán belsejébe, a szemünk elé tárul a kőzetet átjáró függőleges repedéshálózat eredménye. Hegyestűnél nemcsak a bazaltoszlopokká megszilárdult magma nyújt csodálatos látványt, hanem a hegy csúcsa is! A 337 méter magas Hegyestű csúcsára lépcsősor vezet, ahonnan nagyszerű kilátás nyílik a Balatonra és a táj tanúhegyeire.

A Hegyestű Geológiai Bemutatóhely

Amellett, hogy Hegyestű a Balaton-felvidéki Nemzeti Park egyik védett természeti értéke és gyönyörű kilátóhely, az egykori tűzhányó geológiai bemutató helyként is funkcionál, amely november közepéig látogatható. A bejárati sorompó melletti fogadóépületben a kassza mellett ajándékbolt is működik, a tőle balra fekvő, egykori bazaltbánya épületében pedig kiállítást alakítottak ki. A kiállításon megismerhetjük a Nemzeti Park és a környék jellegzetes geológiai és természeti értékeit, illetve a bazaltbányászat technológiájáról is tanulhatunk. Az épület melletti lépcsősoron érünk fel az alsó bányaudvarba, ahol további információs táblák mutatják be a földtani és természeti érdekességeket, emellett pedig a Dunántúlra jellemző kőzettípusokat bemutató gyűjteményt is megtekinthetjük. A 2021-ben felújított és kibővített bemutatóhely kényelmes és biztonságos megközelítését, illetve látogatását segíti a tereplépcsők és korlátok létesítése, emellett asztalokat, padokat és egyedi pihenőágyakat helyeztek ki.[1] A családokat immáron egy új, árnyékolt játszótér is várja, a félbevágott vulkán így mindenki számára hiánytalan programlehetőséget nyújt!

[1] https://www.bfnp.hu/hu/latogatohelyek-3/hegyestu-geologiai-bemutatohely-monoszlo

Végre előszedhetjük a bakancsot, előkaphatjuk a térképet és a különféle szervezeteknek köszönhetően jobbnál jobb túraútvonalakat választhatunk, amelyek során versenyt futhatunk önmagunkkal! A természetjárás, azon belül is a teljesítménytúrák kipróbálása az aktív turizmus egyik legjobb módja, hiszen nemcsak kikapcsolódást, de kihívást is jelenthet számunkra.

Forrás: https://www.pexels.com/hu-hu/foto/lampak-ejszaka-sotet-unnepek-619418/

Kihívást jelentő természetjárás

A teljesítménytúra a természetjárás sportosított, versenyszerű változata, amelyeket főként különféle egyesületek rendeznek, náluk tudunk jelentkezni egy-egy eseményre. A célt egy előre meghatározott útvonalon, megadott időkorláton belül kell teljesíteni. A túra teljesítésének igazolására az útközben felállított ellenőrzőpontok érintésével lesz lehetőségünk, amelyek az igazolólapot pecséttel vagy egyéb bejegyzéssel látják el. Amennyiben szintidőn belül teljesítünk egy-egy túrát, többnyire oklevéllel, sok esetben kitűzővel, jelvénnyel vagy éremmel gazdagodhatunk.[1]

Túranaptár

Az országszerte szervezett teljesítménytúrákról, azok útvonaláról és hosszáról a Teljesítménytúrázók Társasága által még több információhoz juthatunk. A társaság folyamatosan gyűjti a különböző egyesületek és magánszemélyek által rendezett túrák alapvető adatait, hogy ezzel megkönnyítsék tájékozódásunkat és választásunkat.[2]

Ősszel olyan kihívások várnak ránk, mint a Vasi Vándorok Sportegyesület által szervezett Colonia Savaria teljesítménytúra, amelyet második alkalommal rendeznek meg október 16-án. A túra 5, 10, 20, 30 és 42 km-es távval is rendelkezik, emellett pedig ráérünk a helyszínen nevezni.[3]

Október 16-án a bőség zavara is kihívást jelent, hiszen aznap lesz a Tés Római-fürdő teljesítménytúra is. A túrát először 2015-ben rendezték meg, 2021-ben pedig már hetedik alkalommal valósul meg a népszerű sportesemény. A túra folyamán a Bakony egyik legszebb részén vándorolhatunk a Gaja-völgy Egyesület szervezésében. Ezen a szép, a kisebb táv esetén könnyen túrázható környéken két külön világot járhatunk be: a Gaja-patak szurdokvölgyét, ahol a túra egyik legszebb látványossága, a Római-fürdő található; a másik a Tési-fennsík, ahol egykor királyok vadásztak.[4]

