Az Országos Kéktúra hazánk legismertebb és leghosszabb természetjáró útvonala, melynek felfedezése családdal, barátokkal, vagy akár egyedül is páratlan élményt nyújt. A túrát bárki, bármikor, bármelyik igazolópontnál megkezdheti és nem szükséges a szakaszokat sorrendben teljesíteni. Bejárása nincs időkorláthoz kötve, így minden természetbarát a saját tempójában, kedve szerint fedezheti fel hazánk különböző tájegységein átívelő útvonalát. A kéktúra hatalmas népszerűségnek örvend, eddig több mint 10 ezren teljesítették a három útvonal valamelyikét.

Forrás: https://www.kektura.hu/media/thumbs/ak/ek/tu/a-kekturazas-kezdo-lepesei-023a74a6-845360.jpg

A kéktúra története

A neves jelvényszerző túramozgalom a Budapesti Lokomotív Sportkör Természetjáró Szakosztály alapítójának, dr. Vízkelety László javaslatára jött létre. Vízkelety egy olyan célt szeretett volna sporttársainak kitűzni, mely egyaránt megfogható, teljesíthető, ugyanakkor élményt nyújt. Az 1952-ben meghirdetett túrázást kizárólag a szakosztály tagjai számára nyitották meg Tapolca és Sátoros-(Zempléni) hegységi Tolvaj-hegy közötti kék útvonalra. A túrázók a 852 km-es útvonalat 25 részletben teljesíthették, melynek végén kéktúra jelvényt, 15 km teljesítése esetén karjelvényt kaptak. 1953-ban megszületett a Kéktúra első füzete, benne a teljesítés feltételeivel és a 25 túraszakasz részletes leírásával. Ebben az évben nyolcan teljesítették a túrát, azonban a nagy népszerűséget szerzett programhoz később több ezren csatlakoztak. Ugyanebben az évben a túrázók körét kibővítették a vasutas szakosztályok tagjaival, néhány évvel később pedig egyre több szakosztály kérvényezte belépését a pecsétgyűjtésbe. 1959-ben egy újabb füzetet adtak ki, mely tartalmazta a túraszakaszok térképvázlatát, illetve a kiadványba bekerültek a fontosabb látnivalók (várak, templomok, kastélyok). A végpontok módosultak, a résztvevőknek Sümeg és László tanya közötti vonalon 882 km-t kellett megtenniük a túra teljesítéséért. 1961-ben a Magyar Természetbarát Szövetség felkarolta az Országos Kéktúra mozgalmat és átvette a túra szervezését, irányítását. A szövetség hozta létre a kevesebb szakaszt tartalmazó Úttörő Kéktúrát, mely ma Gyermekkéktúra néven népszerűsíti a természetjárást a fiatalabbak körében. 1979-ben a Magyar Televízió stábja 77 nap alatt végigjárta keletről nyugatra az útvonalat, mely során leforgatták a „Másfélmillió lépés Magyarországon” c. többrészes filmet, mely az egész magyar társadalommal megismertette a kéktúrát. Az 1996-ban megjelent füzetben már a ma ismert végpontok találhatók, így a teljes hossz 1128 km-re nőtt. A rendszerváltáskor megszületett a Dél-dunántúli Kéktúra, majd 1996-ban az Alföldi Kéktúra. A három útvonal összekapcsolódásával jöhetett létre a több mint 2500 km hosszú Országos Kékkör.

Forrás: https://crm.mtsz.org/msite/24/page_image_11419.jpg

Kéktúra kisokos

Az Országos Kéktúra hosszabb és rövidebb szakaszokban szeli át az országot, bejárásához a fehér alapon kék sávos jelzést kell követni. Az útvonal különböző tájegységeken halad át, rengeteg természeti és építészeti látnivalóval fűszerezve. A 27 szakaszra osztott túra két végpontja – Hollóháza és Írott-kő – között bármelyik igazolóponton elkezdhető és befejezhető a kéktúrázás, tetszőleges irányba haladva. Bejárást bárki, bármikor elkezdheti, teljesítése nincs időkorláthoz kötve. Egyetlen feltétele, hogy az útszakaszok kizárólag gyalogosan tehetők meg. Indulás előtt érdemes beszerezni egy igazolófüzetet, amiben a pecséteket gyűjthetjük. Ha a teljes útvonal megtételéért díjat szeretnénk kiérdemelni, az MTSZ által kiadott, eredeti példányt kell megvásárolni. Az egyedi bélyegzőket az útvonalon kihelyezett dobozokban találjuk, melyeknek koordinátái megtalálhatók a megújult honlapon, vagy a Természetjáró applikációban. A füzetek érvényessége nem jár le, tehát egy régebbi kiadással ugyanúgy megtehetjük a túrát. A kiránduláshoz érdemes beszerezni egy bélyegzőpárnát, ugyanis a kihelyezett dobozokban csupán a gumilenyomatok vannak elhelyezve.[1]

A legenda régi, a honlap új

A kéktúrák koordinátora, a Magyar Természetjáró Szövetség megújult honlappal várja az érdeklődőket. Dinamikus tartalmak és naprakész információk a letisztult dizájnnal átlátható képet nyújtanak a három kéktúráról. Az egyes szakaszoknál leírásokat, fényképeket, távolsági adatokat találunk, melyek könnyítik a túrázás tervezését.[2]

Látogasson el Ön is a megújult honlapra: https://www.kektura.hu/

[1] https://www.kektura.hu/

[2] https://mtu.gov.hu/cikkek/megujult-a-kektura-weboldala-2277

Magyarországon számtalan vár és kastély várja a hazai és nemzetközi látogatókat. Némelyiket belülről is megtekinthetjük, azonban vannak olyanok, melyeknek csupán a parkja nyitott az érdeklődők előtt. Minden épületegyüttes valamilyen érdekes, misztikus történettel rendelkezik, némelyiket régészeti leletek bizonyítanak, néhány legenda szájhagyomány útján maradt fenn. A vár kifejezés az iráni eredetű vára (fedezék) és var (erődítmény) szavakból épült be a magyar szókincsbe.

Forrás: https://i.szalas.hu/pois/172/original/6701.jpg

Székesfehérváron, a Mária-völgyben található a Bory-vár, melyet Bory Jenő építészmérnök és szobrász nagyrészt egyedül épített 40 éven keresztül. A várat a Guinness Rekordok Könyve is jegyzi, mint a világ legnagyobb olyan épületét, melyet egyetlen ember épített. A szobrász nem épületnek, hanem műalkotásnak tekintette a várat, mely évről évre, tervek nélkül fejlődött, bővült. Bory foglalkozásából adódóan a falat szinte mindenhol kisebb-nagyobb szobrok díszítik, melyek a várhoz hasonlóan betonból készültek. Az épületben 31 helyiség található, melyek közül csupán a műterem látogatható, ahol szobor- és képkiállítás várja a látogatókat. A vár egyes részei a mai napig magánlakásként funkcionálnak, itt nagyrészt Bory leszármazottai laknak. A mérnök és felesége a várban vészelte át a világháborút, mely után Bory Jenő nyugdíjas éveit a háborús károk helyreállítására fordította.

A budapesti Városligetben áll az 1896-os millenniumi ünnepségsorozatra épült Vajdahunyad vára. A vár három dimenzióban mutatja be a magyar építészettörténet különböző stílusait, így a romántól a reneszánszon át a barokkig találunk benne elemeket. Az épületegyüttes Alpár Ignác alkotása, mely 4 hídon át közelíthető meg. A vár legjellegzetesebb része az Erdélyi Vajdahunyad várára emlékeztet, nevét az épületcsoport innen kapta. Főbejáratát az Oroszlános kőhídon át közelíthetjük meg, amely végében álló Hidaskapu egy klasszikus középkori várkaput idéz fel. A főkapuval szemben Anonymus szobrába botlunk. Az épületcsoport 21 részből áll, ami egy trapéz alakú udvart ölel körül. A vár elemei az ország különböző pontján megtalálható, a különböző építészeti stílusokra legjellemzőbb épületek kicsinyített reprodukciói. A Vajdahunyad vára három, jól elkülöníthető stílusirányzatra, egységre tagolódik. A román kori épületcsoport az Árpád-házi királyok stílusát mutatja be, ennek fényében épült a Hidaskapu, az Oroszlános kőhíd, a Kerengő, vagy a Jáki kápolna, melyet eredetileg könyvtárként akartak használni, azonban a környékbeli hívek kérésére egyházi funkciót kapott. Gótikus stílusban épült a Hunyadi udvar, a Dómhomlokzat, illetve a Lovagterem, amely a vegyes uralkodóházi királyok korát idézi meg. A reneszánsz-barokk épületcsoport a Habsburgok korát eleveníti meg, ebben a stílusban épült a Magyar Mezőgazdasági Múzeum, Európa legnagyobb agrármúzeuma. Gyűjteményében többek között megtalálható az 1852-ben Magyarországra került első gőzlokomobil, hazai és külföldi mezőgazdasági eszközök, valamint a világhírű trófeakollekció.

Forrás: https://i.szalas.hu/pois/3636/original/8719.jpg

A Balaton-felvidék leglátványosabb vára a 239 méter magas hegy tetején álló Szigligeti vár. Az erődítményt a pannonhalmi apátság építette 1260-1262 között IV. Béla megbízására, akinek annyira megtetszett a vár, hogy egy csere következtében megszerezte magának. Az erődöt a törökök soha nem tudták elfoglalni. A 16. századra elavult, mivel nem esett a fontosabb hadjáratok útvonalába, így korszerűsítése elmaradt. A 17. század végén villám csapott az egyik tornyába, melyben puskaport őriztek, aminek következtében a vár épületei leégtek. A még álló részeinek lebontását I. Lipót rendelte el 1702-ben, a vár köveit a környékbeliek építkezésére használták.

