Tokaji aszú, Irsai Olivér, Bikavér, és még számtalan magyar bor vált ismertté nem csak a térségben, de a világon mindenfelé. Mediterrán éghajlatunknak és kedvező domborzatunknak köszönhetően finomabbnál finomabb szőlőt termesztünk, melyből mennyei borok készülnek. Alábbi cikkünkben megismerkedünk a magyar bor történetével, a hazai borvidékekkel és a borturizmussal.

Forrás: https://www.napi.hu/fototar/fototar/201811/orig/image1541494182.jpg/780/

A sajátos klíma és a változatos talajviszonyok mindig is kedveztek a jó minőségű magyar borok előállításának. A hazai szőlőre és borra utaló régészeti leletek Kr. e. I. századból származnak, tehát a magyar borászat egy igen szép múltra tekinthet vissza. Mikor a Római Birodalom elérte a Kárpát-medencét, a Balaton-felvidéken és a Szerémségben kedvező körülményekre bukkantak, ahol szőlőkultúrájukat továbbfejlesztették. Olyan komoly és minőségi volt a bortermelés, hogy az olasz borok méltó versenytársaivá váltak, ami miatt Kr. u. 92-ben Dominiatus császár elrendelte a szőlők kiirtását és megtiltotta a bortermelést. Közel 200 évvel később, Probus Valerius császár újratelepíttette a szőlőt, azonban csak a honfoglalás után, a kereszténység terjedésének korában nőtt meg jelentősen a bortermelés, mely a középkorban élte aranykorát. A török hódoltság alatt a szőlő-, és bortermelés is károsodott, melynek az Osztrák-Magyar Monarchia felállása kedvezett, hiszen sorra nyíltak a piacok a borászok előtt, nőtt a kereslet. 1870-től egy amerikai gyökértetű tizedelte Európa mezőgazdaságát, mely sajnos a Kárpát-medencét sem kímélte. Ennek később Teleki Zsigmond vetett véget, aki az amerikai gyökérre nemes európai vesszőt oltott. A II. világháború után a nagyüzemi gazdálkodás célja a minél nagyobb mennyiség előállítása volt, így a korra az átgondolatlan telepítések a jellemzők. Az Európai Unióhoz való csatlakozással a jogi és gazdasági szabályozás a termelőket folyamatos fejlesztésre sarkallja, illetve felügyeli a minőséget és az eredetiség védelmét. Hazánkban az édes tokaji mellett a gyümölcsös, száraz fehérborok, vagy a hosszan érlelt cabernet franc egyaránt megtalálhatók.

Borozás közben, ha kíváncsiak vagyunk a fogyasztott ital eredetére, általában a borvidék olvasható le a palackról, amely alapján jól behatárolhatjuk, honnan származik az ital. Magyarországon hat borrégiót különböztetünk meg, melyekben összesen 22 eltérő borvidék fekszik. Egy-egy régióban 3-5 borvidék is található, Tokaj azonban természeti adottságaiból adódóan önálló régiót alkot.

Balaton borrégió

A balatoni borrégió egy rendkívül összetett vidék, az itt készült borok sokszínűek és változatosak. A régión belül hat borvidéket különböztetünk meg egymástól, amik összesen több, mint 9000 hektárnyi területet fednek le. Négy borvidék a Balaton északi-partján található, a Balatonboglári és a Zalai borvidékek pedig a tótól délre, illetve nyugatra fekszenek. A balatoni éghajlatot kifejezetten szeretik a szőlőültetvények, hiszen a tó visszaveri a napfényt, biztosítja a megfelelő páratartalmat és hűvösebb nyarakat eredményez. Emellett a domborzat védi őket a hideg szelektől, körülöleli a vidékeket a Bakony, a Zalai-, illetve a Somlói-dombság. A balatoni borrégió földtanilag is sokszínű, találunk itt vulkáni eredetű, bazaltos, mészkőmálladékos rétegeket, ahogyan löszös, barna és vörös erdőtalajt is. A térség jellegzetes fajtája az olaszrizling, de olyan különlegességek is fellelhetők, mint a kéknyelű, vagy a juhfark.

Forrás: https://csodalatosbalaton.hu/wp-content/uploads/2018/01/Olaszrizling-Szerintunk-Csopak-Borkostolo-Marga-Jasdi-Pince-2018-Januar-CsodalatosBalaton.jpg

Felső-Pannon borrégió

A Felső-Pannon borrégió a Balatontól északra, a Duna mentén, az osztrák és szlovák határ közötti területen található. A nyugat felé tartó kereskedelmi útvonalakon elhelyezkedő vidék mindig is fejlettebb volt a többi régiónál, a kulturálisan sokszínű térségben már a rómaiak korában is nagy szerepet kapott a bor- és a szőlőtermelés. Klímája a Balaton borrégiónál hűvösebb, mely a fehérszőlőnek, illetve a savakban gazdag boroknak kedvez. Az elmúlt 10 évben, a globális felmelegedés hatására a helyi borok teltebbek és alkoholban gazdagabbak lettek. Mivel a térség végigvonul a Vértes-, a Budai-, a Gerecse-, a Kőszegi-, illetve a Soproni-hegységen, valamint a Velencei-, és Pannonhalmi-dombság vonulatain, a borok igen csak sokszínűek. Egyaránt fellelhetők a pannonhalmi vörösborok, kékfrankos, a pinot noir, de a térségben egyre felkapottabb a pezsgőkészítés is. Ez az északi borrégió jelentősen kisebb, mint a déli szomszédja, hiszen 5500 hektárnyi területen fekszik.

Pannon borrégió

A 7800 hektáros Pannon borrégiót négy borvidék, a Pécsi, a Szekszárdi, a Villányi és a Tolnai alkotja. A Duna-Dráva és a Balaton által behatárolt területre a kékszőlő a jellemző, tehát nagyobb arányban foglalkoznak vörösborokkal. A helyi fehérborok sokkal lágyabbak, mint a Balatontól északra. A térség jellemző szőlőfajtái a cabernet sauvignon, a franc és a merlot.

Duna borrégió

A további borvidékek felfedezéséhez elhagyjuk a Dunántúlt és ellátogatunk a Duna-Tisza-közi területre. Legdélebbi borrégiónk, a Duna régió mindössze 2006-ban alakult, mikor a térség termelői elszakadtak az alföldi régiótól. Hazánk legnagyobb bortermelő régiója 24000 hektárnyi területen fekszik és 3 borvidéket fog össze. Sajnos sokan előítéletesek a homoki borral szemben, pedig egyre több termelő kedveli meg a homokos, lazább talajt és készíti el zamatos borait. Itt is előállítható minőségi bor, könnyedebb, gyümölcsös ízvilággal. A sík terep és a karcos talaj miatt nagy a hőingadozás, mely forró nyarakat és hideg teleket eredményez. Ugyanakkor a terület alkalmas a gépiesítéshez, így nagyüzemben meg lehetett kezdeni a bortermelést, mely világviszonylatban is versenyképessé nőtte ki magát. A helyi borok lágyságuk miatt nem élvezeti cikként, hanem élelmiszerként kerülnek az asztalra. Mielőtt bárki rosszallná ezt a tendenciát, érdemes megjegyezni, hogy ezek a borok sokkal egészségesebbek, mint a szénsavas, túlcukrozott, ízesített üdítők. A térség jellegzetes fajtái a cserszegi fűszeres, az ezerjó, és a rizlingszilváni.

Felső-Magyarország borrégió

A Felső-Magyarország borrégió helyezkedik el hazánkban a legmagasabban, egyedisége, hogy a szőlőültetvények 300-400 méter magas fennsíkon találhatók. Az ültetvényeket az Északi-középhegység remekül védi az erős szelektől. A 13000 hektáros terület három vidéket fog össze, a Bükki, az Egri és a Mátrai borvidékeket. A térség a Mátra és a Bükk természeti kincseiben, de a nagyvárosok kulturális és gasztronómiai értékeiben egyaránt gazdag. Szőlőfajták terén a régió igen sokszínű, a leánykától, a cabernet-ig számtalan példány díszíti a palettát.