Hogyha soknak éreztük a Halloween-i tökfaragás miatti üldögélést, tökéletes lehetőséget jelent számunkra a kehidakustányi Halloween-i Túra! A túra az esti sötétben indul, szóval a hangulat garantált! Az útvonal fényvisszaverő szalagokkal és útbaigazító táblákkal lesz jelölve, azonban ne felejtsünk el fejlámpát vagy zseblámpát vinni! Persze, ha jól sikerült a töklámpásunk és a fejlámpa mellett kellő egyensúlyérzékünk is van, akkor – a töklámpás ír legendájának Jackjéhez hasonlóan – akár azzal is bandukolhatunk. De csak óvatosan, Jacket sem találta meg senki…[5]

[1] https://mtu.gov.hu/documents/prod/15-26-Aktiv-turizmus.pdf

[2] https://tturak.hu/turanaptar

[3] https://tturak.hu/hikeOccasion/3514/details

[4] https://tturak.hu/hikeOccasion/4055/details

[5] https://tturak.hu/hikeOccasion/4035/details

A Magyar Turisztikai Ügynökség 28. alkalommal hirdette meg a Virágos Magyarország versenyt, a megmérettetésre több mint 320 pályázat érkezett. A legvirágosabb települések Nagykanizsa, Veresegyház, Etyek és Buzsák lettek, mi pedig megmutatjuk, milyen programlehetőségeink vannak, ha hazánk ezen virágos települései felé vennénk az irányt!

Forrás: https://cornandsoda.com/jeremy-irons-romai-papa-volt-etyeken/

2021-ben a kétezer fő alatti településeken a már megszokott versenyszabályok alapján zajlott az értékelés, míg a nagyobb települések egy bemutatkozó anyag beküldésével online is nevezhettek, illetve választhatták a személyes jelenléttel történő zsűrizést is. Szintén idei újításként a pályázók tematikus nevezésekkel is részt vehettek a megmérettetésen, amennyiben csak egy parkot, teret, iskolaudvart szerettek volna bemutatni. A két éve megkezdett hagyományt folytatva a határon túlról is nevezhettek a versenybe, közel negyven külhoni település élt a lehetőséggel.

A szakmai zsűri döntése alapján a legvirágosabb 30 ezer főnél népesebb város Nagykanizsa lett, a kisebb városok kategóriájának fődíját Veresegyház nyerte el. A 2.000 lakosnál nagyobb falvak között Etyek, a kisebb falvak között pedig Buzsák győzedelmeskedett.[1]

Nagykanizsa történelmi helyei

A Zalai-dombság területén fekvő Nagykanizsa régi kereskedőváros, amely egykoron a magyar olajipar központja volt. Rómer Flóris a magyar régészet egyik megalapítója az elsők között hívta fel a figyelmet a város történeti emlékeire. A Batthyány-kastély a város legrégebbi háza, amely 1705 és 1712 között épült a kanizsai vár tégláiból, jelenleg a Thúry György Múzeum régészeti osztályának ad helyet. A kanizsai vár a török időkben fontos végvár volt, később azonban a bécsi haditanács leromboltatta. A vár emlékét a Várkapu-emlékmű őrzi, amely előtt a vár híres kapitánya, a törökverő Thury György mellszobra látható. A város legjelentősebb műemléke a Vasember-ház, mely nevét a rajta látható páncélos vitézről, a vaskereskedés cégéréről kapta.[2]

Macietetés Veresegyházon

Budapesttől alig 30 kilométerre található meg a Veresegyházi Medveotthon, amely Közép-Európa egyetlen medvékre specializálódott állatkertje. A 6 hektáros terület több tucat barnamedvének és 29 farkasnak ad otthont. Az állatkert mackóinak többsége színészi vagy cirkuszi múlt után került a nyugodt otthonként szolgáló Medveotthonba, a menhely kialakításakor pedig nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy az állatoknak minél természetesebb életkörülményeket teremtsenek. A dús növénytakaró, a barlangok és a kárásszal telepített tavak lehetővé teszik, hogy testközelből, a medvék megzavarása nélkül nyerhessünk bepillantást a medvék mindennapjaiba. A medvék nagy része szelíd és barátságos, ráadásul a helyben vásárolt zöldség-gyümölcs pohár reményében még hízelegnek is számunkra. A fakanalas etetés mellett a Maci-lift elnevezésű kilátó is felejthetetlen élményt nyújt számunkra.[3] Nem csoda, hogy a Medveotthon a felnőtteket is lázba hozza, hát még a gyerekeket!