Sopronban, a Kolostor-erdő közelében áll a 4200 m² alapterületű Taródi vár, melyet nagyrészt egyetlen ember, Taródi István saját kezűleg épített. Az épületet a köznyelv Bagolyvárként, vagy Bolondvárként is emlegeti, utóbbit, az építész rögeszmés, kitartó munkája miatt kapta. Taródi, aki egész életét a vár építésére szentelte, 1925-ben született és 2010-ben hunyt el, az épületet nem tudta teljesen befejezni. A vár a középkori lovagvárak mintájára épült, emiatt található benne lovagterem, borház, kút, csigalépcső, várfürdő, torony, illetve alagút. Az épületbe egy 3 méter mély vizesárok felett, felvonóhídon át lehet bejutni.

Hazánkban számos pazar látványt nyújtó kastélyra lelhetünk. A legtöbb mesebeli épület belülről is látogatható, de akadnak olyanok, melyekben a mai napig magánszemélyek laknak. A kastély kifejezést a német Kastell szóból vette át a magyar nyelv, melynek forrása a latin castellum (vár, erődítmény).[1] Egy korábbi cikkünkben már megemlítettük hazánk leghíresebb úri épületeit.

Tiszadob településen található a 3000 m² területű Andrássy kastély. Az épület id. Andrássy Gyula, az Osztrák-Magyar Monarchia első külügyminisztere megbízásából 1880-1885 között épült. A kastélyt egy 500 hektáros park veszi körül, kelet felől a Tisza határolja. A település Monoki Anna hozományaként a 17. század közepén került az Andrássy család tulajdonába, melyet 1945-ig birtokoltak. A kastély a budapesti Vajdahunyad vár tervezője, Alpár Ignác tervei alapján készült, romantikus külsejét valószínűleg a Loire-menti kastélyokról mintázta. Az I. világháború során az épület belső berendezése teljesen megsemmisült, a II. világháború után pedig állami kézbe került, majd 2007-ig gyermekotthonként funkcionált.

Forrás: https://kep.index.hu/1/0/2711/27112/271128/27112815_2079269_f6f755d44bb813d02df584aadd3cbfbe_wm.jpg

A Wenckheim kastély Békés megyében, Szabadkígyóson található, ez volt a család legnagyobb és legkorszerűbb birtoka. Az építkezés 1875 és 1879 között zajlott, a terveket Ybl Miklós készítette. A neoreneszánsz és eklektikus stílusú épületben a család 1944-ig lakott. Wenckheim Krisztina kérésére a kastélynak annyi bejárata van, ahány évszak, annyi szobája, ahány hét, annyi ablaka, ahány nap van egy évben. A földszinten található a könyvtár, az ebédlő, a nagyszalon és egy dohányzó, míg az emeleten helyezkednek el a lakosztályok és vendégszobák.

A Nádasdy kastély küllemében leginkább az angol Tudor-kori várakra emlékeztet. A család 1851-ben vásárolta meg a birtokot, melyet 20 évvel később Nádasdy Ferenc eklektikus stílusban átépíttetett. A kastély a maga idején rendkívül modernnek számított, volt benne vízvezeték, légfűtés, gázvilágítás, valamint telefonhálózat (beszélőcső-hálózat). A konyhát a kastélytól egy különálló épületbe helyezték, ahonnan egy földalatti alagúton át jutott el az étel a főépületbe. A kastély egyik legérdekesebb terme az Ősök csarnoka, egy hatalmas arckép terem, melyet az elődök képmásai díszítettek.[2]

Együttműködés a magyar kastélyok népszerűsítése érdekében

A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) és a Nemzetvédelmi Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. (NÖF) megállapodást kötött, melynek célja a kölcsönös marketingtámogatás, a kastélyok, várak minőségrendszerének közös kidolgozása, illetve, hogy minél több hazai és nemzetközi turista ismerje meg és látogasson el hazánk legszebb épületeihez.

A turizmus visszaépítésében kiemelt szerepe lesz az együttműködésnek, hiszen a jövőben vélhetően felértékelődnek a szabadtéri programok és az olyan hazai attrakciók, mint a kastélyok, várak, kastélykertek és parkok, amelyek lehetőséget biztosítanak a kikapcsolódásra. Az MTÜ nagy hangsúlyt fektet a hazai örökségvédelmi helyszínek bemutatására, míg a NÖF vezető szerepet tölt be a létesítmények állapotának megőrzésében, fejlesztésében és üzemeltetésében. Koordinációjában valósulnak meg a Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram fejlesztései is, melyek keretében országszerte 30 műemlék (18 kastély és 12 vár) újul meg.[3]

[1] https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-etimologiai-szotar-F14D3/k-F287B/kastely-F29CF/

[2] https://www.orszagjaro.net/varak-es-kastelyok/

[3] https://mtu.gov.hu/cikkek/egyuttm-kodes-a-kastelyok-nepszer-sitese-erdekeben-2254

A Budai Várnegyed Budapest városképének jellegzetes része, melyet a külföldi turisták mellett magyar lakosok is előszeretettel látogatnak. A könnyen megközelíthető „mini város” csodálatos panorámát nyújt a fővárosra, emellett a kerület számtalan kulturális programmal, szórakozási lehetőséggel és gasztronómiai élménnyel várja a látogatókat.

Forrás: https://pb2.jegy.hu/imgs/system-4/program/000/109/346/varbol-palota-seta-a-budai-varban-original-143561.jpg

Egy kis történelem

A Budai Várnegyed két, egymástól jól elkülöníthető részből áll; a polgárvárosból és a királyi palotaegyüttesből. IV. Béla az 1241-42-es tatárjárást követően rendelte el a várak építését. Hunyadi Mátyás uralkodása alatt a várnegyed fejlesztései a királyi palotára koncentrálódtak, valamint ekkor épült ki a városi vízvezeték-rendszer. A 16. század hanyatlást hozott a várnegyed életében, hiszen a 150 éves török uralom idején a település hatalmas károkat szenvedett. Az 1686-os visszafoglalást követően újult lendülettel indultak meg a fejlesztések. Mária Terézia Budára helyeztette a nagyszombati egyetemet, majd 1783-ban ide kerültek a pozsonyi kormányszékek is. A kiegyezés után virágzó korszak kezdődött a Budai Vár életében, ekkor épült meg többek között a sikló is. A II. világháború során súlyos károk érték a polgárvárosi részt és a palotaegyüttest is. 

Látnivalók a Budai Várnegyedben

A tatárjárást követően IV. Béla védőfalakat emeltetett a Budavári Palota köré, mely a 14. században királyi szentéllyé vált. Nagy Lajos király áthelyezte rezidenciáját Visegrádról Budára, ezzel egy időben bővítette és erősítette a várat. Az Anjou-kori palotaépítést Luxemburgi Zsigmond folytatta, Mátyás király építkezésinek nyomai az itáliai reneszánsz hatású kápolnában és a Corvinákat őrző könyvtárban jelennek meg. A török hódoltság idején a palota többször leégett. A mai formájában ismert királyi palota építészettörténete Mária Terézia korára nyúlik vissza. A császári és császárnői lakosztályt a Dunára néző első emeleten alakíttatta ki. A szabadságharc során a palota megrongálódott, a károk helyreállítása I. Ferenc József magyar király koronázása után indult meg. Az épületegyüttes ma látható formáját Ybl Miklós, illetve Hauszmann Alajos tervei alapján nyerte el. A palota körül érdekes és értékes szobrokat találunk, a főbejárat előtt két oldalon látható Csongor és Tünde, a palota előtt áll Savoyai Jenő emlékszobra, nem messze tőle pedig az 1903-ban állított Turul madár.[1]

A 18. század elején felhúzott hajtogatott alaprajzú Halászbástyát, a kor legmodernebb várvédelmi elvei szerint építették. Elnevezését hagyományosan azzal magyarázzák, hogy a falak védelmét a halászok céhe látta el, azonban valószínűbb, hogy a várszakasz alatt elterülő Halászváros városrészről kapta a nevét. A falszakasz északi végén egy gyalogos ösvény kötötte össze a várat a külvárossal, melyet főként a halászok használtak a budai halpiacra menet. Érdekessége, hogy Hunyadi László ugyanezen az ösvényen kísérelte meg a menekülést 1456-ban. A falszakaszt a Mátyás-templom 19. századi átépítésekor Schulek Frigyes újjáépítette. Az építész meghagyta a 18. századi erődrendszert, azonban a tagoltatlan bástyák és falak merevségét új építészeti elemekkel oldotta fel, mellyel igazodott a templom architektúrájához. A bástya sarkpontjain öt kisebb és egy nagyobb tornyot emelt, melyeket a román kori kolostorok kerengőjére emlékeztető fedett árkádokkal kötött össze. Az átépítés a 20. század elején, 3 év alatt befejeződött, az építkezések során számos régészeti lelet került elő.[2]

Forrás: https://www.programturizmus.hu/media/image/big/ajanlat/szabadido/varosnezes/varosnezo-programok/14/3690-halaszbastya.jpg

A Halászbástya szomszédságában áll a Mátyás-templom. Keletkezésével kapcsolatos pontos adatok nem maradtak fent, de a szakemberek 1246-1247-re becslik építésének kezdetét. Egy évszázaddal később, egy mise közben az egyik tornya összedőlt. Ugyan a balesetben senki nem sérült meg, azonban ez elég volt ahhoz, hogy elkezdjék átalakítani az épület szerkezetét. Mátyás király több szálon is fűződik a templomhoz, itt vette el Pobjebrád Katalint, illetve mikor 1470-re befejeződtek a munkálatok, Mátyás kitűzte az épületre címerét. 1541-ben, mikor Szulejmán elfoglalta Budát, a templom dzsámiként funkcionált. Több koronázás is zajlott az épületben, elsőként Károly Róbertet, majd Ferenc Józsefet és feleségét, valamint utolsó királyunkat, IV. Károlyt és feleségét is itt koronázták.[3]