Tokaji borrégió

Elérkeztünk a hatodik, egyben utolsó borrégiónkhoz, mely talán nemzetközi szinten is a legismertebb. 2002-ben az UNESCO világörökségünk részévé nyilvánított a Tokaji borrégiót, melyben 26 település alkotja az egyetlen, 5700 hektáros borvidékét. Jellegzetes szőlőfajtái a furmint, a hárslevelű és a sárgamuskotály, melyből kizárólag fehérborok készülnek. Tokajt először egy XII. század végi krónikából ismerhetjük, mely szerint a honfoglaló magyarok a területre érve „áldomást ittak és naponta megrészegedtek”. A borvidék egyedisége az aszúsodás, amely folyamat során a szőlőszemekre egy gombafajta telepszik meg. E nemes penész kialakulásában nagy szerepe van a klímának, a Tisza és Bodrog-folyó felől érkező hajnali pára, az őszi csapadék és a száraz napsütéses időjárás egyvelegének köszönhetjük ezt a természeti csodát.[1]  

Forrás: https://www.boraszportal.hu/images/cikk/7335/peter_pinceszet_tokaj_760_1.jpg

Borturizmus

A borturizmus, a hazai turizmus egyik dinamikusan fejlődő ága, egy rendkívül sokrétű fogalom. A borkóstolásért, a borfogyasztásért, valamint a borkészítés megismeréséért történő utazásokat tekinthetjük borturizmus részének. Ugyanakkor a borfesztiválokon való részvétel, vagy pincelátogatás is ebbe a fogalomkörbe tartozik. Hazánk jelentős hagyományokkal rendelkezik a borkultúra terén, azonban a hozzánk érkező külföldi turistákat ritkán vonzza ide a magyar a bor. Érdemes lenne az ő számukra is izgalmassá tenni a hazai borturizmust, hiszen általuk kikerülhet a magyar bor olyan piacokra, ahol jelenleg kevésbé népszerű.[2]

Tájak, borok, legendák és Te személyesen

Megjelent a Magyar Turisztikai Ügynökség legújabb kiadványa, amely a hazai borrégiókat és borvidékeket mutatja be az olvasók számára. A magyar borfajták mellett azt is megtudhatjuk, hogy melyik borhoz, milyen ételt érdemes társítani. A kiadvány az ország bármely pontján, angol és magyar nyelven egyaránt, ingyenesen letölthető az alábbi linkek egyikére kattintva:

Magyar: https://mtu.gov.hu/documents/prod/1028479_TMU_GINOP_Bor_kiadvany_webre.pdf

Angol: https://mtu.gov.hu/documents/prod/1028479_TMU_GINOP_Bor_kiadvany_210x210-english_webre.pdf

Forrás: https://bor.hu/

[1] https://www.beresbor.hu/

[2] https://uni-eszterhazy.hu/public/uploads/borturizmus_5695922d20edd.pdf

Hazánk egyik legszebb gyöngyszeme Szeged, amely évszaktól és korosztálytól függetlenül páratlan élményt nyújt a látogatók számára. Díszes épületei és szecessziós műremekei minden sarkon meglepetést ígérnek, míg múzeumai és galériái izgalmas tárlattal várják az érdeklődőket. Fedezzük fel együtt Szeged nevezetességeit!

Forrás: http://www.pharm.u-szeged.hu/

Kétségkívül hazánk egyik leghangulatosabb, legbarátságosabb és legszebb városa Szeged, ahol évszaktól függetlenül mindig talál az ember kikapcsolódási lehetőséget. A település Csongrád megye székhelye, 161 ezres lakosságával pedig Magyarország harmadik legnépesebb városa. A mai városkép kialakításában nagy szerepe volt az 1879-es nagy árvíznek, ugyanis az épületek többsége ekkor elpusztult, 5723 házból mindössze 265 maradt meg. Ezt követően modernebb épületeket húztak fel, valamint párizsi mintára széles sugárutak és körutak épültek. Szegedet széles körben hívják a napfény városának, mivel hazánkban itt a legnagyobb a napsütéses órák száma.[1]

Nevezetességek, látnivalók és programok Szeged belvárosában

Dóm tér

A Dóm tér mérete megegyezik a 12.000 négyzetméteres velencei Szent Márk tér méretével. Többek között a nemzetközi jelentőségű Szegedi Szabadtéri Játékoknak is ez a tér ad otthont, amelyet először 1931-ben rendeztek meg. A vörös téglás, egységes épületek árkádjai alatt található Nemzeti emlékcsarnokban (Pantheon) a magyar történelem, irodalom, művészet és természettudomány kimagasló személyiségeinek szobrai, valamint domborművei kaptak helyet. A téren áll a város legrégibb műemléke a Dömötör-torony, illetve a nagy árvíz után felépített monumentális templom, a szegedi dóm.[2]

A szegedi dóm, vagy más néven Fogadalmi templom építése és környezetének kialakítása szorosan összefonódik a szegedi árvíz utáni újjáépítéssel, ugyanis 1880 novemberében Szeged város képviselőtestülete ünnepi fogadalmat tett a hatalmas templom megépítésére. Az ünnepélyes alapkőletétel 1914. június 21-én volt, azonban az I. világháború, a forradalmak és az infláció miatt a templom felszentelésére csak 1930 októberében került sor Horthy Miklós kormányzó és Klebelsberg Kuno kultuszminiszter jelenlétében. A templom befogadóképessége körülbelül 5000 ember, ülőhelyeinek száma 800, hangversenyek alkalmával pedig 1500.[3]

A Szegedi Szabadtéri Játékok

A Szabadtéri Játékok ötletét Juhász Gyula, szegedi költő vetette fel először 1926-ban, amelyet számos kulturális és politikai személy támogatott. A megvalósításra négy évvel később, 1930-ban került sor, a Fogadalmi Templom felszentelésekor. 1994-ben az állandó lelátót lecserélték egy modernebb, csak a Játékok idején felállított 4000 férőhelyes mobil nézőtérre. A lelátó szektorait az 1879-es nagy árvíz idején segítséget nyújtó városokról (London, Róma, Párizs, Berlin, Brüsszel, Bécs), valamint Szeged testvérvárosairól (Darmstadt, Turku, Parma, Nizza, Szabadka, Toledo, Odessza) nevezték el. A közel 90 éves múltra visszatekintő rendezvény az ország legnagyobb befogadóképességű színházi „játszótere” és Közép-Európa egyik legmeghatározóbb nyári színházi fesztiválja. A Dóm tér szépsége és kiváló akusztikája miatt remek helyszínnek bizonyult a szabadtéri előadások megrendezésére.[4]

Forrás: https://www.szegediszabadteri.hu/hu/index/index/

Szegedi Nemzeti Színház

A jelentős színháztörténeti hagyományokkal büszkélkedő Szegedi Nemzeti Színház három tagozattal – opera, tánc és dráma – két helyszínen áll a színházszerető közönség rendelkezésére. A 19. század végén épült, közel 700 néző befogadására alkalmas Nagyszínház elsősorban az operajátszás és a nagyobb volumenű színpadi művek otthona. A 2005-ben felújított, közel 300 férőhellyel rendelkező modern Kisszínház a drámajátszásnak és a Szeged Kortárs Balettnek ad otthont.[5]