Filmes élménytúra Etyeken

Az etyeki Korda Filmpark Látogatóközpontjában játékos élményeken keresztül ismerkedhetünk meg azzal, hogyan készül el egy nemzetközi filmes szuperprodukció, emellett pedig számos bennfentes információval, izgalmas érdekességgel gazdagodhatunk. A 2,5 órás vezetett élménytúra során részesei lehetünk a nemzetközi és magyar filmgyártás modern gyakorlatának, interaktív installációkon keresztül ismerhetjük meg a filmkészítés legfontosabb állomásait, valamint kedvünkre sétálhatunk és fotózkodhatunk a filmpark életnagyságú középkori díszletvárosában. A Korda Filmpark folyamatos fejlesztés, és a korábbi látogatók visszajelzései alapján vált olyan minőségi és érdekfeszítő programhellyé, ahol elsősorban 12 év feletti vendégek számára nyújtanak szórakozást és betekintést abba, mit és hogyan dolgozik 15.000 honfitársunk a forgatásokon, amerikai és brit szuperprodukciókban.[4]

Középkori monostor Buzsák közelében

A somogy megyei Buzsák közelében, a Balatontól 26 km-re találhatjuk meg a Szent László király alapította, messze földön híres középkori monostort, amely az egyik legtekintélyesebb volt az országban. Az évszázadokig virágzó apátságra már csak a romterületen megmaradt falak emlékeztetik a látogatót, az itt létrehozott látogatóközpont viszont interaktív kiállítással segít megérteni a hely jelentőségét és megsejteni a monostor egykori pompáját. A kiállítás a szent és az uralkodó kettősségét vizsgálva mutatja be a magyar középkor legnagyobb hatású figuráját.[5] Kihagyhatatlan program a történelem és az építészet szerelmeseinek!

Forrás: https://www.pexels.com/hu-hu/foto/fa-erdo-allat-aranyos-1083502/

[1] https://mtu.gov.hu/cikkek/nagykanizsa-veresegyhaz-etyek-es-buzsak-lettek-a-legviragosabb-hazai-telepulesek-2021-ben-2463

[2] https://nagykanizsa.kornyeke.hu/nagykanizsarol-roviden

[3] https://szallas.hu/programok/veresegyhazi-medveotthon-veresegyhaz-p3436

[4] https://kordafilmpark.hu/filmgyartas-elmenytura/

[5] https://szallas.hu/programok/szent-laszlo-nemzeti-emlekhely-somogyvar-p3339

A Harry Potter-tematikájú helyek bemutatása után, most az otthonodba hozza el a varázsvilágot a Travelikum csapata! Itt az ősz, mi pedig egyre jobban kívánjuk a forró italokat, a bekuckózós, filmezős estéket! A hangulatot olyan mesés italokkal is fokozhatjuk, mint a Harry Potter varázsvilágából ismert vajsör és sütőtöklé. Most nem kell a Három Seprűig utaznunk, otthonunk melegében is elkészíthetjük ezeket az édes finomságokat, amelyeket nemcsak elfogyasztani lesz igazi élmény a párunkkal vagy barátainkkal, hanem elkészíteni is!

Forrás: https://www.pexels.com/hu-hu/foto/kave-lazitas-televizio-teve-4488194/

Varázslatos vajsör

Rengeteg féle módon készíthetünk vajsört. Léteznek alkoholos és alkoholmentes, tejjel és tej nélkül készített verziók is. Az alábbi receptekkel 3-4 bögrényi varázslatos vajsört készíthetünk vendégeinknek.