A Köztársasági Elnöki Hivatalnak otthont adó Sándor-palota 1806-ban épült meg, Sándor Vince gróf utasítására. A mai napig vitatott, hogy az osztrák Johann Aman vagy Pollack Mihály tervei alapján készült a visszafogott, klasszicista épület. A kiegyezéskor Andrássy Gyula miniszterelnök ezt az épületet szemelte ki kormányrezidenciának, melyet Ybl Miklós alakított át, hogy miniszterelnökségi funkcióinak eleget tegyen. Tisza Kálmán miniszterelnök javaslatára a palota kevesebb, mint 180 ezer forintért és két Andrássy úti telekért cserébe állami tulajdonba került. A földszinten helyezkedtek el az irodák, az emeleten, a Dunára néző oldalon a miniszterelnöki lakosztály és a hivatali rezidencia, a sarokteremben pedig a minisztertanács ülésezett. Az emeleten tartották a fogadásokat, rendezvényeket a Mária Terézia szalonban, a gobelin-, és tükörteremben. A II. világháború alatt az épületet lebombázták, melynek felújításával az állam rendszerváltásig nem törődött. 1990-ben az Antall-kormány vette újból számításba a Miniszterelnöki Hivatal ideköltözését, melyet a következő kormány figyelmen kívül hagyott. Végül 2002-ben fejeződtek be a helyreállítási munkálatok, azonban Medgyessy Péter kormányfő nem akarta a világörökség részeként nyilvántartott palotába helyezni hivatalát, így vált az épület a Köztársasági Elnök hivatalává. Az államfői rezidencia ezzel szimbolikusan is elköltözött az Országházból, mellyel elhatárolódást fejez ki a törvényalkotó szervtől.[4]

Forrás: https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/9/9e/S%C3%A1ndor-palota_naps%C3%BCt%C3%A9sben.jpg

A Sziklakórház Atombunker Múzeum a Budai Vár alatt húzódó pincerendszerben üzemel, mely évszázadokon át adott menedéket tűzvész, vagy ostrom idején a várban, és az akörül lakóknak. A 19. század végére elhagyatottá vált, azonban az I. világháború rámutatott a hely fontosságára. A 20. század elején új fegyverek kerültek a frontvonalra, valamint a katonai repülőgépek megjelenésével a légtér is csatatérré vált. A bunker kiváló menedéket nyújtott a légi csapások és a gáztámadások idején. Az 1930-as évek végére, a II. világháborúra való felkészülés során légoltalmi riasztóközpontot alakítottak ki a mai múzeum területén. A háború kitörése után a pincerendszert folyamatosan bővítették, 1939-től hivatalosan is óvóhelyként működött. 1942-ben megkezdődött a Fővárosi Szükségkórház kiépítése, hiszen a fővárosban nem létezett ezen kívül olyan intézmény, ahol biztonságosan lehetett operálni, gyógyítani. Az eredetileg 60 fősre tervezett létesítményt a duplájára bővítették. A Sziklakórház az ország egyik legfelszereltebb intézménye volt, saját víz-, és villanyellátással, szellőztetővel és röntgengéppel rendelkezett.[5]

A Budavári Sikló Széchenyi Ödön kezdeményezése alapján, 1870-ben készült el. A világ második hegyi kötélvasútja a 90 méteres szakaszt egy 30 fokos lejtőn teszi meg, melynek mozgatóerejét az alsó állomásnál lévő gőzgép biztosította. Szerkezete 74 éven át problémamentesen működött, azonban a II. világháború alatt a gépházat bombatalálat érte, aminek következtében a sikló 1986-ban kezdte meg újra működését. A jármű eredeti funkciója szerint a kormányhivatalok tisztviselőinek munkába járását segítette, mellyel kevesebb, mint 2 perc alatt eljutottak a Clark Ádám térről a Várba, azonban ma már kizárólag turisták használják.[6]

A neoreneszánsz Várkert Bazár 1875-1883 között épült, ma része az UNESCO világörökségek listájának. Kezdetben kereskedelmi funkciót töltött be, később műtermeknek, kiállításoknak adott otthont. 1961-től ifjúsági parkként működött az 1984-es bezárásáig, mikor az épület életveszélyessé vált. Közel 30 év kihasználatlanság után ma kiállításoknak, rendezvényeknek, zenés eseményeknek ad otthont.[7]

Forrás: https://i.szalas.hu/pois/4874/original/28085.jpg

[1] http://www.budavar.hu/budai-var

[2] http://budavar.btk.mta.hu/hu/utcak-terek-epuletek/halaszbastya.html

[3] https://matyas-templom.hu/

[4] https://mult-kor.hu/20100806_a_magyar_allamfo_rezidenciaja_a_sandorpalota

[5] https://www.sziklakorhaz.eu

[6] https://bkk.hu/utazasi-informaciok/kozossegi-kozlekedes/siklo/

[7] https://www.budapestinfo.hu/hu/varkert-bazar  

Az extrém sportok és magas helyek szerelmesei hazánkban négy helyszínen is mászhatnak a via ferrata útvonalain. A drótköteles, biztosított mászó túra kiváló szabadidős tevékenység, mely nem igényel a hagyományos sziklamászáshoz hasonló gyakorlatot, így kicsik és nagyok, fittek és kevésbé aktívak is bátran válogathatnak a különböző nehézségű vasalt utak között.

Forrás: https://cdn.nwmgroups.hu/s/img/i/1902/20190215via-ferrata-zillertalvolgyi-alpok-ausztria.jpg

Mi az a Via Ferrata?

A via ferrata elnevezés az olasz „vas út” szavakból származik, a magyar nyelvben eredeti nevén, vagy a vasalt utak megnevezéssel szoktunk rá hivatkozni. A via ferrata az extrém sportok kategóriájába sorolandó szabadidős kültéri tevékenység, mely olyan falmászást jelent, mikor kiépített úton, egységes felszereléssel, drótkötél mentén folyik a túra. Ez a fajta sport nem igényel olyan szintű felkészültséget, mint a hagyományos szikla- és falmászás, azonban szükséges hozzá egy általános erőnlét, illetve a tériszony leküzdése elkerülhetetlen. A vasalt utak hosszban, nehézségben, időtartamban eltérőek lehetnek, fokozatukat betűkkel jelöljük, mely alapján a túrázó kiválaszthatja, milyen nehézségű pályán szeretne mászni. Az Alpokban jelenleg több, mint 1000 via ferrata található, legnagyobb számban Ausztriában és Olaszország északi részén épültek ki. A túrák hossza 1-2 órástól 8-9 órásig terjedhet, az olasz Dolomitokban pedig többnapos túrázásra is van lehetőség, ilyenkor a mászók az éjszakát a hegyoldalban lévő vendégházakban töltik.

Honnan ered ez az extrém sport?

Hegyi falvakat, városokat összekötő hidak, biztosított erdei ösvények mindig is léteztek, mellyel a magaslati települések közötti közlekedést és kereskedelmet könnyítették. A via ferratahoz hasonló, kapaszkodókkal és kivájt ösvénnyel rendelkező legrégebbi útvonal a 15. század végére, Mount Auguille oldalába vezethető vissza. Itt a mászást segítő eszközök mindegyike fából készült. A mai, drótköteles vasalt utak feltételezett elődje az 1843-ban, az osztrák Dachstein gleccsernél kiépített út, ahol már a mászást fém kapaszkodók, vasrudak, kötelek segítették. A 19. század második felében a hasonló útvonalak száma megnövekedett a környező hegyekben. Az első világháború idején az akkor még Osztrák-Magyar Monarchia területéhez számított Dolomitokban építettek drótkötéllel biztosított hegyi ösvényeket, melyek a hadsereg és ellátmány gyors mozgósítására szolgáltak. A vasalt utak funkciójuk szerint csak a 20. század végén váltak szabadidős sporttá.[1]

Vasalt utak Magyarországon

Hazánkban 15 via ferrata útvonal várja 4 helyszínen az érdeklődőket, nehézségi szintjük B/C fokozattól E/F fokozatig terjed. A legkönnyebb „B” pályákat 5-6 éves gyermekek és kevésbé aktív felnőttek is bátran kipróbálhatják, azonban a nehezebb utakat a sportos, rutinos, kitartó felnőtteknek ajánljuk.

A Magas-Bakonyban található Cseszneknél öt különböző pályán tehetjük próbára erőnket. A Futrinka Ucca egy „B” fokozatú út, mely gyermekeknek, kezdőknek, tériszonyosoknak ajánlott, ez az ország legkönnyebb útvonala. Az út 100 méter hosszú, 45 méter szintkülönbséggel, vietnámi híddal, lankás részekkel kiváló bemelegítés a nehezebb pályákhoz. Az Ostromlók útja „C” szintű útvonal az ország első vasalt útja. A kezdőknek ajánlott úton, egy völgyön átívelő hídról gyönyörködhetünk a tájban. A Várpanoráma út már „D” fokozatú útvonal, melyet a gyakorlottabb mászóknak ajánlunk. Az út 180 méter hosszú, szintemelkedése 55 méter. Az utat csúszós kövek nehezítik, azonban lehetőségünk nyílik kimászni a fák lombkoronája fölé, ahonnan csodálatos panoráma nyílik a szurdokra és a Cseszneki várra. A Tálos Zoltán emlékút nevét egy 20. századi profi sziklamászóról kapta. Az út nem hosszú (70 m), azonban extrém nehéz besorolású és edzett, profi mászóknak ajánlott. Csesznek legnehezebb pályája az MZ/X, csak jó fizikumú, tapasztalt mászóknak érdemes vele próbálkozni. A teljesítéséhez váltócipő erősen ajánlott, mivel a sáros, csúszós cipőtalp veszélyes lehet az út egyes részein.

A Csesznek község mellett található Cuha-völgye két másik vasalt úttal bővíti a magyar via ferrata hálózatot. A Bucsek Henrik Emlékút, 350 méteres hosszával hazánk leghosszabb útvonala, azonban „C” nehézségű, vagyis kezdők is bátran mászhatják. Az út a cseszneki vasútvonal alagútja fölött halad el, mászásideje 30-60 perc. Az Ariadné fonala, “D/E” nehézségű pálya már edzettebb mászóknak ajánlott.