Szecessziós stílusban épült házak

Szeged – többek között Bécs, Barcelona és Brüsszel mellett – tagja a szecessziós városok hálózatának. Ennek oka, hogy közel ötven épület, illetve épületrész található itt, amelyek ezt a különös és egyedi stílust képviselik. Magyar Ede a magyar szecessziós építészet kiemelkedő alakja volt, sokan csak a magyar Gaudiként emlegették, az ő nevéhez köthető Szeged mediterrán jellegű arculatának építészeti kialakítása is. Munkássága kezdetén gyakran használt virágos, indás, növényes díszítéseket, míg később áttért a geometrikus motívumokra. Az első szegedi munkája a Goldschmidt-palota volt, melyet 1905-ben adtak át és eredetileg lakások, valamint üzletek voltak benne. Az 1950-es években átalakították, ekkor eltávolították a díszítő elemeket róla, de a kapualjban még láthatók az eredeti díszítések, az indák, a napkorong és a táncosnők. Az egyik legmeghatározóbb épület a Kárász utca és Somogyi utca sarkán álló Ungár-Mayer féle palota, amelyet két gazdag szegedi polgár megbízására tervezett Magyar Ede. A földszintje vasbeton szerkezetű, leglátványosabb része pedig a kupolaszerű torony, amelyet bádogból készült lányszobrok vesznek körül. Az épület aljában működött a legendás Corso Kávéház, ahol Juhász Gyula és József Attila is megfordult.[6]

Forrás: https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/

Szeged és térsége desztinációs kiadvány

A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) legújabb desztinációs kiadványának köszönhetően Szeged és térségével ismerkedhetnek meg az olvasók. A magyar nyelvű brosúra bemutatja a Dél-Alföld kulturális és gasztronómiai kincseit, valamint épített és természeti örökségeit egyaránt.[7]

A kiadvány országszerte elérhető a Tourinform-hálózat irodáiban, illetve az alábbi linkről tölthető le: https://mtu.gov.hu/documents/prod/BR20MTUGE04_Szeged_final_forgato_1.pdf

Forrás: https: //mtu.gov.hu/cikkek/szeged-es-tersege-desztinacios-kiadvany-2195

[1] https://utazas-nyaralas.info/magyarorszag/szeged.html

[2] https://utazas-nyaralas.info/magyarorszag/szeged.html

[3] https://szegedidom.com/

[4] https://www.szegediszabadteri.hu/hu/index/index/

[5] https://www.szinhaz.szeged.hu/

[6] https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/szeged/szeged-a-szecesszio-varosa-is-kozel-felszaz-csodas-epulet-orzi-a-nyomat/

[7] https://mtu.gov.hu/cikkek/szeged-es-tersege-desztinacios-kiadvany-2195

Eger és környéke történelmi látnivalókban és természeti kincsekben egyaránt gazdag. A városban a török kultúra nyomai az oszmán hadsereget visszaverő Egri vár mellett ugyanúgy fellelhetők. A helység feltérképezéséhez a Mistory okostelefonos alkalmazást ajánljuk, mellyel játékos kalandtúra keretein belül fedezhetjük fel a várost. Először ismerkedjünk meg Eger látványosságaival, majd elhagyjuk határait és körbenézünk a térségben.

Forrás: https://i.szalas.hu/settlement/721239/800x500.jpg

Gárdonyi Géza háza Eger egyik magasabb pontján, a vár szomszédságában található, ahonnan csodálatos kilátás nyílik a városra, és a Mátrára is. Az Egri csillagok írója szerette a magányt és a nyugalmat, az ő korában a háza Eger külső peremén helyezkedett el, nem véletlen kapta az „egri remete” jelzőt. A ház ma is nyitva áll a látogatók számára, így mi is megtapasztalhatjuk azt a békességet, melyben az író alkotott, emellett megcsodálhatjuk Gárdonyi elismerésre méltó könyvgyűjteményét is.[1]

Gárdonyi házának szomszédságában helyezkedik el az Egri vár, ahol 1552-ben Dobó István várkapitány vezetésével visszaverték a török hadsereget. Ezzel a hősi győzelemmel nem csak a vár és a város népességét, de a keresztény Európát is megvédték az iszlám kultúra térnyerésétől. Dobó István nagy elismertségre tett szert a sikeres védekezés következtében. Az uralkodó a következő évben kinevezte erdélyi vajdának, a vár vezetését pedig Dobó jobb kezére, Bornemissza Gergelyre bízta, akinek a parancsnoksága alatt megkezdődött a vár helyreállítása. Tinódi Lantos Sebestyén és Gárdonyi egyaránt egy százötvenezer fős oszmán hadseregről számol be, azonban ez enyhe költői túlzás. Kutatók megállapították, hogy a magyaroknak egy körülbelül negyvenezer fős hadsereggel kellett szembenézniük. Ez még így is óriási túlerőt jelentett a kétezer fős védelemmel szemben, azonban ma már tudjuk, milyen pozitív kimenetele lett az összecsapásnak.[2]

A város másik gyönyörű látványossága a gót stílusú Egri Bazilika, melynek sárga, meleg színű külseje barátságos megjelenést ad a belvárosnak. Államalapító királyunk, Szent István, 1004-ben megalapította az egri egyházmegyét, ekkor kezdték megépíteni a székesegyházat, melynek védőszentje Szent János apostol és evangélista lett. A történelem során az épületet többször lerombolták, azonban a város népességének folyamatos növekedésével nőtt a templom mérete is. 1727-re addigi méretének kétszeresére bővítették, majd az 1800-as évek elejére érseki rangot kapott. E jeles rang következtében az egyház egy még nagyobb főszékesegyház építését tervezte, mely hat év alatt el is készült. A templom orgonája az egyik legjelentősebb az országban, melyet többször korszerűsítettek a jobb hangzás érdekében. A székesegyház 1970-ben nyerte el a bazilika címet, manapság az épületet a vasárnapi misék keretein belül körülbelül 1500 hívő keresi fel.[3]

Szintén a belvárosban található az egri Török fürdő, amely 6 medencével várja a látogatókat. Legrégibb medencéje még a 17. század elején épült, a fürdő többi részét az évszázadok folyamán építették hozzá. Az eredeti török stílusú medencék és hamam masszázsok kiválóan megidézik a korabeli török fürdőző szokásokat. Az arab kultúrában fontos szerepe volt a fürdőzésnek, mely során nem csak kívül, de belül is megtisztultak az emberek. A nők és a férfiak részére külön részlegek jöttek létre, a két nemnek tilos volt együtt az épületben tartózkodni. Három gyógyvizes medencéje az alatta lévő ritka radon-tartalmú forrásokból táplálkozik. A radon gyulladás-, és fájdalomcsillapító hatású, enyhíti a reumás fájdalmakat és javítja a vérkeringést, azonban magas koncentrációja miatt 2,5 óránál többet nem tartózkodhatnak ilyen gyógyvizekben a látogatók. A fürdő egyik ékköve a Nagy tükörmedence, mely fölött helyezkedik el a díszes, 200.000 darab mozaikból kirakott arany burkolat.

Forrás: https://www.termalfurdo.hu/upload/images/Galeria/furdo/eger_torok_furdo/termalfurdo_eger_torokfurdo_1.jpg

Most elhagyjuk Eger város határait és körbenézünk a térségben, mely rengeteg gyönyörű természeti kincset rejt. Először látogassunk el az egri borvidék legismertebb helyére, Szépasszonyvölgybe. A terület közel 200 neves pincészetnek ad otthont, amelyek hangulatos környezetben, finom harapnivalókkal, esetleg élőzenével várják a borok iránt érdeklődőket. Legnépszerűbb borai az Egri Leányka, a Bikavér és az Egri Csillag. Az egri szőlészetet olasz és vallon telepesek honosították meg az 1200-as években. A helység nevének eredete vitatott, egyesek szerint egy ősvallás istenasszonyáról kapta, mások azt vallják, hogy egy híresen szép hölgy árulta itt a borokat, róla nevezték el a települést. Az elmúlt években kiépült itt egy díszpark, a 2000-es években felújították a pincéket, illetve vásárteret alakítottak ki. Szépasszonyvölgy romantikus találkákra, baráti összejövetelekre és családi nyaralásra egyaránt alkalmas.[4]

Egertől kevesebb, mint 10 km-rel nyugatra található a festői Egerszalók, ahol a 410 méter mélyről feltörő forró hévíz látványos sódombokat képez. Az érdekes formákat és színeket a lefolyó víz mészkőlerakódása alkotja, mely sötétedéskor szivárványszíneket ölt. A gyógyvíz kiváló érelmeszesedés, csontsérülés, ízületi és reumatikus megbetegedésekre, azonban a kénes vízben nem javasolt hosszan tartózkodni.[5]

Forrás: https://visiteger.com/uploads/1504010440egerszalok-sodomb-1.jpg

[1] https://visiteger.com/latnivalok/muzeumok/gardonyi-geza-emlekhaz

[2] https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/eger/tiz-teny-az-egri-var-ostromarol/

[3] http://www.eger-bazilika.plebania.hu/bazilika.html

[4] https://szallas.hu/programok/szepasszonyvolgy-eger-p144

[5] http://www.gyogyvizekvolgye.hu/latnivalok-kovek-turak/48-sodomb.html

Hazánkban, a Kárpát-medence szívében, több kultúra is megfordult, melyek, szerencsére, nem tűntek el nyomtalanul. A több száz éves bazilikák, zsinagógák, vagy dzsámik között barangolva egy fantasztikus időutazásban lehet részünk, illetve az épületekről a különböző korok építészeti stílusjegyei köszönnek le ránk. Ahogy Budapesten, úgy vidéken is találunk vallási látnivalókat, most ezek között teszünk egy képzeletbeli utazást.