1. Keverjünk össze 200 g barna cukrot és 2 evőkanálnyi vizet, majd karamellizáljuk. Dobjunk bele kb. 50 g vajat, amikor pedig felolvadt, adjunk hozzá 200 ml tejszínt és egy nagy csipet sót. Keverjük össze és hagyjuk kihűlni. A vajsör tetejére való habhoz verjünk habbá 300 ml hideg tejszínt, ezután keverjünk bele két evőkanálnyi porcukrot. A poharak aljára öntsünk ujjnyi vastagságban karamellt, végül díszítsük tejszínhabbal és karamellöntettel, így teljesen ínycsiklandó lesz a látvány![1]
2. Készítsünk elő egy 2,5 deciliteres bögrét, és tegyünk fél bögrényi puha vajat, háromnegyed bögrényi barnacukrot, negyed teáskanálnyi szerecsendiót, illetve egy csipetnyi sót egy tálba. Keverjük habosra, ezt követően osszuk el a fűszeres vajat a bögrékben, mindegyikbe 2 evőkanálnyit téve. Adjunk hozzá minden bögréhez 180 milliliter forrásban lévő vizet, majd 60 milliliter sötét rumot és alaposan keverjük össze, míg a vaj el nem olvad. Ahogy az előző receptnél, úgy ebben az esetben is tejszínhabbal, karamellöntettel, esetleg fahéjjal megszórva díszítsük, majd fogyaszthatjuk is a forró, vajas-rumos italt![2]

Sütőtöklé

Melegítsük elő a sütőt 200 fokra, közben hámozzunk meg és magozzunk ki egy sütőtököt, majd vágjuk szeletekre. 4 korsó sütőtöklé elkészítéséhez kb. 800 grammnyi tökszeletre lesz szükségünk, ezeket tegyük egy sütőpapírral bélelt tepsire és hagyjuk addig a sütőben, míg teljesen puhák nem lesznek. Ez körülbelül 45-60 percet vesz igénybe. A még meleg tökszeleteket adjuk hozzá turmixgépben 1,4 ml almaléhez és 80 g barnacukorhoz. Ízesítsük emellett ízlés szerint 3-4 kiskanálnyi fahéjjal, 2 csipetnyi szerecsendióval, esetleg gyömbérrel, illetve 20 g vaníliás cukorral.[3] Az összeturmixolás után pedig tálalhatjuk is a meleg és fűszeres sütőtöklét! Próbáljunk ki többféle arányt és ízesítést, hogy teljes legyen a varázs! Barátaink biztosan nem fogják bánni, ha az őszi estéken velük és rajtuk teszteljük ezeket a finom italokat…

[1] https://streetkitchen.hu/italok/vajsor-recept-harry-potter/

[2] https://sobors.hu/receptek/vajrum-recept/

[3] https://streetkitchen.hu/italok/harry-potter-sutotokle/

Az újkőkor hatalmas változásokat hozott hazánk területén, a különféle feltárásoknak köszönhetően pedig nemcsak egyre többet tudunk, hanem egyre többet láthatunk. A leletekben gazdag emlékhelyeknek és kiállításoknak, illetve az információban gazdag régészeti oldalaknak köszönhetően most karnyújtásnyi közelségből vehetjük szemügyre a Közel-Keletről induló neolitikus forradalom nyomait, és elmélyíthetjük a sokezer évvel ezelőtti életről való tudásunkat.

Forrás: https://magyarmuzeumok.hu/cikk/eloszor-lathatjuk-az-autopalya-alatti-7000-eves-leleteket

A termékeny félhold forradalma

Az újkőkori kultúrák megjelenése hatalmas életmódbeli változásokat hozott a Kárpát-medencében. A hazánk területét elérő úgynevezett "neolitikus forradalom" idejében a gyűjtögetés helyét átvette a növénytermesztés, a vadászat mellett pedig megjelent az állattartás. Az állattartás és a növénytermesztés hosszú távú gondolkodást igényelt, hiszen el kellett képzelni, mennyi haszon származik fél-1 év múlva az állatokról, növényekről való gondoskodásból. A mezolit időszakot domináló vadászat és gyűjtögetés gyorsan elégítette ki az igényeket, ám hatalmas bizonytalanságot jelentett. A Közel-Keleten elterülő "termékeny félhold" vidékéről hódító útra induló neolitikus forradalom legnagyobb vívmánya tehát a termelő gazdálkodás létrejötte, amely az emberek hozzáállásában is hatalmas változást hozott.[1]