Forrás: https://kep.cdn.index.hu/1/0/3376/33769/337695/33769599_2586415_ed253f507bce013ee3c40f7ccce5f209_wm.png

Hazánk harmadik via ferrata helyszíne Tatabánya. A 72 ezer lakost számláló megyeszékhely a Vértes és Gerencse törésvonalában helyezkedik el. A város a Budapest-Bécs útvonal egyik legfontosabb megállója, jellegzetessége a bánhidai csata emlékét őrző Turul szobor. A Tatabányai medence természeti kincsekben gazdag, mely évezredek óta ideális lakhelyként szolgált az emberiség számára, melyre a Szelim-barlangból és Vértesszőlősről származó leletek utalnak. A vasalt utak hálózatából négy utat mászhatunk meg a város környékén. Tatabánya legkönnyebb útja a „C” nehézségű Öt vezér út, melynek bejárása 1-1,5 órát vesz igénybe. Sportos kezdők bátran kipróbálhatják, gyermekeket azonban szülői felügyelet mellett, 150 cm magasság felett engednek a pályára. A Hét vezér út „D” fokozatú útvonal különlegessége a falsávokat összekötő vietnámi hidak sorozata, az előbb említett úthoz hasonlóan ez az út is 1-1,5 óra alatt kellemesen bejárható. A Turul út nevéből adódóan a Turul-emlékmű alatt vonul végig. A „D/E” nehézségű, 100 méter hosszú pálya gyakorlott mászóknak ajánlott. A Kata út nevét Tolnay Kata hegymászóról kapta, aki három társával együtt, egy hegyomlás során vesztette életét 2009-ben, a Himalájában. A pálya „E” besorolása alapján kizárólag erős és gyakorlott via ferrata mászóknak ajánlott.[2]

Hazánk legújabb via ferrata útvonala a Sárospataktól északra található Megyer-hegyi tengerszemben épült ki. A völgyet a középkor óta emberi kéz formálta, bányászok malomköveket vájtak ki a hegyoldalból, melynek néhány darabját még ma is megtaláljuk a helyszínen. A csapadékvízzel megtelt tengerszem amellett, hogy páratlan látványt nyújt, sajátos botanikai, zoológiai és földtani értékekkel bíró terület.[3] Négy különböző nehézségű pálya közül választhatunk, melyeket túravezetővel, vagy önállóan is végigmászhatunk.

[1] https://en.wikipedia.org/wiki/Via_ferrata

[2] https://www.vasaltutak.hu/

[3] http://anp.nemzetipark.gov.hu/megyerhegyi-tengerszem-termszetvedelmi-terulet

A fesztivál szó említésekor leggyakrabban az olyan grandiózus rendezvények jutnak az eszünkbe, mint a Sziget, a Balaton Sound vagy a VOLT Fesztivál. A latin eredetű festivus, fiesta, festa szavak ünnepi játékokat, nagy lakomákat jelentenek. Az ilyen közösségformáló nagyszabású események az emberi történelem során végig jelen voltak. A ma használatos fesztivál szó alatt olyan többnapos, tömegeket vonzó összejövetelekről beszélünk, melyek szerveződhetnek irodalom, zene, sport, gasztronómia, vagy valamilyen kulturális néphagyomány köré. Bár az elmúlt egy év nem kedvezett a fesztiválok szerelmeseinek, nosztalgiázni mindig jó. Tegyünk együtt egy képzeletbeli túrát kedvenc hazai rendezvényeink között.

                                               Forrás: https://europa.eu/youth/sites/default/files/article/sziget-line-up.jpg

A modern fesztiválok közös jellemzője az ünnepi jelleg, a promóciós, figyelemfelkeltő kampányok, melyek kiemelik az esemény különlegességét. Ezen reklámok célja a fesztiválhangulat átadása és a hétköznapi élettől, a megszokottól való elszakadás hangsúlyozása a látogatók felé. Az alábbi cikkünkben a hazai fesztiválkínálat gyöngyszemeiből fogunk csipegetni, a mindenki által jól ismert könnyűzenei rendezvénysorozatok mellett regionális, kisebb fesztiválokról is említést teszünk.

Hagyományőrző kulturális fesztiválok

A magyar konyha talán legjellegzetesebb hozzávalója a paprika, így nem csoda, hogy hazánk elsőszámú fűszere saját fesztivált kapott. A Kalocsai Paprikafesztivált a „paprika fővárosában” rendezik meg, látogatottsága évről évre emelkedik. A látogatók a színvonalas kulturális és szórakoztató programok mellett részt vehetnek a Paprikás Ételek Főzőversenyében, ahol nem csak hazai, de nemzetközi csapatok is megmérettetik magukat. Bepillantást nyerhetünk a régi idők paprikaszüreti felvonulásába, részt vehetünk Paprika Királynő választáson, illetve pálinka- és borkóstoláson.[1]

A négy napos Hollókői Húsvéti Fesztivál folklórprogramokkal, palóc gasztronómiával, locsolkodással, koncertekkel várja az érdeklődőket. A rendezvény helyszíne az UNESCO Világörökség részét képző Ófalu, ahol ünnepi hangulatban átélhetjük a magyar húsvéti népszokásokat. A programsorozat leglátványosabb része a locsolkodás, hiszen ilyenkor a falu összes eladó lányát kötelezően eláztatják. A hagyomány úgy tartja, hogy a friss locsolóvíz segít a hajadonnak megtartani szépségét.[2]

                                      Forrás: https://static.wixstatic.com/media/7c7b7b_b1f9dff318d448c7a00c76c1b4c5a053.jpg

A Mohácsi busójárás eredetileg a sokácok ismert népszokása, mely során ünnepi keretek között elbúcsúznak a téltől, és termékenységért fohászkodva várják a tavaszt. A busójárás pontos idejét a tavaszi napfordulót követő első holdtölte határozza meg. A néphagyomány mára szorosan összefonódott a törökűzés legendájával. Szájhagyomány útján elterjedt az a történet, miszerint a Mohács-szigeti mocsárvilágban élő őslakosok megelégelték a török uralmat és ijesztő álarcokban, zajkeltő eszközökkel elzavarták elnyomóikat. Ennek a legendának azonban semmilyen történelmi alapja nincsen. A busójárás jellegzetes öltözéke a szőrével kifelé fordított bunda, a szalmával kitömött nadrág, kézben a kereplő, illetve buzogány. A tavaszt köszöntő lakosok arcukra fűzfából faragott, kifestett álarcot helyeznek.[3] 

Könnyűzenei fesztiválok

Hazánk legnagyobb könnyűzenei fesztiválja az 1993 óta évente megrendezett Sziget fesztivál. A zenei fókuszú programsorozat egy héten át várja a „Szitizen”-eket, akik a Hajógyári-szigeten berendezett területen 60 különböző színpadon élvezhetik a magyar és külföldi előadók koncertjeit. Mára az eseményen több mint 100 nemzet képviselteti magát, érkeznek a fesztiválra brazilok, új-zélandiak, amerikaiak is. A zenés programokon kívül a Szigeten a művészet és a szórakozás is kiemelt szerepet kap. Cirkuszi produkciótól kezdve tetováló szalonon keresztül óriás trambulinon át számtalan program várja a látogatókat. A rendezvény szervezői nagy hangsúlyt fektetnek a fenntarthatóságra, évről évre azon dolgoznak, hogy a rendezvény zöldebbé és környezettudatosabbá váljon.[4]

                                                     Forrás: https://deerwaves.com/wp-content/uploads/2020/01/Sziget.jpg

A magyar könnyűzenei fesztiválok előszeretettel táboroznak tópartokra, hiszen az esti bulizás után a fesztiválozók a tó vizében pihenhetnek rá a másnapi koncertekre, miközben élvezhetik a hazai gasztronómiát, a frissen kifogott haltól a kihagyhatatlan lángosig. A Balaton partján megrendezésre kerülő zenés fesztiválok lényegesen olcsóbbak a budapesti Szigetnél, azonban programkínálatban és hangulatában némelyik igen hasonlít rá. A déli parton rendezik meg évente a Balaton Sound-ot, a Strandot, és a B.my.Lake-et. A Balaton Sound különlegessége, hogy Boat Party-ján lehetőségünk van a tó közepén, a balatoni panorámában gyönyörködve szórakozni. A Fishing On Orfűnek a Pécsi-tó melletti Panoráma kemping ad otthont. Ezen a fesztiválon leginkább a magyar alternatív zenei világ előadóival találkozhatunk. Az első orfűi fesztivált 2008-ban tartották, azóta a látogatók és fellépők száma egyaránt növekszik.

Gasztronómia tematikájú fesztiváljaink

Békéscsabán a sertéstenyésztés- és feldolgozás rendkívül sikeres és népszerű, ezért sem véletlen, hogy a 90-es évek végén ide szerveződött a Csabai Kolbászfesztivál. A programsorozat célja, hogy bevonja a látogatót a kolbászkészítés fortélyaiba, bemutassa a disznóvágást, amelyet kulturális programokkal, és élelmiszerek köré szerveződő kiállítással fűszerez.[5]

A fővárosban, a Budavári Palotában rendezik meg idén 30. alkalommal a Budapest Borfesztivált, ami lehetőséget biztosít a bor szerelmeseinek számtalan ital kóstolására. Az ízletes, minőségi borokat a borászokkal közösen, a szőlőről, borvidékről, kultúráról beszélgetve ízlelgethetjük, miközben gyönyörködünk a kivilágított budapesti panorámában.

A Bajai Halfőző Fesztivál olyan ingyenesen látogatható fesztivál, ahol az emberek csapatokba verbuválva egy közös halászléfőzésben vehetnek részt. A kezdetekkor több száz bográcsot számoló eseményen, mára általában 2000 különböző halászlé készül párhuzamosan. A főzést zenei, szabadidős, sport és kulturális programok színesítik.[6]

Forrás: https://www.torzsasztal.com/images/19-programajanlo/2019-baja-halaszlefozo-fesztival.jpg

[1] http://kalocsaipaprikafesztival.hu/

[2] https://www.husvetifesztival.com/

[3] https://www.mohacsibusojaras.hu/busojarasrol/busojaras-tortenete/

[4] https://szigetfestival.com/hu/experience

[5] https://www.csabaikolbaszfesztival.hu/csabai-kolbaszfesztival/a-csabai-kolbaszfesztival-tortenete

[6] https://www.facebook.com/bajaihalfozofesztival.hu/about/?ref=page_internal

Magyarországon tíz nemzeti park található, mind egyedülálló és természeti kincsekben gazdag. A természetvédelmi övezetek létrejöttének célja a növény- és állatvilág megőrzése, a vadvilág megfigyelése, bemutatóhelyek létrehozása, szemléletformálás és az ökoturizmus fellendítése. A parkok kiváló szabadidős programlehetőségeket kínálnak családok, párok, baráti társaságok számára.