Forrás: https://www.mysteryhotelbudapest.com/wp-content/uploads/2018/10/Szent-Istvan-Bazilika-Mystery-Hotel-Budapest.jpg

A Szent István Bazilikával gyakran szembetalálkozhatunk képeslapokon, útikönyvekben, azonban ez a jellegzetes belvárosi építmény nem csak turisztikai, de egyházi jelentőséggel is bír. Nevét államalapítónkról, Szent István királyról kapta, akinek mumifikált kezét, a Szent Jobbot ebben az építményben őrzik. A Szent Jobb története rendkívül szövevényes, az ereklye igazi világutazónak tekinthető, hiszen rengeteg helyen megfordult, mire ide, végleges helyére került. István király halála után zavaros időszak következett, melyben az egyház félt a volt király mumifikálódott testének megszentségtelenítésétől. Ekkor a fehérvári káptalan, a katolikus egyház egyik testületi szerve, kiemelte akkori, székesfehérvári sírjából az uralkodót és a Nagyboldogasszony-bazilika alatti sírkamrába helyezte. Ekkor leválasztották róla az épségben maradt jobb kezet, melyet később a gyűrű miatt azonosítani tudtak. Ezt a bazilika kincstárába vitték, ahonnan a kincstár őre, Merkur, elrejtette saját birtokán. Innen I. Szent László király kiemelte és megalapította a romániai településen a Szent Jobbi apátságot, amelyhez évszázadokon keresztül zarándokoltak a hívek. Ezután a Szent Jobb visszakerült fehérvárra, majd megjárta Boszniát, a mai Dubrovnikot, ahonnan domonkos szerzetesek kezébe került. Mária Terézia komoly tárgyalásokat folytatott annak érdekében, hogy tőlük megszerezze a Jobbot, melyet a 18. század végén először Bécsben, majd Budán lehetett meglátogatni. Mária Terézia királynőnk rendelte el Szent István-nap megünneplését augusztus 20-án. II. József uralkodása idején megbízta az esztergomi főegyházat az ereklye őrzésével, a 20. század elején pedig átkerült a budavári palota területére. A Magyar Katolikus Püspöki Kar úgy döntött, hogy Szent István király halálának 900. évfordulója alkalmából méltóképpen megemlékeznek államalapítónkról. Az ünnepség keretein belül 1938-ban a Szent Jobbot körülvitték az országban. A II. világháború következtében az ereklyét, illetve a koronázási ékszereket a salzburgi barlang mélyére rejtették, ahonnan a világháború végezetével az Amerikai Katonai Misszió juttatta vissza az országba. A Szent Jobb 1950-ben került el a Szent István Bazilikába, azonban ekkor még nem volt szabad nyilvánosan körmenetet tartani uralkodónk tiszteletére. Halálának 950. évfordulóján, 1988-ban került sor ismét az ereklye országjárására, illetve attól az évtől kezdve megrendezésre kerülhetett az augusztus 20-i körmenet.

Forrás: https://mult-kor.hu/image/gallery/2170/.630x1260/12800.jpg?lavid=246334

Azt már kevesen tudják a Bazilikáról, hogy egy heccszínház áll a területén, melyben állatok közötti harcokat nézhettek délutáni szórakozás céljából az emberek. Ez a tevékenység a 18. században még teljes mértékben legális volt, azonban a századfordulóra a durva szórakozást felváltotta a cirkusz, majd a kerület egyik tehetősebb polgára egy plébániát emeltetett a helyére. 1817-ben indult meg a gyűjtés egy komolyabb templom emelésére.[1] Az ikonikus épületet több, mint 50 év alatt emelték fel, három építész keze alatt folyt a munka; Hild József, Ybl Miklós és Kauser József is dolgozott rajta. Kupolájába kilátó épült, melyet ma már lifttel, vagy 364 lépcsőfok megmászásával lehet elérni és ahonnan gyönyörű panoráma nyílik a városra.[2] A Bazilika előtti téren gyakran rendeznek koncerteket, vásárokat, de kiváló éttermek, fagylaltozók, illetve szórakozóhelyek is találhatók a hangulatos sétálóutcákban.

Budapest másik jellegzetes keresztény épülete a Budai Várban található Mátyás templom. A templom a 13. században épült, azonban pontos adatok nem maradtak fent, de kutatók 1246-1247-re saccolják építésének kezdetét. Egy évszázaddal később, egy mise közben az egyik tornya összedőlt. Szerencsére a balesetben senki nem sérült, azonban ez elég volt ahhoz, hogy elkezdjék átalakítani az épület szerkezetét. Mátyás királyunk több szálon is fűződik a templomhoz, itt vette el Pobjebrád Katalint, illetve mikor 1470-re befejeződtek a munkálatok, Mátyás kitűzte az épületre címerét. 1541-ben, mikor Szulejmán elfoglalta Budát, a templom dzsámiként funkcionált. Több koronázás is itt zajlott, elsőként Károly Róbertet, majd Ferenc Józsefet és feleségét, valamint utolsó királyunkat, IV. Károlyt és feleségét is itt koronázták.[3] Ha meglátogatjuk a templomot, mindenképp szenteljünk időt a várnegyed többi részének felfedezésére is!

Forrás: https://vjm.hu/wp-content/uploads/2016/04/shutterstock_277290458.jpg

Budapestről most áttérünk vidékre, hogy ott fedezzük fel a keresztény kultúra ránk maradt csodáit. Az Esztergomi Bazilikának több szempontból is kiemelt szerepe van a magyar történelemben. Esztergom városában született Szent István királyunk, a város sokáig a magyar uralkodók székhelyeként szolgált, majd a katolikus egyház legfőbb központja lett. A bazilika területén hét templom helyezkedett el, közülük az elsőt, a Szent István protomártír-templomot Géza építtette és a legenda szerint ennek az egyik kápolnájában született meg fia, Vajk. Az újkorban, a templomok romjai között kiemelt figyelmet kapott a templom-együttes legnagyobb tagja, a Nagyboldogasszony és Szent Adalbert Főszékesegyház. Ezt a templomot építtette négy hercegprímás a 19. században egy klasszicista stílusú bazilikává. Kühnel Pál dolgozott először a bazilikán, aki egy „magyar Vatikánt” álmodott, sajnos ennek csak egy része valósult meg. A munka később unokaöccsére, Packh Jánosra hárult, akit otthonában meggyilkoltak, így fejezte be a munkálatok Hild József, akinek a nevével fentebb, a Szent István Bazilika kapcsán már találkoztunk. 1856-ban Liszt Ferenc, erre az alkalomra komponált „Esztergomi misé”-jével megtörtént a felszentelés. A Bazilika tetején található a Panorámaterem, mely gyönyörű látványt nyújt a festői Duna-kanyarra.[4]