Vésztő-Mágor Történelmi Emlékhely

A Tiszántúl egyik legjelentősebb régészeti bemutatóhelye, a Vésztő–Mágor Történelmi Emlékhely a Békés megyei Vésztőtől nyugatra, kb. 5 km-re helyezkedik el. Az egykori Sebes-Körös medrek és árterek fölé kb. 9 m-rel magasodik a kettős Mágori-domb, amely a Kárpát-medence egyik legnagyobb és legjelentősebb újkőkori–bronzkori lakóhalma. A lakóhalmok jelzik, hogy valaha erre kanyargó Sebes-Körös és elhagyott folyómedrei, kanyarulatai által körülölelt árvízmentes folyóhát, a Mágori-domb térsége már évezredekkel ezelőtt csábította a Körös-vidék letelepedni kívánó népcsoportjait.[2]

A tellek településhalmok, ahol hosszú időn keresztül egymásra építkeztek az emberek és kultúrák, mindig egy újabb réteget felhúzva a korábbiakra, így növelve a domb magasságát. A legnagyobb tellek a Közel-Keleten ismertek, de kisebb méretű példányai a Kárpát-medence keleti területein is megtalálhatóak. A vésztői településen az újkőkorban, Kr.e. 5200-4500/4400 körül telepedtek meg először, de később a rézkor (Kr.e. 4500/4400-3800) és a középső bronzkor (Kr.e. 1900/1800-1400/1300) folyamán is, tehát közel 4000 éven át lakták.

Az igényesen karbantartott táj, a kedves és segítőkész dolgozók mellett szép és érthető kiállítás, látványos monostorrekonstrukció, és az őskori tell település belsejében megtekinthető hatalmas, nyitott ásatási szelvény várja a kalandozni vágyókat. Besétálhatunk egy 9 rétegű tell település belsejébe, ahol a régészek több szinten hagytak meg természetes helyzetükben rétegeket leletekkel, sírokkal, amelyek még jobban szemléltetik a lelőhely összetettségét. A középkori monostor a Vatától származó Csolt-nemzetség birtokához tartozott a 10. századtól kezdve, az első írásos feljegyzés pedig 1222-ből ismert róla, mikor apátja, Lodus tanúként szerepelt a váradi ítélőszék előtt. Utoljára 1383-ban említik a monostort, majd a század végén megszűnt az addigi szerepe, és az 1590-es években a falu is elpusztult.[3]

Az első falvak a Dél-Dunántúlon

A Régészettudományi Intézet és a Janus Pannonius Múzeum munkatársai által összeállított pécsi kiállítás az újkőkori közösségek közép-európai szinten is jelentős régészeti örökségét mutatja be. Az M6-os autópálya építése során feltárt neolitikus, azaz újkőkori lelőhelyekről szóló kiállítás az első olyan magyarországi projekt, melyben az autópálya-építkezésekhez köthető megelőző feltárások során előkerült jelenségek és leletek, illetve azok tudományos feldolgozása során létrejött új eredmények egy komplex kiállítás keretében látogathatóak az érdeklődők számára. Az autópálya ásatások sajátossága, hogy hatalmas felületeket lehet egyben feltárni, ezáltal sokkal kerekebb képet kaphatunk a lelőhelyekről, mint 1-1 kisfelületű ásatás során. A kiállítás betekintést nyújt az autópálya ásatások módszerébe, és remek példát mutat azok alapos feldolgozására, hiszen általuk megismerhetjük az újkőkori emberek életének mindennapjait: mivel foglalkoztak, milyen házakban éltek, milyenek voltak a településeik, miképp temetkeztek, milyen rituálékat tartottak.[4]

Bátran ajánljuk ezeket a régészeti kalandokat, lebilincselő program megismerkedni az újkőkori élettel. A kiállításokról tájékozódhatunk az Emlékhely és a Múzeum honlapján, a különféle régészeti módszertanokról, érdekességekről pedig rengeteg izgalmas, szakavatatlanok számára is közérthető dolgot olvashatunk a Föld, Kaland, Ilyesmi oldalán. Kalandra fel!