Forrás: https://dcontent.inviacdn.net/shared/img/web-830/2020/9/24/m0/1029839.jpg

Az Aggteleki Nemzeti Park a szlovák-magyar határ keleti részén, az Északi-középhegységben helyezkedik el. A 20.000 hektáros terület hazánk negyedikként alapított nemzeti parkja, mely több mint 30 éve az UNESCO Világörökségi listáján is szerepel. Aggtelek leginkább a komplex barlangrendszeréről ismert, mely viszonylag érintetlen és kis területen koncentrálódott. A térség 1400 barlangjából 280 nyílik hazánk területéről, amelyek a 230-240 millió éves mészkőből jöttek létre. Az Aggteleki-, és Szlovák-karszt 30 barlangjában olyan leleteket találtak, amelyek egy 35 ezer éves ősi kultúra jelenlétére utalnak. A prehisztorikus emberi jelenlétet csont- és kőeszközök, vonaldíszes cserépedények és faszénrajzok igazolják. A barlangok élővilága rendkívül változatos, az egyedülálló klímaviszonyoknak köszönhetően több száz gerinctelen fajjal találkozhatunk. Az aggteleki barlangrendszer számos denevérfajnak ad téli menedéket, nyári alvó-, vagy szaporodó helyet. A 28 Európában honos denevérfaj közül 20 megtalálható a térségben. A parkban számos barlang-, és gyalogtúra, kerékpáros útvonal, vagy lovas program közül választhatunk, melyek kiváló kikapcsolódást biztosítanak.[1]

Az 57.000 hektáros területet magába foglaló Balaton-felvidéki Nemzeti Park több mint 20 éve, 6 korábbi tájvédelmi körzet összeolvadásával jött létre. Vezetőségének fő tevékenységei a természetmegőrzés, a tájvédelem, a szemléletformálás és az ökoturizmus. A Kis-Balaton vízi élővilága, illetve Tihany kiemelkedő geológiai értékei ugyanúgy részét képezik a parknak. A terület egy részén megtalálható a Bakony-Balaton Geopark, mely a természeti és kultúrtörténeti értékek bemutatására hivatott, és amely része az UNESCO által támogatott Globális Geopark Hálózatnak. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park számos védett növénynek és állatnak ad otthont, találkozhatunk erdei siklóval, nagy kárókatonával és mocsári teknőssel is.[2]

A Bükki Nemzeti Parkot hazánk harmadik nemzeti parkjaként 1977-ben alapították. Ez volt az első hegyvidéki területet is magába foglaló park, melyet az elmúlt évtizedekben többször is bővítettek. A park csaknem az egész Bükk hegység területére kiterjed, közel 95%-a erdő. Nagyobb része Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, míg 1/3-a Heves megyében található. A nemzeti park 42.000 hektáros területéből 6000 hektár fokozottan védett természetvédelmi terület. Ide tartozik a Látó-kövek, Csondró-völgy, a lillafüredi Szent István-barlang felszíne, illetve a Szalajka-völgy is. A fokozottan védett területre, a kijelölt utakat leszámítva, csak az igazgatóság engedélyével lehet bemenni.  A park gerinces faunájában a hazai átlagnál gazdagabb, azonban sok veszélyeztetett faj lakik a térségben. Jellegzetes állatai az alpesi gőte, a gyepi béka és a pannon gyík. A park körülbelül 100 fészkelő madárfajt tart számon, ezek közül nagy számban élnek itt nappali ragadozó madarak, mint a parlagi sas, vagy a vándorsólyom. A patás állattartomány korlátozásában nagy szerepe van a farkasnak és a hiúznak.[3]

Forrás: https://alternativenergia.hu/wp-content/uploads/2017/04/7864347_803ff9da8c3a5d632b533c7090d11273_wm-640x330.jpg

A Duna-Dráva Nemzeti Park a két névadó folyó mentén terül el egy közel 50.000 hektárnyi területen. A vizeknek nagy szerepe volt a természetvédelmi táj kialakításában, ártéri területeit leszámítva változatos növény-, és állatvilág jellemzi a térséget. Nagyobb tájegysége Gemenc, ahol találkozhatunk a védett jégmadárral, gímszarvassal, illetve vaddisznóval is. A Béda-Karapancsa térségben laknak legsűrűbben a rétisasok és fekete gólyák. A Dráva halfaunájával, illetve vízi madaraival dicsekedhet, ha figyelmesek vagyunk, láthatunk szürkegémet, kis kócsagot, vagy bakcsót. A nemzeti parkban több bemutatóhely, gyalogtúra, kenu-, és barlangtúrák várják a természetbe vágyókat.

A Duna-Ipoly Nemzeti Park a Pilis, a Visegrádi- és a Börzsöny hegységek, valamint az Ipoly-völgy és Szentendrei-sziget közötti területen található. Tájképét a hegyek, folyóvölgyek, síkságok egyvelege teszi egyedülállóvá. A területen eredő források és nagy vízhozamú patakok jelentősek, melyek az Ipoly, vagy a Duna vizét bővítik. Az élőhelyek változékonyságának köszönhetően a nemzeti park állatvilága rendkívül sokszínű, a védett és fokozottan védett fajok száma meghaladja a 700-at. A folyóknak, illetve más vizes területeknek köszönhetően a terület otthont ad számtalan csigafajnak. A Börzsöny erdeiben a fehérhátú fakopáncs állománya számottevő, de itt költ a fekete gólya is. Élnek a térségben hiúzok, azonban ők a háborítatlan területeket kedvelik, így nem gyakori, hogy találkozunk velük, azonban ha figyelmesek vagyunk, a vízpartokon láthatunk vidracsaládokat. A park területére a 70-es években betelepítették a muflonokat, amely sajnos a növényvilág jelentős károsodását okozta.[4]

Forrás: https://lh3.googleusercontent.com/proxy/yn80NSxE8dyzx_uJu7OwMa22a4l4ExYPU6lp4evRiZzILCDowfCypVEuFMXDm_4iSRpIecsSWHg4UZvtrzY70c0auYdnksYZ_C03UU0fyUE-NOnmDzdW1MxwVA

A következő nemzeti parkunkhoz az ország nyugati csücskébe, az osztrák határhoz kell utaznunk. A Fertő-Hanság Nemzeti Park a Bakonyaljától a Soproni-hegységig, a Dunától a rábaközi rétekig terjed. A nemzeti park bizonyos részei már osztrák szomszédunknál találhatók, azonban hazánkban található része így is meghaladja a 23.000 hektárt. A park védett részei mozaikszerűen szóródnak szét, nem alkotnak egységes területet. A nemzeti park négy részterületre osztható, első, és talán legjelentősebb térsége a Fertő-táj. A Fertő-tó és a körülötte elterülő nádas, a part menti szikes rétek, a mocsár- és láprétek mind a részét képezik, mely színes madárfaunával büszkélkedhet. Több mint 700 párral fészkel itt a nagy kócsag, százával költ a nyári lúd, de nagy számban találunk vörös gémet is. A fészkelésen kívül számos költöző madárfaj gyülekezőhelye a Fertő-táj, több tízezres csapatokban jelennek meg tavasszal és ősszel az északi ludak, illetve a böjti récék. A Tóköz tájegységben találhatjuk meg a Barbacsi-tavat, illetve a Fehértót, a Répce-menti terület pedig a Répce folyó szabályozatlan szakaszát foglalja magába. A Fertő-tájtól nyugatra találjuk a Hanság-medencét mely egykor összefüggő vízrendszert alkotott a Fertővel.[5]

Hazánk első, és egyben legnagyobb nemzeti parkja a 82.000 hektáros Hortobágyi Nemzeti Park. Az Alföldön elterülő park négy megyénknek is a része, hazánk legnagyobb legelőterületeként őrzi az ősi magyar állattenyésztés régi vonásait, bemutatja a hagyományos pusztai életformát, az ősi állatfajtákat, valamint a Hortobágy kulturális értékeit. A térség kiemelt feladata a különleges madárvilág fészkelésének és vonulásának biztosítása. A Tisza-tavi madárrezervátumban természetes élőhelyükön figyelhetjük meg a kormoránt, a szürke gémet, a nagy kócsagot, vagy a bakcsót. A fokozottan védett részek kizárólag túravezetővel látogathatók. A park területén számos látogatóközpontot, bemutatóhelyet találunk, ahol tájékozódhatunk a helyi programokról. Hortobágyon a gyalogtúrák mellett lehetőségünk nyílik csónakon, lóháton, kerékpárral, szekéren bejárni az egyes területeket.[6]

Forrás: https://wp.welovetiszato.hu/wp-content/uploads/2020/01/mad%C3%A1rrezerv%C3%A1tum-1024x583.jpg

A Duna-Tisza között elhelyezkedő, látszólag egyhangú síkvidéki táj valójában változatos élőhelyeket foglal magába. Az 50.000 hektáros Kiskunsági Nemzeti Park magán hordozza a természet állandó változásának nyomait, a szél és víz felszínformáló munkáját, valamint az itt élő emberek kézjegyét. Régészeti leletek alapján megállapították, hogy i.e. 3-4. évezredben már állattartással foglalkozó népek lakták a térséget, majd később a honfoglaló magyarok is folytatták ezt az életformát.  A nemzeti park nem alkot egy összefüggő területet, a 9 kisebb, szétszórt egység védelme nehezebb és költségesebb. A park területén több mint 12 ezer faj talált otthonra, melyből az állatfajok száma meghaladja a 8800-at.[7]

Az 52.000 hektáros Körös-Maros Nemzeti Park több mint 6000 hektárja fokozottan védett terület. A Körös, illetve Maros ártéri erdői, gyepjei, a holtágak vízi világa alkotják a helyi értékek fő csoportját. Találkozhatunk a térségben fokozottan védett vidrával, az állandóan fészkelő rétisassal, fekete gólyával, illetve barna kányával is. Említésre méltó a park területén élő túzok, mely Európa legnagyobb szárazföldi madárfaja, és a park címermadara is egyben.