A 996-ban alapított Pannonhalmi Bencés Főapátság világörökségünk része, mely ma is otthont ad a bencés szerzetesrendnek. A látogatók többek között megtekinthetik a 13. században épült Pannonhalmi Szent Márton Bazilikát, az altemplomot, egy arborétumot, illetve a könyvtárt. A mai épületegyüttest az elmúlt évezredben többször felújították, átalakították, de főként klasszicista vonásokat rejt. Géza fejedelem a Csehországból érkező szerzeteseket ide, Pannónia Szent Hegyén telepítette le, azonban a hely csupán 1541-ben lett főapátság. Uros apát, a templom építtetője szerencsésen visszaverte a tatárokat, azonban a török hódoltság idején a szerzeteseknek menekülni kellett. Az évszázadok alatt az épület súlyosan megrongálódott, az 1700-as években barokk stílusban újították fel. II. József uralkodása alatt a szerzetesrendeket feloszlatta, majd I. Ferenc király 1802-ben alapította újra a rendet. A monostor egyik érdekessége a több százezres kötetet magába foglaló könyvtár, mely Magyarország egyik legnagyobb könyvgyűjteménye.[5]

Forrás: https://csodalatosmagyarorszag.hu/wp-content/uploads/2020/06/pannonhalmi-foapatsag-naplemente-2020majus-csodalatosmagyarorszag-dronfoto-peter-leyer.jpg

Budapesten körülbelül 110.000 zsidó származású ember él, mely Közép-Európában a legnagyobb zsidó közösséget takarja. Ugyan a történelem során ezen emberek többször ki voltak tiltva a fővárosból, el voltak tiltva meghatározott munkaköröktől, szerencsére napjainkban kultúrájuk virágzik, összetartó hitközösségeik és kulturális rendezvényeik nem hagyják, hogy a zsidó hagyományok feledésbe merüljenek.

Legjelentősebb zsidó vallású látnivalónk a budapesti Dohány utcai Zsinagóga. A világhírű épület az Astoriától nem messze, a korábbi zsidó negyedben épült, melyben ma is sok zsidó család él. A zsinagóga Európában a legnagyobb, de világszinten is a második helyen helyezkedik el. Homlokzata törvényszerűen Jeruzsálem felé néz, a keleti főfalon őrzik az ősi Tóra-tekercset. A neológ zsinagógában a nők és a férfiak külön imádkoznak, ilyen eseményekkor a hölgyek általában emeleti karzaton, vagy különálló padsorokban vannak. Az épületet Herlz Tivadarnak, a cionista mozgalom atyjának szülőházára építették, így a zsinagóga területén neki is állítottak emléket. A prédikáció ma már magyarul hangzik, hiszen kevesen beszélik, vagy akár értik a jiddis nyelvet. A Hősök templom, a zsinagóga egyik része, az első világháborúban elhunyt zsidó katonáknak állít emléket, pontos számukat pedig az akkor működő Egység c. zsidó újság lapjaiból ismerhetjük. [6]

A 150 évig tartó török hódoltság idején, ahogy fentebb olvashattuk, több keresztény templomot mecsetként használtak, azonban az arab kultúra is hagyott hátra saját építésű műemlékeket. Budapesten, a 2. kerületben található Gül Baba türbéje, mely forgalmas elhelyezkedése ellenére, nem biztos, hogy sokak számára ismert, ugyanis az utóbbi évtizedekben felújítás miatt el volt zárva a nyilvánosság elől. Gül Baba nevének jelentése a „rózsák atyja”, a férfi pedig az Oszmán Birodalom egyik meghatározó szereplője volt. II. Mohamed idején ő vezette a birodalom hadseregét európai hadjáratain, majd 1541-ben I. Szulejmánnal ő is megérkezett Budára. Nem sokkal később elhunyt, azonban rangját és fontosságát igazolja, hogy a szultán is ott volt a temetésén, illetve Buda védőszentjévé avatta. A türbe szó egy kulcsfontosságú személy síremlékét jelöli, melyet a 3. Budai pasa építtetett. Buda második ostroma alatt a Habsburg hadsereg nem bántotta az emlékművet, melyet később katolikus kápolnává alakított. A 19. század végén az ottomán kormány egy magyar építészt bízott meg azzal, hogy restaurálja a sírhelyet, majd 1914-ben magyar nemzeti emlékművé nyilvánították.[7]

Pécs közepén, a főtér legmagasabb pontján álló, zöld kupolás épület a város egyik legérdekesebb látnivalója. Az imahely története kiválóan bemutatja, hogyan váltakoztak a vallások Magyarországon, melyet a kupola tetején lévő kereszt – félhold páros is igazol. A középkorban plébániaként funkcionáló épület a török hódoltság idején muszlim imahellyé alakult, mely ma már katolikus templomként működik. Az épület nevét a városba vonuló oszmán hadsereg vezetőjéről, Gézi Kászim pasáról kapta. A török hódoltság után lebontották a minaretet, de az átalakítás ellenére az épület őrzi az iszlám vallás jellegzetességeit. Imafülkéi Mekka irányába néznek, az épületben fellelhetők a Korán írásai, illetve megmaradt két mosómedence, melyben jelenleg a szenteltvizet tárolják. [8]

Forrás: https://m.utisugo.hu/_Images/latnivalok/004665948_dzsami2.jpg.jpg_orig.jpg

[1] https://welovebudapest.com/cikk/2013/6/25/budapest-ikonikus-epuletei-szent-istvan-bazilika

[2] https://www.bazilika.biz/hu/

[3] https://matyas-templom.hu/

[4] https://www.bazilika-esztergom.hu/hu/toertenet

[5] https://kirandulastippek.hu/bakony-veszprem/pannonhalma-bences-foapatsag

[6] http://www.dohany-zsinagoga.hu/?page_id=17

[7] https://gulbabaalapitvany.hu/gul-baba-turbeje/

[8] https://kirandulastippek.hu/pecs-baranya/pecs-dzsami

Szerencsére piciny országunkban sem kell messzire utazni egy kellemes nyári fürdőzéshez, esetleg egy téli termálvizes kikapcsolódáshoz. A hazánkban nyilvántartott közel 3500 állóvíz az ország területének 2%-át lefedi, így az országot barangolva akarva-akaratlan belebotlunk valamelyikbe. Tavaink sekélységük miatt hamar felmelegednek, így az évek során közkedvelt fürdőzőhelyekké váltak nem csak a magyar, de a környező országok lakosságának körében is.

Forrás: https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/wp-content/uploads/2015/02/tonyito2.jpg

„Nekem a Balaton a Riviéra”

Legnépszerűbb tavainkról valószínűleg már minden magyar lakos hallott, és nagy eséllyel nyaralt már akár többnek a partján. A Balaton nem csak Magyarország, de Közép-Európa legnagyobb, egyben leglátogatottabb tava, nem véletlen kapta a „magyarok tengere” elnevezést. Ahogy Marót Viki is megénekelte, sokak számára a tó a hazai riviéra. Budapestről egy 2 órás kényelmes vonatúttal már el is érünk a zöldeskék vízhez, de kedvelt nyaralási célpont nem csak a magyar, hanem a környező országok lakosai számára is. A közel 600 km² területű állóvíz a tektonikus tavak kategóriájába tartozik, vagyis a medencéjét belső erők, földmozgások alakították. Legmeghatározóbb táplálója a Zala-folyó, vízmagasságát pedig a Sió-zsilippel szabályozzák. Az elhasznált vízfelesleg a Sió-csatornába ömlik, majd hagyja el az országot a Duna részeként. [1]

A tó mentén rengeteg kulturális programot, borfesztivált, de akár sportrendezvényt találunk, melyek az év minden szakában várják a látogatókat. Az északi part felkapott turisztikai célpontja a Tihanyi-félsziget, mely a 11. században alapított bencés apátságnak ad otthont. Emellett érdekessége a községnek a tihanyi visszhang; ha a Visszhang-dombról az apátság irányába kiáltunk, a 300 méterre lévő falról akár 7 szótag is visszaköszön hozzánk. [2]

A sportolni vágyók is számtalan program közül válogathatnak a Balatonhoz látogatván. Idén 15. alkalommal rendezik meg az UltraBalatont, amely Közép-Európa leghosszabb futóversenye. A programra lehet egyéni számban és csapattal is nevezni, így ha valaki idén még félelmetesnek tartaná a 221 km-t egyedül megtenni, nyugodtan hozhat magával akár egy tucat futótársat is. [3]

A Balaton-parton számtalan fesztivál is helyet kap a nyár folyamán, évek óta a déli parton szervezik meg a Strand, a nemzetközi berkekben is neves Balaton Sound, a B My Lake, vagy a boglári Töklámpás fesztiválokat. A tó északi partja ad otthont a tihanyi Levendula fesztiválnak, illetve a kapolcsi Művészetek Völgyének.