 Forrás: https://www.foldkalandilyesmi.hu/blog/veszto-magor-tortenelmi-emlekhely

[1] https://www.foldkalandilyesmi.hu/blog/a-neolitikumrol

[2] https://korosvidek.blog.hu/2021/01/10/a_magori-domb_rejtelmei_i

[3] https://www.foldkalandilyesmi.hu/blog/veszto-magor-tortenelmi-emlekhely

[4] https://www.foldkalandilyesmi.hu/blog/az-elso-falvak-az-ujkokor-letunt-vilaga-a-del-dunantulon

A Kiskunság egy különös vidék, ahol a futóhomok dűnéi távoli országok sivatagjait idézik… A Kiskunságról, Bugac és Kecskemét környékéről a pásztorélet, a csárdák, a magyar szecessziós építészet, Petőfi Sándor és a népdalok jutnak eszünkbe. Ez a vad és mégis békés táj számtalan kalandot tartogat számunkra, nem csoda, hogy Petőfi „mindig mindenhonnan vissza-visszavágyott”.

Forrás: http://kurultaj.hu/2021/08/osok-napja-taborozas-jurtaval/

A „puszták metropolisza”

Kecskemétnek egyik legnagyobb írónk, Jókai Mór adta a „puszták metropolisza” címet. Nem véletlenül, hiszen a város éppen egy kőhajításnyira fekszik az ország mértani közepétől, amely központi szerepet játszott Kecskemét 650 éves történelme során és a vadregényes Kiskunság legnagyobb településévé tette.

A várost érdemes gyönyörű sugárútja, a Rákóczi út felől felfedeznünk. Itt található a neoklasszicista stílusú, egykori Városi Mozi épülete is, amely felújítása óta a Hírös Város Turisztikai Központ otthona, illetve itt működik a Leskowsky hangszergyűjtemény. A Szabadság térbe torkolló sugárúton megcsodálhatjuk Magyarország egyik legismertebb szecessziós épületét, a zöld ablakkeretes Cifrapalotát, a sugárút másik oldalán pedig a lenyűgöző, hófehér zsinagóga áll. Érdemes felkeresni a Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján épült Városházát és az előtte álló Kossuth-szobrot, pár lépéssel arrébb pedig Kecskemét legrégebbi, ma is álló épületét, a Barátok templomát is megtekinthetjük. A város másik meghatározó templomát, a copf stílusú Nagytemplomot szintén a Városháza szomszédságában találjuk meg. Az Öregtemplomnak is nevezett épület a maga 75 méterével nemcsak a város, hanem az egész Kiskunság legnagyobbika.

Kecskeméten született Kodály Zoltán, a híres zeneszerző és népdalgyűjtő. A református templom mellett álló emlékművön egyik leghíresebb műve, a Psalmus Hungaricus kottájának egy részletét is megtaláljuk. Itt született a Bánk bán írója, Katona József is, az Emlékházban pedig akár a Bánk bán első kiadásának lapjait is megtekinthetjük.

Vad természet, törzsi gyűlés

A Kiskunsági Nemzeti Park a magyar ökoturisztikai helyszínek között is élen jár. Számtalan bemutatóhelyre látogathatunk el, ahol alaposabban is megismerhetjük a térség történelmi, ökológiai és geológiai sokszínűségét. A kecskeméti Természet Házában a Duna-Tisza köze jellemző élőhelyeit és az ősi mesterségek sajátosságait; a Naprózsa Házban a térség védett területeit, élővilágát; míg a Tisza-völgyi bemutatóházban a Tisza változásait ismerhetjük meg. A Tiszaalpáron található Árpád-kori falurekonstrukció és a Csólyospálosi földtani bemutatóhely is kihagyhatatlan élmény.

Az idegen csengésű kurultaj törzsi gyűlést jelent. Ezen ősi szokás a lovasnomád népek jellemző hagyománya volt évszázadokkal ezelőtt, amelyet 2008 óta elevenít fel a Kurultaj – Magyar Törzsi Gyűlés. A Kurultaj a magyarság, sőt egész Európa legnagyobb hagyományőrző rendezvénye, amelyen több ezer hun, magyar és avar viseletbe öltözött férfi és nő idézi meg a magyar rónaság forró homokján a honfoglalás korát. A lovasbemutatók és a gasztronómiai ínyencségek mellett a törzsi gyűlés fényét emelik a világ különféle tájairól érkező népek képviselői, akik teljessé teszik a Kurultaj fergeteges hangulatát.

