A kerékpározás a természetben igazi kalandokat rejt, a legbátrabbak pedig a hegyikerékpározás izgalmait is kipróbálhatják. Mára maguk a hegyikerékpárok is számos alfajra specializálódtak, legyen szó akár a cross-countryról, ahol a táv és kitartás a lényeg, az extrémebb downhillről, ahol a hegyről való lejtőzés áll középpontban, vagy a dirt jump válfajról, ami az ugratásról és a trükkökről szól. Bár a hegyikerékpározás nem a kezdők terepe, érdemes egyszer kipróbálni, ugyanis bármelyik kategóriáról legyen szó, számos izgalmas helyszín található az ország különböző pontjain.
Forrás: https://www.pexels.com/hu-hu/foto/homok-sport-bicikli-kerekparos-90454/
Speciális eszközünk, a monti
Göröngyös, egyenetlen felületeken kényelmetlen és nehéz „hagyományos”, vagyis az aszfaltútra készült bringával tekerni – erre az igényre jött létre a vastagabb gumival, erősebb vázzal és szélesebb kormánnyal rendelkező hegyikerékpár, avagy utcai nevén, a monti. A mai hegyikerékpárok legnagyobb része „merevfarú”, vagyis csak az első kerék rendelkezik rugós felfüggesztéssel, sok esetben viszont a hátsó kerék is felfüggesztett, így a legdurvább terepen is végig kapcsolatban marad a gumi a pályával. Mindenképpen fontos, hogy egy erdei-hegyi túrának megfelelő bringával vágjunk neki, ugyanis az élmény egy nem megfelelő bringával közel sem lesz kellemes, viszont annál veszélyesebb.
A ruhák kiválasztása szintén elsődleges szempont, nem árt rétegesen felöltözni, ugyanakkor kerüljük el a túlöltözködést is – megizzadva egy kis szellő vagy hidegebb időszakban a menetszél is elég a meghűléshez. Bringázás közben sok hőt termel a testünk, így nem árt, ha minimálisan alulöltözünk az átlagos viseletünkhöz képest, valamint életmentő tud lenni egy vékony vihar- vagy esőkabát a változékony időjárás miatt.
Hegyi terepen
Fontos szempont a terep kiválasztásánál, hogy betartsuk a helyi szabályozásokat. Számos természetvédelmi területen tilos, vagy csak feltételek mellett szabad kerékpározni – a legjobb, ha kifejezetten kerékpározásra készült útvonalat választunk, itt a gyalogosokból is jóval kevesebb lesz. Szerencsénkre Magyarországon számos izgalmas útvonalat találunk, amelyeket meghódíthatunk kerékpárunkkal.
A Pilisi Parkerdő területén található a Pilis Bike útvonal, ezzel együtt a Pilis dombjain közel 600 kilométernyi jelzett túraútvonal található. A Bükkben is számos útvonal készült a biciklisták számára, az egyik legszebb köztük a Felsőtárkány és Szarvaskő között futó – itt összesen kb. 350 kilométernyi útvonal áll a montisok rendelkezésére. Zemplénben szórakozással egybekötött kihívást jelent a Boldogkő és Regéc vára közti vonal, a túrát pedig Tokajban, egy finom pohár borral zárhatják az utazók. A „Medvés Kör” kedvelt útvonal a Karancs-Medves vidéken – ide már nem árt egy kis erőnlét, ugyanis a pálya szintkülönbsége 1413 méter. A Bakonyban szintén számos kerékpáros útvonal található: Eplényben, a Kab-hegy körzetében és a Várpalota mellett garantáltan mindenki megtalálja a neki tetsző pályát.
A downhill kerékpárosok speciális igényeit a bikeparkok, a kifejezetten biciklistáknak létrehozott parkok szolgálják ki a legjobban, mivel itt leggyakrabban felvonó is rendelkezésükre áll a bringásoknak. Az Eplényi downhill pálya az országos bajnokság helyszíne, ez kidolgozottságát és minőségét is jelzi. Sopronban a Lövér kempingtől indul egy 11 kilométeres szakasz, amelyet 2013-ban adtak át.
Budapesten a Normafáról, János-hegyről induló vonalak sokasága szolgálja ki a downhill szerelmeseit, a Hármashatár-hegynél található Bro’Hill Freeride Park pedig az ugratni és trükközni vágyókat fogja leginkább vonzani.
Számos weboldal és applikáció segít nyomon követni és felfedezni biciklis útvonalakat, akár a közvetlen közelünkben is, például a merretekerjek.hu, a Naviki vagy a Trailforks.[1]
Tippek és trükkök
Soha ne szégyelljük felrakni a védőket! A bukósisak az alapja mindennek, az extrém műfajok között népszerű az állvédős „full face” sisak, de a térd- és sípcsontvédő, kézvédő és gerincvédő is mindennapi látvány. A plusz biztonság a magabiztosságunkon is segít, ami rettentően fontos a hegyikerékpározásban, főleg az extrémebb kategóriákban – szinte bárhol le lehet ereszkedni biztonságosan, ha nyugodtak maradunk és nem veszítjük el a lélekjelenlétünket, azonban garantálható a bukás, ha pánikba esve satufékezünk egy hegyről lefelé jövet.
Legyünk tisztában saját képességeinkkel és határainkkal! Ha valamit túl durvának és félelmetesnek érzünk, bátran szálljunk le a bringáról és sétáljunk át az akadályon, vagy forduljunk vissza. Teljesen felesleges emiatt szégyenkezni – mindenki volt kezdő, és ezerszer rosszabb látvány, ha valaki összetöri magát, mint az, hogy a „csirkeutat” választotta. A cél, hogy jól érezzük magunkat.
Nagyon fontos, hogy jól ismerjük a bringánkat. A súlypont áthelyezése, az optimális fékezés és a bringa viselkedése mind olyan tudás, amelyeknek teljes birtokában kell lenni ahhoz, hogy magabiztosan vegyük az akadályokat. Karbantartással megelőzhetjük a legrosszabbkor történő defektet és láncelszakadást, illetve abban is segít, hogy jobban megértsük a bicikli működését.[2]
A hegyikerékpározás izgalmas, kihívást jelentő sport, megerősíti kapcsolatunkat a természettel, és nem utolsósorban kiváló kollektívateremtő – már csak ezért megéri belevágni!
Forrás: https://www.pexels.com/hu-hu/foto/fa-ut-tajkep-termeszet-8926944/
[1] https://csodasmagyarorszag.hu/cikkek/ezek-a-legjobb-hegyi-bringapalyak-magyarorszagon-Ezek a legjobb hegyi bringapályák Magyarországon (csodasmagyarorszag.hu)
[2] https://www.welovecycling.com/hu/trekking-mtb/5-tipp-kezdo-mtb-seknek/