Hazánk utoljára megalapított parkja a Vas megye délnyugati csücskén lévő Őrségi Nemzeti Park. Nevének eredete a honfoglaló magyarok korához vezethető vissza, ugyanis magyar őseink ide állítottak őröket a nyugatról érkező betolakodók ellen.  A térség vízforrása a Sárvárig vonuló Rába, amely hazánk legérintetlenebb, a természetes formájában leginkább fennmaradt folyója. Az Őrségben találunk olyan műemlék együtteseket, melyek a helybéliek életmódját, kulturális örökségét mutatják be a látogatóknak.[8]

[1] https://anp.hu/

[2] https://www.bfnp.hu/

[3] https://www.bnpi.hu/

[4] https://www.dunaipoly.hu/hu/helyek/vedett-teruletek/duna-ipoly-nemzeti-park

[5] https://www.ferto-hansag.hu/

[6] http://www.hnp.hu/hu

[7] https://www.knp.hu/hu/

[8] http://magyarnemzetiparkok.hu/

A Magyar Turisztikai Ügynökség új mobilalkalmazása, a Hungary 360 Tour, virtuális sétára hívja az otthonülőket, amely a koronavírus okozta hiányérzetünket valamelyest enyhítheti. Az alkalmazásban nemcsak kívülről nézhetjük meg a látványosságokat, hanem be is léphetünk például a Tisza-tavi Ökocentrumba vagy a csarodai középkori templomba. Madártávlatból láthatjuk a Balatont, a pannonhalmi főapátságot, valamint számos más nevezetességet. Az applikáció Android és iOS rendszerre is letölthető.

Forrás: https://mtu.gov.hu/cikkek/virtualis-orszagjarasra-hiv-az-uj-applikacio-2249

„Fedezd fel most, éld át később” – erre biztat az applikáció, aminek köszönhetően otthonunk kényelméből ismerhetjük meg hazánk látványosságait, és akár listába szedhetjük azokat a helyeket, amiket később élőben is szeretnénk megnézni. A virtuális valóság digitális technológiája kifejezetten jó szolgálatot tesz most, pandémia idején, hiszen segítségével az ország távoli pontjait is könnyedén bebarangolhatjuk mobiltelefonról vagy tabletről. A koronavírus-járvány nagyban korlátozza a program-, illetve utazási lehetőségeinket. Erre nyújtanak megoldást a különböző virtuális túra- és tárlatvezetések, online közvetített színházi előadások és koncertek. Az MTÜ alkalmazása is erre a problémára kíván megoldást nyújtani.

A virtuális séták egyik nagy előnye, hogy a nézelődők nem zavarják egymást, így egyidőben akárhányan gyönyörködhetnek a látnivalókban, illetve semmilyen sürgető tényező nem zavarja meg a „kirándulást”. Az MTÜ alkalmazása azoknak is praktikus eszköz lehet, akik külföldről tervezik az utazásukat, mivel kilenc különböző nyelven érhető el, és mind a Google Play-ről, mind pedig az App Store-ból letölthető.

A Hungary 360 Tour nevű alkalmazás jelenleg 532 helyszín, 360 fokos panorámaképét mutatja, amelyek között több mint 200 olyan helyszín is van, ahol nemcsak kívülről, hanem belülről is megismerhetjük az adott nevezetességet. Beleshetünk a tákosi református templom padsorai közé, a tömeg fölött lebeghetünk különböző fesztiválokon, megcsodálhatjuk a Mezőhegyesi Ménesbirtokot vagy a boglári Gömbkilátóról elénk táruló, lenyűgöző balatoni tájat. A panorámaképek több mint két éve készülnek; van olyan 360 fokos fotó is, amely 120 nagy felbontású képből állt össze, hogy a legapróbb részletek is jól láthatók legyenek. Attól sem kell tartanunk, hogy a virtuális felfedezés fogyasztja a mobilinternetünket, hiszen az összes helyszín letölthető, így a látvány offline is élvezhető.[1]

Emellett az interneten számos helyet bejárhatunk virtuálisan, köztük a gyulai várat, a Parlamentet, vagy akár a noszvaji De La Motte kastélyt.[2] Ezek azonban külön-külön oldalakon érhetők el, és nem feltétlenül mobileszközre optimalizálva. Ha az embernek van ideje otthonról bebarangolni Magyarországot, akkor minél több lehetőséget ismer, annál jobb. Tehát kalandra fel, van miből választani!

A Hungary 360 Tour alkalmazás az alábbi linkekre kattintva tölthető le:

• Android: https://play.google.com/store/apps/details?id=com.mtu.hungary360tour
• Apple: https://apps.apple.com/hu/app/hungary-360-tour/id1553890910

[1] https://mtu.gov.hu/cikkek/virtualis-orszagjarasra-hiv-az-uj-applikacio-2249

[2] https://csodahelyek.hu/2020/04/12/virtualis-turak-magyarorszag-latnivaloi/

Pécs és Villány térsége a maga sajátos, mediterrán éghajlatával egyaránt várja a borok, a kultúra, és a túrázás szerelemeseit. Pécsett korokon átívelő történelmi épületek között sétálhatunk, ugyanakkor a város zöld részéről csodálatos kilátás nyílik a környékre. A település 2010-ben elnyerte az Európa Kulturális Fővárosa címet, a Villányi borvidék pedig pincelátogatással, borkóstolással várja a látogatókat napsütötte tájain.

Forrás: https://lh3.googleusercontent.com/proxy/Bzf4NPcJdhmrDvE56rh5n2nJbb8ti9OOlYlKXscEllLpOtEtxaCgUuiIUn9CCU1ihdZC-lT7zx24KWBtguRvnhosck7RO4rSn186m00V1aCWardeVxtszEHwAEEHZo4lLV7t4wyPcZzEwwKK5sYLggASLc3m5Hexd9bm7lg8wKrguNYwxQ

Pécsett a magyar történelemben felbukkanó vallások és kultúrák mind megmutatkoznak. A Pécsi Bazilika, más néven Szent Péter- és Szent Pál-székesegyház, avagy Pécsi Dóm, a város egyik legjellegzetesebb épülete. A ma ott álló székesegyház története a 11. századra nyúlik vissza, azonban végleges formáját a 19. század végén érte el, a bazilika rangot pedig 1991-ben kapta. A mai dómtól északkeletre elhelyezkedő ókeresztény síremlék fölé kezdték el építeni a templomot, melynek belső elemeit, szobrait francia és olasz mesterek készítették. A tatárjárás alatt a dómot felgyújtották, annak mennyezete teljesen megsemmisült. A következő évtizedekben rengeteg újításon, alakításon ment keresztül az épület, azonban az 1543-ban támadó török sereg könnyedén elfoglalta a várost, ahol a hódoltság alatt több dzsámi is épült, illetve a székesegyház egyes részeit is ekképp használták. 1686-ban ugyan visszafoglalták Pécset, azonban az épület súlyos károkat szenvedett, illetve a fölszabadító katonák kifosztották a székesegyházat. A 18. század elején egy újabb csapás érte a várost, Vak Bottyán kurucai, majd rácok pusztítottak. A templom fölszentelése 1891-ben történt, Ferenc József magyar király látogatásakor. A székesegyház orgonájáról is nevezetes, melyen több mint hatezer síp található, melyből a legnagyobb 5 méteres.[1]

Pécs közepén, a főtér legmagasabb pontján álló, zöld kupolás dzsámi a város egyik legérdekesebb látnivalója. Az imahely története kiválóan bemutatja, hogyan váltakoztak a vallások Magyarországon, melyet a kupola tetején lévő kereszt – félhold páros is igazol. A középkorban plébániaként funkcionáló épület a török hódoltság idején muszlim imahellyé alakult, mely ma már katolikus templomként működik. Az épület nevét a városba vonuló oszmán hadsereg vezetőjéről, Gézi Kászim pasáról kapta. A török hódoltság után lebontották a minaretet, de az átalakítás ellenére az épület őrzi az iszlám vallás jellegzetességeit. Imafülkéi Mekka irányába néznek, az épületben fellelhetők a Korán írásai, illetve megmaradt két mosómedence, melyben jelenleg a szenteltvizet tárolják. [2]

A pécsi zsinagógát 1 év alatt építették meg a 19. század végén, a 80-as évektől kezdve pedig folyamatos karbantartás alatt tartják. Írásos emlékeink arra engednek következtetni, hogy Pécs városában már a török megszállás előtt is laktak zsidó vallásúak, akik annak ellenére maradtak a városban, hogy később az akkori püspök úgy döntött, csakis katolikusok lakhatják a települést. Ennek ellenére a zsidó lélekszám folyamatosan emelkedett, 1827-ben temetőjük, majd húsz évvel később imaházuk is lett. A jelenleg is álló zsinagóga a Dunántúl legnagyobb zsidótemploma.[3]

A Zsolnay negyed Pécs egyik leglátogatottabb része, egy olyan kulturális negyede a városnak, melyet 2014-ben hungarikummá nyilvánítottak. Itt élt és alkotott a porcelánjáról híres Zsolnay család generációkon át. Örökségük a gyönyörűen felújított 5 hektáros területen él tovább.[4]

Forrás: https://www.pecsma.hu/wp-content/uploads/2019/02/img_9926.jpg

A várost elhagyva, egy kellemes túrázás során eljuthatunk a pécsi TV-toronyhoz, mely hazánk legmagasabb épülete. A 197 méter magas torony a Mecsek 535 méter magas csúcsán áll. Gyönyörű panorámával várja a látogatókat, illetve a kilátó étterme által csodálatos gasztronómiai élményben lehet részünk.