Vízi kalandok Tiszakécskén

Tiszakécske híres baracktermő vidéke számos vízi programlehetőséget kínál számunkra. A 300 méter hosszú tiszai homokstrandon bátran fürdőzhetünk, ugyanis szakképzett vízőrök figyelnek a pihenők biztonságára. A strand jól felszerelt, vendéglátóhelyek és különféle szolgáltatók gondoskodnak felhőtlen kikapcsolódásunkról. Amennyiben vízre szállnánk, úgy a közelben lévő hajóállomáson ezt is megtehetjük, hiszen nincs is jobb, mint ebben a formában felfedezni a Tisza élővilágát. A nap fárasztó kalandjait pedig a Tisza ölelésében található Barack Thermal Resort gyógy- és élményfürdő helyi, gyógyhatású hévízében is kipihenhetjük.

Új kiadvány Kecskemét-Bugac térségéről

A Kiskunságban minden természeti adottság képes kiszolgálni az ide érkező belföldi és külföldi vendégeket. A kerékpáros és vallási turizmuson át, a borvidék adta adottságokon keresztül a gazdag gyógyvízkincsig számtalan turisztikai elem fellelhető. Kecskemét és Bugac, illetve a környék különleges desztinációinak megismerésében mostantól egy teljesen friss kiadvány is segítségünkre lesz. A kiadványban rengeteg információt találunk Kecskemét, Bugacpuszta és a térség kulturális, gasztronómiai kincseiről, tájékozódhatunk épített és természeti örökségéről, és inspirálódhatunk következő utazásunkhoz.[1]

A magyar nyelvű kiadvány országszerte elérhető a Tourinform-hálózat irodáiban, illetve az alábbi linken is letölthetjük: https://mtu.gov.hu/documents/prod/kecskemet_bugac_web.pdf

Forrás: https://mtu.gov.hu/cikkek/uj-kiadvany-kecskemet-bugac-terseger-l-2467

[1] https://mtu.gov.hu/cikkek/uj-kiadvany-kecskemet-bugac-terseger-l-2467

A nyárral nem ér véget a turizmus, az ősz beköszöntével új kalandok várnak ránk: Magyarország méltán híres borrégiói változatos élményeket tartogatnak, most pedig megújult arculattal csalogatják a hazai és a külföldi ínyenceket. Bortúránk megszervezéséhez immár sokkal több információt érhetünk el, köszönhetően a megújult bor.hu-nak, amely gazdag tartalommal és praktikus funkciókkal segíti tájékozódásunkat.

Forrás: https://www.pexels.com/hu-hu/foto/alkohol-allo-kep-bor-bor-orszag-290316/

Borvidéki túratippek

Idén ősszel új szemmel fedezhetjük fel Magyarországot, és még jobban megismerhetjük, milyen élményeket kínálnak hazánk borvidékei. A Magyarország borrégióit népszerűsítő kampány elemeivel az óriásplakátokon, a nyomtatott és online felületeken, illetve a közösségi médiában is találkozhatunk majd a következő hetekben. A kampány keretében elkészült imázsfilm pedig a boron, gasztronómián és borvidékeken keresztül inspirál új helyek felfedezésére, amely online és televíziós csatornákon is látható lesz. 

A borturizmus egyre összetettebb élményeket kínál és egyre nagyobb szerepet játszik hazánk turizmusában, hiszen a gasztronómiának kiemelkedő szerepe van az országimázs-formálásban. Ennek mentén megújult a borvidéki utazások népszerűsítését szolgáló bor.hu is, melynek segítségével megszervezhetjük boros utazásainkat: borvidéki túratippek, eseménynaptár, ajánlott borászatok, hiszen a borászatkereső segítségével már csaknem 370 hazai borászat közül válogathatunk. Az oldalon megtudhatjuk a legfontosabb tudnivalókat minden egyes borvidékről, emellett pedig megismerhetjük a jellemző szőlőfajtákat, borstílusokat, földrajzi adottságokat.