Forrás: https://www.magyarorszag-terkep.hu/wp-content/uploads/2018/04/balaton.jpg

Tisza-tó

Hazánk második legnagyobb tava a mesterségesen kiépített Tisza-tó, az ország keleti felén, az Alföldtől északra található. Hangulatos falvak, magyaros éttermek, és sok-sok vízi, illetve szárazföldi program várja az odalátogatókat. A tó körül kiépített 70 km hosszú bicikliút egy, esetleg többnapos programként szolgálhat a sportolni vágyók számára, de kajak-, kenu-, sőt, motorcsónakbérlés is szinte minden helységben lehetséges. A balatoni futóverseny sikeressége nyomán, a Tisza-tó körül is van lehetőség a futásra, szellemesen az Ultra Tisza-tó keretein belül. Itt értelemszerűen rövidebb a táv, de a 130 km hosszú szakaszra ugyanúgy lehet egyedül és csapatban is nevezni. A tó az utóbbi időben felkapott nyaralási célponttá vált, azonban még mindig lényegesen nyugodtabb és olcsóbb a Balatonnál.

A Tisza-tó egyik legizgalmasabb része a madárrezervátum, mely az európai vándormadarak fontos pihenőhelyeként szolgál, és kizárólag túravezetővel tekinthető meg. Emellett a tó egyik bemutató területe a Hortobágyi Nemzeti Park, ami több, mint 20 éve az UNESCO Világörökség része és érdekes, interaktív programokkal várja a hazai és külföldi látogatókat egyaránt. 2012-ben nyitotta meg kapuit a Tisza-tavi Ökocentrum, mely többhektáros területén színes programokon keresztül mutatja be a tó élővilágát és a helyi bioszféra működését. [4]

Forrás: https://m.blog.hu/gy/gyereatiszatora/image/szurkegem_tto.jpg

Fertő-tó

Hazánk harmadik legnagyobb tava az ország észak-nyugati részén elhelyezkedő Fertő-tó. Nevét a fertő szó jelentéséről kapta, ami mocsaras, saras, iszapos vidéket jelent, ez a mai napig találó rá. Keletkezésében a fentebb említett két rokonától eltérő, ugyanis a Fertő-tó medrét a szél vájta. Vizének sótartalma több, mint 30%-kal magasabb, mint a Balatoné, medencéje 100-120 évente teljesen kiszáradhat, mivel legfőbb vízforrása a talajvíz és a csapadék. Legutóbbi kiszáradását a 19. század végén jegyezték fel. [5]

Ha ellátogatunk a tóhoz, érdemes megnéznünk a fertődi Eszterházy-kastélyt, melyet az UNESCO a világörökségek listáján is számon tart. A mesebeli vadászkastélyt a „magyar Versailles”-nak is nevezik, jelenleg a világjárvány miatt zárva tart, de a kastély weboldalán található linkre kattintva egy virtuális sétát tehetünk az épületben. Korábbi tó-rokonaihoz hasonlóan, a Fertő-tó körül is kiépített bicikliút található, melyet a fitt látogatók akár egy nap alatt körbetekerhetnek. [6]

„Fesztivál-tavaink”

Magyarországon jellemzőek a nyári (főként zenei) fesztiválok, melyeket gyakran szerveznek tópartok mentén. Nem csoda, hiszen a rekkenő hőségben, a késő esti szórakozás után igen kellemes lehűlni édesvízi tavainkban, emellett rengeteg napközbeni program közül válogathatnak a fesztiválozók. Ki utasítana el egy vízibiciklizést, az utóbbi időben egyre felkapottabb SUP-ozást, vagy akár egy jó sajtos-tejfölös lángost?

A balatoni fesztiválokról már fentebb olvashattunk, ezen kívül érdemes megemlíteni a Velencei-tó, a Pécsi-tó, vagy a Bánki-tó menti zenés programokat. A vízparti események rendkívül hangulatosak, gyakori a víziszínpadi koncertezés, mely egy egészen újszerű élményt tud nyújtani.

A Velencei-tónál szervezik meg évente az EFOTT-ot (Egyetemisták és Főiskolások Országos Turisztikai Találkozója), mely az egyik legrégibb fesztiváljaink közé tartozik. Első eseményét a rendszerváltás előtt, a hetvenes években tartották. 2015 óta a Velencei-tó északi partja ad neki otthont és főként a felsőoktatásban résztvevő hallgatókat várják a fesztiválra. [7]

A Fishing On Orfűt évek óta a Pécsi-tó melletti Panoráma kempingben rendezik meg. A fesztiválon jellemzően a magyar alternatív zene neves figurái lépnek fel, visszatérő vendég a 30Y zenekar, a Budapest Bár, vagy a Quimby.

A Bánkitó Fesztivál a „legnagyobb kisfesztiválként” próbál kitűnni a fesztiválok színes kavalkádjából, melyet 10 éve rendeznek meg a Nógrád megyei Bánki-tó partján. A Nonprofit fesztivál egyik fő profilja a civil szervezetek támogatása, nekik nyújt megjelenési platformot, ezzel próbálja népszerűsíteni a közügyekért tenni akaró hazai szervezeteket.[8]

Forrás: https://i.ytimg.com/vi/Iiup6iJibAY/maxresdefault.jpg

Gyógyulni vágyóknak

A fesztiválturizmusról most kicsit átevezünk a csendesebb gyógytavaink vizére, amely szerves részét képzik a hazai gyógyturizmusnak, erről ebben a cikkünkben írtunk bővebben. Országunk területén több természetes termálvíz is található, mely kiválóan alkalmas reumás megbetegedések, ízületi problémák, vagy bőrbetegségek kezelésére, mindemellett akár a kinti mínuszokban is látogathatók, hiszen hőmérsékletük télen sem esik 20 Celsius fok alá.

Egyik legismertebb gyógytavunk a Hévízi Tófürdő, mely egyben a világ legnagyobb biológiailag aktív természetes termáltava. Ezt a Keszthelytől mindegy néhány kilométerre elhelyezkedő, ásványianyag-tartalmában gazdag vizet rendszeresen javasolják különböző gyulladásos, mozgásszervi megbetegedésekre, krónikus nőgyógyászati panaszok kezelésére. Forrásai percenként 400 liter friss vízzel gazdagítják a tavat, így kevesebb, mint 4 nap alatt az állóvíz egész vízállománya lecserélődik. [9]

A kevésbé ismert Demjéni termáltó az ország észak-keleti részén helyezkedik el, ez a legkésőbb (2008-ban) feltárt hazai gyógyvíz. A vízbe közel 700 méter mélyről áramlik be a 68 fokos termálvíz, mely kénes összetételéből adódóan jelentős vas-, és kovasav-tartalommal bír. Gyakran javasolják vérkeringési problémákra, illetve gyulladásos bőrsérülésekre. [10]

Forrás: https://csodalatosmagyarorszag.hu/wp-content/uploads/2020/02/heviz-2020februar7-termal-to-furdo-csodalatosmagyarorszag-dronfoto3.jpg

[1] https://www.balatonguest.hu/balaton

[2] https://funiq.hu/2660-tihanyi-visszhang

[3] https://ultrabalaton.hu/

[4] A Tisza-tó csodái - 6 kihagyhatatlan látnivaló | Képmás Magazin (kepmas.hu)

[5] http://www.ferto-neusiedlersee.hu/letoltesek/fertoto.pdf

[6] https://kirandulastippek.hu/ferto-to

[7] https://efott.hu/

[8] https://bankitofesztival.hu/

[9] Hihetetlen gyógyerő van ennek a 8 magyar tónak a vizében: érdemes megmártózni bennük - Egészség | Femina

[10] Demjén Termálfürdő (gyogyvizekvolgye.hu)

A Skift turisztikai portál legújabb kiadványában összegezték, hogy az elkövetkezendő öt év során milyen utazási trendek lesznek népszerűek, hogyan alakulnak át az üzleti utazások, illetve milyen újdonságok várhatóak. Fontos azonban megjegyezni, hogy a szektor jövője számos különböző tényezőtől függ, mint például a klímaváltozás vagy a gazdasági válságok, amelyek nagyban befolyásolják a jövőbeli trendek alakulását.