Villány város kiváló borokkal várja a látogatókat. Nagynevű borászok kínálnak különböző programokat a bor szerelmeseinek, felfedezhetünk pincészeteket, borkóstolókban lehet részünk, melyet sokszor a helyi gasztronómia jellegzetességeivel kombinálnak. Lehetőségünk nyílik megkóstolni a kakaspörköltet, a szilvás-, vagy hagymáslepényt, a sufnudlit, vagy egy finom harcsapörköltet.[5]

Forrás: https://borjourmagnum.com/wp-content/uploads/2019/12/F8M3505_web-1130x650-1.jpg

Pécset és környékét a magyar könnyűzene egyik bölcsőjeként is emlegetik, ugyanis számos kiváló zenész, illetve banda a térségből származik. A pécsi fiatalok már a 60-as évektől kezdve sorra alakították kisebb-nagyobb könnyűzene bandáikat angolszász mintára, melyből sorra nőttek ki a neves alakok, alakulatok. Pécsről indult a Kispál és a Borz, a 30Y, a Punnany Massif, vagy a Halott Pénz. A helyi együtteseknek a Made In Pécs zenei fesztiválon van lehetőségük megismertetni magukat a nagyközönséggel. Pécstől nem messze, a Pécsi-tó melletti Panoráma kempingben rendezik meg évente a Fishing On Orfűt. A fesztiválon jellemzően a magyar alternatív zene neves figurái lépnek fel, visszatérő vendég a Budapest Bár, vagy a Quimby.

A térség más kulturális fesztiválokkal és programokkal is büszkélkedhet. Villánytól keletre található Mohács, mely az évente megrendezésre kerülő busójárásairól híres. A busójárás egy télbúcsúztató, tavaszköszöntő táncos, zenés mulatság, melynek időpontját a tavaszi napfordulót követő első holdtölte határozza meg. A mohácsi hagyomány eredetét gyakran összemossák a törökűzéssel, a monda szerint a lakosok ijesztő álruhákba bújtak, amivel ki tudták üldözni a törököket. Busójáráskor szőrmét, szalmával kitömött nadrágot, színes harisnyát, bocskort öltenek, a ruházatot pedig zajos eszközökkel, kereplőkkel egészítik ki.[6]

A Magyar Turisztikai Ügynökség nemrég kiadott egy gyönyörűen szerkesztett, informatív, térképpel ellátott útikalauzt Pécsről, Villányról és térségben található nevezetességekről, valamint látnivalókról. Pécs gazdag történelmi múltja rendkívül változatos és egyedi, Villány borai pedig messze földön híresek, így az ide látogatók számára a feltöltődés garantált. A térség varázsát a különleges hangulatú, több ezer éves épületek, az egymás mellett élő kultúrák, valamint a borvidék kínálta egyedi kulináris élmények adják. A mediterrán hatás nem csak éghajlatában, hanem hangulatában is érzékelhető, amely télen-nyáron hívogatóvá teszi a vidéket.[7]

A magyar nyelvű turisztikai kiadvány az alábbi linkről tölthető le:

https://mtu.gov.hu/documents/prod/PECS_VILLANY_HU_forgato.pdf

Forrás: https://mtu.gov.hu/cikkek/mar-elerhet-a-pecs-villany-desztinacios-kiadvany-2198

[1] https://www.pecs.hu/

[2] https://kirandulastippek.hu/pecs-baranya/pecs-dzsami

[3] http://pecs.varosom.hu/latnivalok/vallasi-epuletek/Zsinagoga-1.html

[4] https://www.zsolnaynegyed.hu/latnivalok

[5] https://mtu.gov.hu/documents/prod/PECS_VILLANY_HU_forgato.pdf

[6] https://www.mohacsibusojaras.hu/busojarasrol/busojaras-tortenete/

[7] https://mtu.gov.hu/cikkek/mar-elerhet-a-pecs-villany-desztinacios-kiadvany-2198

Beköszöntött a tavasz, a nappalok egyre hosszabbak, melegszik az idő és végre megnyílnak előttünk a kültéri programlehetőségek is. Három olyan települést járunk most körbe, ahol a hagyományőrzés a mai napig nagyon fontos az ott élők számára. Nézzük meg, hogy néz ki egy igazi húsvéti ünnepség ezeken a területeken.

Forrás: https://skanzen.hu/hu/a-skanzen/intezmenyeink/szennai-skanzen

Szennai húsvéti forgatag

A szennai Szabadtéri Néprajzi Múzeum Somogy megyeszékhelyétől, Kaposvártól 8 km-re helyezkedik el. Az élő faluban található falumúzeum az ország egyetlen ilyen látványossága, melynek célja, hogy a néprajzi gyűjteménybe történő áttelepítéssel megőrizze az utókor számára a somogyi talpas-favázas népi építészet emlékeit. Az áttelepítés a hitelesség igényével, az eredeti faelemek lehető legnagyobb mértékű megtartásával, a hagyományos anyagok és technika alkalmazásával történt.

Somogy egyik legszebb műemléke, az 1785-ben épült, népi barokk stílusban épült református templom is a múzeum területén található. A templom a mai napig aktív szerepet tölt be a falu életében.  A falumúzeum, a történeti falusi épületek sikeres újratelepítéséért, 1982-ben megkapta az Európa-Nostra Díjat.

Noszvaj mesevilága

A mesefaluként ismert Noszvaj ideális terep a húsvét kedvelőinek, mivel a Kánya-patak völgyében rengeteg tojást el lehet rejteni, amit aztán a tojásvadász futóversenyen meg is lehet keresni. A helyiek híresek vendégszeretetükről és ezt bárki megtapasztalhatja, aki legalább egy napot eltölt Noszvajon. A falu nevezetességei közé tartozik a De La Motte - kastély, a barlanglakások, a Thummerer Pince és a Gazdaház, ami egyébként a húsvéti programok központja szokott lenni. Kirándulhatunk a Bükki Nemzeti Parkban, megnézhetjük a kaptárköveket és Szilvásváradot, vagy fürdőzhetünk Bogácson, Egerszalókon vagy Demjénben.

Hollókő, a palócok büszkesége

A világörökségi Hollókő főutcáján sétálgatva egy film díszletei közt érezhetjük magunkat: fehérre meszelt mesebeli házikók kacsintgatnak ránk ablakaikkal. Az 1889-ben közadakozásból épült fatornyos, zsindelytetős katolikus templom mára a falu jelképévé vált. Az Ófaluban 67 védett házban kézműves műhelyek, múzeumok, bemutatóházak kaptak helyet. Ha szeretnénk, kipróbálhatjuk a fazekasságot vagy a szövést, de olyan szállást is találhatunk, ahol korhű berendezéssel találkozunk. Hollókő másik büszkesége a 13. században épült vár, amelyben várjátékokkal és panoptikummal találkozhatunk. A toronyból pedig a Cserhát és a falu látképe tárul elénk.

A vallási ünnepségek mindig kiemelkedő szerepet játszottak Hollókő hagyományőrző közösségében, nem csoda tehát, hogy a húsvéti fesztivál több mint húsz éve vonzza a magyar és nemzetközi látogatókat a faluba.

 A háromnapos fesztivál programja hagyományosan így fest:

• Nagypénteken kezdődő húsvéti készülődés
• Szentmise, tojásfestő foglalkozások és böjti szokások felfedezése az Ófaluban
• A várban különböző húsvéti játékok és bemutatók
• Gasztronómiai és hagyományőrző programok az Ófalu házainak udvarain
• Húsvét hétfőn locsolkodás

A vírushelyzet miatt, az idei program vélhetően elmarad, azonban egyszer mindenképp érdemes ellátogatni Hollókőre a húsvéti időszakban.

Forrás: https://hu.euronews.com/2019/04/18/negynapos-lesz-iden-a-husveti-unneples-hollokon

A Magyar Turisztikai Ügynökség információi szerint számottevően megugrottak a vendégéjszakák foglalásai a tavaszi időszakra. A foglalások szerint a legnépszerűbb időszak a közelgő húsvéti szünet, de az elmúlt hetekben elkezdődött a májusi és a nyári előfoglalási hullám is. Az MTÜ úgy látja, hogy ehhez nagyban hozzájárul a SZÉP Kártya, amelyre tavaly közel 20%-kal többet utaltak a munkaadók, a kedvezményeknek köszönhetően. 2020 végére a feltöltések mértéke megközelítette a 300 milliárd forintot, amelynek nagy részét a turizmusban költik majd el a kártyabirtokosok, így a turisztikai szolgáltatók erős forgalomra készülhetnek.

Bárhova is menjünk, tartsuk szem előtt az irányadó szabályozásokat és vigyázzunk egymásra, hogy minél előbb újult erővel vághassunk neki az újabb kalandoknak!

Források:

[1] http://szennai.skanzen.hu/hu

[2] https://www.holloko.hu

[3] https://hu.euronews.com/2019/04/18/negynapos-lesz-iden-a-husveti-unneples-hollokon

[4] https://holloko.eu/holloko-programok-2021/

[5] https://blog.szallas.hu/top10-husveti-uti-cel-magyarorszagon/

[6] https://www.programturizmus.hu/ajanlat-husvet-hetfo-noszvaj-gazdahaz.html

[7] https://mtu.gov.hu/cikkek/ntak-a-magyarok-intenziven-tervezik-utazasaikat-2222

A kulturális turizmus a turizmusnak azon ága, amikor az utazót egy kultúra megismerése, megértése motiválja. A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030 a kulturális turizmus fogalomkörébe sorolja többek között a (világ)örökségturizmust, kastély- és várturizmust, a népi hagyományokon alapuló turizmust, filmturizmust, valamint a vallási, zarándok- és elvonulás-turizmust is. A bor-, illetve gyógyturizmussal már korábbi cikkeinkben foglalkoztunk, most a hazai múzeumokba és galériákba vesszük meg képzeletbeli belépőinket.