Új arculat, bevált ízek

Az arculat nem teljesen új keletű, hiszen a 2019-ben bemutatott közösségi magyar bormárkán – Magyar Bor, Személyesen – alapszik. Az új logókat, szlogeneket, valamint üzeneteket minden magyar borászat szabadon használhatja, feltüntethetők a pincészetek helyszínén, nyomtatványaiban, online felületein és a rendezvényeken. Az új arculat alapján készült borturisztikai kiadványok és térképek szintén a bor.hu weboldalán érhetőek el, nyomtatott formában pedig a Tourinform hálózat irodáiban lehet őket beszerezni. A magyar borvidékeket felölelő 6 borrégió egységes logika mentén kapott itthon és a nemzetközi piacon is jól kommunikálható, az adott régió jellegzetességeit erősítő arculatot. A hat borrégió az alábbi szlogeneket kapta[1]:

Balaton borrégió: Pezsgés, borok, vitorlák és Te személyesen

Duna borrégió: Ízek, borok, pincefalvak és Te személyesen

Felső-Magyarország borrégió: Hegyek, borok, történelem és Te személyesen

Felső-Pannon borrégió: Hit, bor, kultúra és Te személyesen

Pannon borrégió: Völgyek, borok, napfény és Te személyesen

Tokaji borrégió: Dűlők, borok, örökség és Te személyesen

[1] https://mtu.gov.hu/cikkek/a-borturizmus-all-az-szi-kampany-fokuszaban-2452

Magyarországot, Lengyelországot, Csehországot és Szlovákiát összeköti a közös múlt és kultúra, a Visegrádi Együttműködés pedig ismét egyre közelebb hozza Közép-Európa országait. Az idén 30 éves Visegrádi Csoportot évente más-más ország elnöksége koordinálja, a 2021. július 1. és 2022. június 30. közötti időszakban pedig Magyarország látja el ezt a feladatot. A magyar elnökség alatt számos rendezvény keretében ismerkedhetünk meg a visegrádi országok értékeivel, így ősszel is remek programlehetőségek várnak ránk!

Forrás: https://pixabay.com/hu/photos/t%c3%a1jk%c3%a9p-foly%c3%b3-mountianok-dombok-79443/

Négy ország, számtalan érték

A magyar V4 elnökségi évnek köszönhetően az őszi kulturális szezon több izgalmas V4-programot tartogat, többek között koncertek, képzőművészeti, valamint design és divat események várnak minden korosztályt. A színes programokról a folyamatosan frissülő v4elnokseg.hu weboldalon tájékozódhatunk, ahol megismerkedhetünk a Visegrádi Csoport turisztikai kincseivel és az együttműködés történelmével is.[1]

A Nemzeti Filmintézet szeptember 21. és 26. között negyedik alkalommal rendezi meg Budapest legnagyobb nemzetközi filmfesztiválját, a Budapesti Klasszikus Film Maratont. A különleges filmfesztivál hat napja alatt, a főváros több helyszínén, öt tematikus blokkban, hetvennél is több frissen restaurált klasszikus filmet láthatunk, köztük a Visegrádi országok filmjeit is.

2021. október 4-10. között rendezik meg a 360 Design Budapest kiállítást, amely során a Bálnában fedezhetjük fel a hazai és regionális formatervezés sokszínű világát. A modern design alkotások mellett izgalmas programok várnak: magyar és angol nyelvű kurátori tárlatvezetés, valamint hazai és nemzetközi design szakembereket felvonultató kerekasztal-beszélgetések valósulnak meg.

Az Art Market Budapest, Közép- és Kelet-Európa legjelentősebb kortárs képzőművészeti seregszemléje és vására 11. alkalommal várja a látogatókat 2021. október 7-10. között. A közel harminc országból érkező mintegy 120 kiállító jóvoltából több mint félezer művész több ezer alkotását tekinthetjük meg, így régiónk különleges kortárs kulturális értékeibe, a visegrádi országok művészetébe is betekintést nyerhetünk.

2021. október 9-én a Budapest Music Center ad otthont a Cracow Singers fellépésének, amelyen a modern cseh, lengyel és szlovák zene meghatározó alkotói mellett hazánkat két szerző képviseli. A budapesti hangversenyen Liszt-darabok, illetve a visegrádi országok komponistáinak művei csendülnek fel. [2]

[1] https://mtu.gov.hu/cikkek/a-v4-elnokseg-jegyeben-zajlik-az-osz-2457

[2] https://v4elnokseg.hu/programok