Forrás: https://turizmus.com/

Az előrejelzések szerint a rövidtávú lakáskiadás legalább annyira népszerű lesz, mint a járvány előtt. Vélhetően még többen döntenek majd az Airnbn típusú lakások mellett, mivel az utazók számára fontos lesz, hogy a választott szálláshelyen maximálisan otthonosan érezhessék magukat. A hotelek erősödése mellett valószínűleg azok átalakulása is megfigyelhető lesz, a „lifestyle” típusú nyaralóhelyek előnyt élvezhetnek majd, hiszen ezek a helyek nyújthatnak igazi komfort érzetet a vendégek számára. A szállodáknak érdemes lesz olyan programokat és élményeket kínálniuk, amelyek már az utazás előtt elkezdődnek például a közösségi média segítségével vagy egy digitális utazás során.

A cégek többsége előfizetéses szolgáltatási rendszert is kínál majd az ügyfelei számára. Az elemzők azt jósolják, hogy a havi vagy akár éves befizetések rendszere egyre vonzóbbá válik a jövőben és elkezdik kiszorítani az egyszeri vásárlásokat. Az elmúlt évek során több nagyobb szállásmárka is bemutatta tervét, amely lehetővé teszi az otthonról dolgozók számára, hogy meghatározott havi díjért ingatlanból ingatlanba költözzenek bizonyos időközönként. Elképzelhető, hogy a szektor más területén is felfigyelnek majd erre a lehetőségre a cégek.

Egyes turisztikai vállalkozások meglepetést nyújtó előfizetési megoldásokkal várják majd folyamatosan fizető ügyfeleiket. Ilyen szolgáltatást kínál például az Inspirato Pass luxusutazás-előfizetés, amely olyan üdülőkben és nyaralókban biztosít szállást, amelyek a legnépszerűbb utazási célpontokon találhatóak. A dizájn nyaralóhelyeken plusz juttatások és meglepetések várják az előfizető vendégeket, hogy biztos legyen az elégedettség. Hasonló elképzelés szerint működik a londoni székhelyű BeRightBack is, ahol az utazók havi díjat fizetnek, cserébe pedig négyhavonta egy meglepetés utazás vár rájuk, amelynek célpontját, repülőjáratait, szállodáit a cég választja ki.

A koronavírus-járvány végével az utazók figyelme újra arra összpontosul majd, hogy minél kisebb ökológiai lábnyomot hagyjanak majd maguk után. Sok utazási társaság már eddig is kiemelt figyelmet fordított a környezettudatosságra, de a jövőben erre még nagyobb figyelmet kell fordítaniuk.. A szakértők úgy gondolják, hogy az előfizető modell elősegítheti a fenntarthatóságot is, amelyet egyre több utazó fog elvárni.

Forrás: https://turizmus.com/

Élő közvetítés, 360 fokos panoráma felvételek, 5G és a virtuális valóság ötvözéséből létrejött, új típusú utazásélmény, amely lehetővé teszi számunkra, hogy különlegesebbnél különlegesebb helyeket fedezzünk fel anélkül, hogy valóban útnak indulnánk.

Forrás: https://www.pexels.com/hu-hu/

A koronavírus-járvány megjelenése óta egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a különböző utazási célpontokat bemutató videók, virtuális túra- és tárlatvezetések, online közvetített színházi előadások és koncertek.

Tavaly márciusban egy élőközvetítésekre specializálódott kínai weboldal (Douyin), elindított egy online programot, amely keretében lehetőség nyílt egy virtuális utazás során ellátogatni Jünnanba, ahol olyan csodálatos helyszíneket ismerhettek meg az érdeklődők, mint a Yulong Snow Mountain. A virtuális túravezetés egyik nagy előnye, hogy szinte korlátlan számban csatlakozhatnak a „turisták” az eseményhez, illetve interaktívabb, mint egy utazási műsor vagy videó megtekintése, mivel a résztvevők kommunikálhatnak az idegenvezetővel és a többi nézővel is a közvetítés alatt.

Kínában az utóbbi év során, annyira népszerűvé váltak a virtuális utazások, hogy Li Ko-csiang miniszterelnök úgy döntött, nagyobb támogatást biztosít majd az „Internet Plus Tourism” fejlesztésére, amely a virtuális utazások mellett magába foglalja a turisztikai holnapok online marketingtevékenységre való ösztönzését is. A legtöbb virtuális élményeket kínáló cég, annak reményében szervezi programjait, hogy a résztvevők a járvány után élőben is ellátogatnak majd azokra a csodás helyszínekre, amelyeket a virtuális térben már bejárhattak.

Forrás: https://www.pexels.com/hu-hu/

Ázsia mellett az Egyesült Államokban és Európában is egyre nagyobb teret hódít a virtuális utazás. New York-ban például egy idegenvezető által készített virtuális sétát tehetünk a Central Parkban, de akár Philadelphia történelmi emlékeit is felfedezhetjük egy 360 fokos panoráma túra alkalmával. A Google Arts and Culture az Amerikai Nemzeti Park Szolgálattal együttműködve, vadőrök narrációjával mutatja be a legnépszerűbb nemzeti parkokat, például a Yellowstone-t vagy a Bryce Canyont.

Egy berlini idegenvezető, Jeremy Minsburg több virtuális városnéző sétát ajánl. A túrán résztvevők megismerhetik a német főváros nevezetességeit, illetve a város történelmével kapcsolatos kérdéseiket is feltehetik.

Magyarországon is elérhető pár hasonló program, a Behind Budapest például két élő, virtuális túrát is ajánl a weboldalukon. Az egyik a budai oldal főbb nevezetességeit veszi sorra, a Halászbástyától indulva végig a Vár környéki utcákon sétálva, míg a másik túra a Duna-parti holokauszt emlékműtől indul és a Szent István-bazilikáig kalauzolja el az érdeklődőket.

Forrás: https://turizmus.com/

A koronavírus-járvány nagymértékben befolyásolta a turisztikai szezont, azonban a hazai úti célokat népszerűsítő kampányoknak köszönhetően a belföldi turizmus meghatározó maradt. A kisiskolások körében népszerű turisztikai programmá nőtte ki magát a „Hol vagy, Kajla?” kampány, az Országos Kéktúra útvonalakat teljesítők száma pedig soha nem látott mértékben nőtt!