Forrás: https://lh3.googleusercontent.com/proxy/bqSrJsIReHLwcyapLvL2O8XpJyy2RjmBkM9fqI5AlpWeUgdA7MjwP71Q9mzjbPH5nT2rerDwHatn4NqBmOA9U8Mxp0gLBH1lrpPqBzMJQhYqg-UlZIqaD9bG-5hQwydVru8f8EowdtZXjlRFfA

A magyarországi kulturális turizmus résztvevői túlnyomó többsége belföldi utazó. Az alábbi cikkben egyaránt lesz szó történelmi múzeumokról, művészeti galériákról, illetve gyermekeknek szóló kiállításokról, hiszen fontos már gyermekkorban megkezdeni a nyitottságra és a kultúra iránti kíváncsiságra való nevelést. Ugyan a felsorolt múzeumok a világjárvány miatt nem látogathatók, de bízunk benne, hogy a korlátozások feloldásával visszatér a magyar kultúra iránti érdeklődés minden generáció körében.

A Sziklakórház Atombunker Múzeum a Budai Vár alatt húzódó pincerendszerben üzemel, mely évszázadokon át adott menedéket tűzvész, vagy ostrom idején a várban, és az akörül lakóknak. A 19. század végére elhagyatottá vált, azonban az I. világháború rámutatott a hely fontosságára. A 20. század elején új fegyverek kerültek a frontvonalra, valamint a katonai repülőgépek megjelenésével a légtér is csatatérré vált. A bunker kiváló menedéket nyújtott a légi csapások és a gáztámadások idején. Az 1930-as évek végére, a II. világháborúra való felkészülés során légoltalmi riasztóközpontot alakítottak ki a mai múzeum területén. A háború kitörése után a pincerendszert folyamatosan bővítették, 1939-től hivatalosan is óvóhelyként működött. 1942-ben megkezdődött a Fővárosi Szükségkórház kiépítése, hiszen a fővárosban nem létezett ezen kívül olyan intézmény, ahol biztonságosan lehetett operálni, gyógyítani. Az eredetileg 60 fősre tervezett létesítményt a duplájára bővítették. A Sziklakórház az ország egyik legfelszereltebb intézménye volt, saját víz-, és villanyellátással, szellőztetővel és röntgengéppel rendelkezett. A múzeum honlapján a dolgozók online tárlatvezetésre invitálják az érdeklődőket, akik olyan helyekre is betekintést nyerhetnek, melyek a személyes tárlatvezetésen nem látogathatók.[1]

Forrás: https://demokrata.hu/wp-content/uploads/2019/06/IMG0324.jpg

A Holokauszt Emlékközpont Budapest IX. kerületében, a Páva utcában található, ahol korábban a főváros második legnagyobb zsinagógája állt. A kulturális központ interaktív állandó és időszakos kiállításokkal egyaránt várja a látogatókat, melyek pontosságát neves hazai, illetve nemzetközi történészek, művészek és szakemberek felügyelik. Az állandó kiállítás témája a faji ideológia által jogfosztott és megsemmisítésre ítélt magyar emberek bemutatása. A kiállítás során többször találkozhatunk áldozatok visszaemlékezéseivel, illetve túlélők elbeszéléseivel, melyek hitelesítik a bemutatott borzalmakat. Az emlékközpont rendszeresen ad otthont kulturális, oktatási és szakmai rendezvényeknek, melyeket legtöbbször az autentikus zsinagógatérben tartanak.[2]

Ha annyit írok, Andrássy út 60., valószínűleg minden olvasónk tudja, melyik múzeum kerül a következőkben bemutatásra. Budapest szívében, annak is a legszebb sugárútján áll az az épület, mely a kommunista éra alatt megannyi ártatlan magyar embernek volt a börtöne majd kivégzőhelye. A Terror Háza egy rendkívül összetett létesítmény, 1944-ben itt táboroztak a nyilasok és kínoztak zsidókat az épület pincéjében, ahol az azt követő 10 évben egy másik hatalom folytatott hasonló munkát. A kommunisták tudatosan választották ezt a házat, melyben a faji alapú megkülönböztetést felváltotta az osztályalapon történő ítélkezés, és ahol 1956-ig kínozták és ölték magyar honfitársaikat.  A múzeum 2002-ben nyitotta meg kapuit a látogatók előtt, melyet hatalmas érdeklődéssel fogadott a magyar, és nemzetközi közönség, és amely azóta az ország demokráciájának egyik szimbóluma lett. A többemeletes múzeum kialakítása, megvilágítása, háttérzenéje kiválóan megjeleníti a kor borzalmait, interaktívan mutatja be a történelem egyik legsötétebb időszakát.[3]

Ha a Terror Házából kilépünk és elindulunk az Andrássy úton, egy kellemes séta után megérkezünk a Hősök teréhez, melyet két, építészetileg is izgalmas múzeum fog közre. Ezzel a sétával a történelem komorságából áttérünk egy vidámabb, könnyedebb műfajhoz és meglátogatjuk a különböző művészetekkel foglalkozó múzeumainkat.

A Szépművészeti Múzeumban egyszerre csodálhatjuk a kortárs és az antik művészet remekműveit. A múzeum alapjául az Eszterházy család gyűjteménye szolgál, melyet azóta a magyar állam festményekkel, rajzokkal egészített ki, és amely mára a legnagyobb művészeti gyűjteménnyé nőtte ki magát Közép-Európában. Kezdetben az ereklyéknek az Akadémia adott otthont, azonban az épület szűkösnek bizonyult, ezért költözött át 1906-ban a Hősök tere szomszédságába.[4] A tér másik oldalán áll a Műcsarnok, melynek célja a jelenkori magyar és nemzetközi alkotások bemutatása, melyet a 2000 m²-es, felülvilágított kiállítótér tesz vonzóvá a belföldi és külföldi látogatók számára. Az épületben számos rendezvényt, tárlatvezetést, illetve tudományos konferenciát is tartanak.[5]

Forrás: https://24.p3k.hu/app/uploads/2014/12/szepmuveszeti-muzeum-e1456822080949.jpg

A Budai Várban található Nemzeti Galériánk az ország legnagyobb állami szépművészeti gyűjteménye. Az állandó kiállításon a látogató végigsétálhat nem csak a magyar művészet, hanem az ország különböző történelmi korain is. A Galériában megcsodálhatjuk a magyar festőművészek, Munkácsy, Csontváry, vagy Szinyei munkáit, de ugyanúgy láthatunk darabokat a Zsolnay porcelánkészletből is. A Galéria meglátogatásakor mindenképp szenteljünk időt a várnegyed felfedezésére, illetve csodáljuk meg a kilátást is!

Most elhagyjuk Budapest határát és ellátogatunk a meseszép Szentendrére, ahol két kiváló múzeumot is meg tudunk tekinteni, akár kisgyerekekkel is! A Skanzen néven elhíresült Szabadtéri Néprajzi Múzeum a népi hagyományokat, az építészetet, a lakáskultúrát, és a múlt magyar emberének mindennapjait szeretné felidézni és hűen bemutatni. A honfoglalás 1000. évfordulójára rendezett országos esemény egyik legnépszerűbb része volt a Néprajzi Falu, mely a falusi építményeket, berendezést szemléltette. Sajnos pénzügyi gondok, illetve világháborúk miatt a skanzen közel 70 évvel később tudott megépülni. A szabadtéri múzeum megalapításával párhuzamosan az országban kialakult a vidéki regionális skanzenek hálózata, ma már Zalaegerszegen, Szombathelyen, Nyíregyházán, illetve Ópusztaszeren is lehetőségünk van belecsöppenni a falusi életvitelbe. A szentendrei skanzent gyalog is körbejárhatjuk, de módunkban áll biciklit bérelni, korhű vonatra ülni, rollerezni, vagy akár lovas kocsizni. A kiállítás rengeteg interaktív programra, játékra hívja a látogatót. Érkezés előtt letölthetjük a Skanzen App-ot okostelefonunkra, melyet a fejlesztők már 10 éves kortól ajánlanak. A játék során, a múzeum területén elrejtett QR-kódokat kell megkeresni, azokat beolvasni és megválaszolni a fejtörőket.[6]

Forrás: https://programlehetosegek.hu/wp-content/uploads/2018/04/skanzen-programlehetosegek-szentendre-kiem.jpg

Szentendre belvárosában található a MikroCsodák Múzeuma, ahol Mikola Szjárdrisztij egyedülálló alkotásai tekinthetők meg. Az orosz művész egészen apró, milliméteres nagyságú tárgyakon dolgozik. Ezen darabok értelemszerűen olyan kicsik, hogy szabad szemmel nem láthatók, kizárólag mikroszkóp segítségével csodálhatjuk meg őket. Találunk itt aranymalmot egy félbevágott mákszemen, sakktáblát egy gombostű tetején, de rizsszemben látható tengert is.[7]

A Magyar Turisztikai Ügynökség megújította a „wowhungary”, nemzetközi turisztikai weboldalt, ami megújult tartalommal és designnal várja a hazánk látnivalói iránt érdeklődőket. Az oldalon segítséget kapunk belföldi utazások megtervezéséhez, emellett konkrét ajánlatok, útitervek, és programötletek széles palettáját böngészhetjük.[8]

A weboldal az alábbi linken érhető el: https://mtu.gov.hu/cikkek/megujult-magyarorszag-nemzetkozi-turisztikai-weboldala-itt-az-uj-wowhungary-com-2051

[1] https://www.sziklakorhaz.eu

[2] http://hdke.hu/

[3] https://www.terrorhaza.hu/hu/muzeum-tortenete

[4] https://wowhungary.com/articles/museum-of-fine-arts

[5] http://www.mucsarnok.hu/mucsarnok/rolunk.php

[6] https://skanzen.hu/hu

[7] https://pandarte.blog.hu/2014/10/27/mikrocsodak_muveszet_makszemen_tuhegyen_es_hajszalon

[8] https://mtu.gov.hu/cikkek/megujult-magyarorszag-nemzetkozi-turisztikai-weboldala-itt-az-uj-wowhungary-com-2051