Forrás: https://www.pexels.com/hu-hu/

„Hol vagy, Kajla?” – turisztikai kampány

A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) kezdeményezésére, 2019 nyarán indult el a nagyszabású országos kampány, amelynek elsődleges célja, hogy az alsó tagozatos iskolások jobban megismerjék hazánk természeti kincseit. Az utazásra ösztönző edukatív kampány segítségével a gyerekek virtuálisan és személyesen is felfedezhetik Magyarország csodáit, ugyanis 22 tanösvény és számtalan kihagyhatatlan nevezetesség várja az érdeklődő kisiskolásokat. A program az úgynevezett Kajla útlevélre épül, ebbe a pecsétgyűjtő füzetbe gyűjthetik a gyerekek a bélyegzőket több száz hazai látnivaló és nevezetesség helyszínén.[1]

Az MTÜ megbízásából, a Kantar Hungary Kft által végzett kutatás eredményeiből kiderül, hogy a „Hol vagy, Kajla?” kampány ismert és kedvelt turisztikai programmá nőtte ki magát. A felmérés során 1000 fős mintán vizsgálták a program ismertségét, illetve egy 300 fős kiegészítő minta segítségével a 7-12 év közötti gyermekek szülei és nagyszülei körében végeztek felmérést. A megkérdezettek közel 50%-a hallott a programról a kampány csúcsidőszaka alatt, illetve egyes demográfiai csoportok esetében megfigyelhető, hogy ez a százalék magasabb, vagyis a kampány láthatóbb volt számukra. Ilyen csoportok például az egyetemisták (68%), a GYES-en és GYED-en lévők (61%), a női válaszadók (55%), valamint a budapesti lakosok (54%). A 7-12 éves gyermekkel rendelkező családok esetében 10-ből 6-an ismerik a turisztikai kampányt, ezzel az eredménnyel pedig a második legismertebb a hasonló jellegű programok között.

A magas láthatóság hozzájárul az elsődleges célhoz: a kisiskolás gyerekek megismerjék hazánk természeti kincseit és minél több belföldi utazáson vegyenek részt. A koronavírus-járvány nagymértékben befolyásolta a turisztikai szezont, azonban a hazai úti célokat népszerűsítő kampányoknak köszönhetően a belföldi turizmus meghatározó maradt.[2]

Forrás: https://kajla.hu/

Egy kaland, másfélmillió lépésben – találkozzunk az Országos Kéktúrán!

Az Országos Kéktúra Magyarország északi tájain, Írott-kőtől Hollóházáig folyamatosan végighaladó, jelzéssel ellátott turistaútja, amelynek hossza több, mint 1100 km. A Rockenbauer Pál Dél-Dunántúli Kéktúrával és az Alföldi Kéktúrával része az Országos Kékkörnek. Az útvonalat végig járva megismerhetjük hazánk föld- és vízrajzát, állatvilágát, illetve természeti szépségeit.

2020-ban a National Geographic a leginkább ajánlott utazási célpontok közé sorolta a Magyarországon átívelő túraútvonalat. Az Országos Kéktúra olyan látványosságok között szerepel, mint a Kalahári Sivatag vagy a Grand Canyon. A teljes útvonal részletes, szakaszonkénti ismertetője magyar, angol, német és szlovák nyelven is elérhető a Magyar Természetjáró Szövetség online útikönyvében, a Természetjáró.hu weboldalon, illetve a hozzátartozó ingyenes Természetjáró applikációban, amely offline módban is alkalmas terepi navigációra. A túrázók hivatalos pecsétfüzetbe gyűjthetik a bélyegzőket, amelyek az egyes szakaszok teljesítését igazolják.[3]

2020-ban az Országos Kéktúrán több, mint 20 ezer új természetjáró indult el, amely 168 %-os emelkedés az előző év hasonló időszakának adataihoz képest. Az országban már 150 ezer felett van azoknak a száma, akik a hivatalos kéktúra igazolófüzetet használva járják a kék sávval jelzett útvonalakat. A Magyar Természetjáró Szövetség tapasztalata szerint a járvány miatti bezártság-érzet a hazai lakosság kirándulási vágyát sokszorosára növelte, olyanok is útnak indultak, akik korábban szinte soha nem túráztak.[4]

[1] https://turizmus.com/szabalyozas-orszagmarketing/kajla-kutyaval-fedezhetik-fel-magyarorszagot-az-iskolasok-1164471

[2] https://mtu.gov.hu/cikkek/ismert-es-kedvelt-turisztikai-programma-n-tte-ki-magat-a-hol-vagy-kajla-kampany-2026

[3] https://kektura.hu/cimlap.html

[4] https://mtu.gov.hu/cikkek/soha-nem-latott-mertekben-n-tt-a-kekturazo-kedv-2020-ban-2153

Neked egy finom fogás, együtt viszont összefogás

A koronavírus következtében különösen nehéz helyzetbe került a vendéglátó szektor. Bár a helyszíni fogyasztás helyetti házhozszállítással többnyire fent tudják tartani magukat az éttermek, a forgalomcsökkenést szinte egy vendéglátóipari egység sem tudta elkerülni. A Szentkirályi Magyarország egy online médiakampánnyal buzdítja az étterembe járók közösségét, hogy fogjanak össze a kedvenc helyeik érdekében, és ételrendeléssel támogassák fennmaradásukat.

forrás: https://www.pexels.com/hu-hu/foto/ferfi-emberek-technologia-munka-4393426/

A médiakampány keretében online jelenlétet, azaz nagymértékű láthatóságot biztosít a cég kiemelt partnereinek, melynek célja, hogy átfogóan bemutassa a kezdeményezésben résztvevő éttermeket és népszerűsítse az életrendelés lehetőségét.

„A járvány kitörése óta azon dolgozunk, hogy a rendelkezésünkre álló eszközökkel támogassuk azokat, akiknek a leginkább szükségük van a segítségre. Tavaly március óta rendszeresen adományozunk ásványvizet kórházaknak – köztük elsődlegesen járványkórházaknak –, mentőszolgálatoknak, idősotthonoknak és önkormányzati intézményeknek. A most induló kampányunkkal HoReCa-partnereink fennmaradását biztosító ételrendelésre buzdítunk mindenkit, hogy a járvány végével újra kinyithassanak, és azt tehessék, amiben a legjobbak: felejthetetlen élményeket kínáljanak a vendégeiknek” – mondta el Balogh Levente, a Szentkirályi Magyarország elnöke és tulajdonosa.

forrás: https://www.nbcnews.com/better/lifestyle/9-tips-make-your-pizza-habit-healthier-according-nutritionist-ncna968811

A vendégeknek a korlátozások ideje alatt sem kell lemondaniuk a gasztronómiai élvezetekről, hiszen ugyanazt a minőséget fogyaszthatják biztonságban, az otthonukban. A különleges éttermek házhozszállítási lehetőségeiről itt írtunk korábban.

A készülő kampányra nagy szükség van a jelenlegi körülmények között, hiszen a vendéglátóhelyek csak úgy élhetik túl ezt a nehéz időszakot, ha a hűséges vendégek továbbra is rendelnek tőlük.

„Az éttermi élményt nem csak az ételek, hanem az ott dolgozók és a helyszín atmoszférája határozzák meg közösen. A kampány során a vállalat ezt a három elemet mutatja meg egységes kreatívokon keresztül, és arra hívja fel a figyelmet, hogy jelenleg az ételrendeléssel segíthetünk, hogy a jövőben a másik kettő is fennmaradjon. A négy hetes online kezdeményezésben részt vevő budapesti és vidéki vendéglátóhelyeket bemutató grafikák a közösségi oldalokon hirdetések formájában jutnak el a vásárlókhoz: ezekre kattintva az összefogásra létrehozott oldalra jutnak, ahol a kezdeményezésben részt vevő éttermek listáját és az egyes helyszínek rendelési lehetőségeit találják” – olvasható a közleményben.

https://www.szentkiralyi.hu/osszefogas/

forrás: kreativ.hu

A Világörökség egyezmény alapgondolata szerint, a kulturális, illetve természeti örökség bármely elemének elvesztése vagy károsodása a világ összes nemzete számára veszteséget jelent. Közös feladatunk, hogy ezeket a kiemelkedő jelentőségű helyszíneket megóvjuk és az elkövetkező nemzedék számára átörökítsük.

Forrás: https://kulturpara.blog.hu/2018/07/28/kirandulastippek_magyarorszag_vilagoroksegi_helyszinei

Mi is az az UNESCO?

Az UNESCO az Egyesült Nemzetek Szervezetének Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete. 1945. november 16-án 37 állam írta alá a létrehozásáról szóló megállapodást. A szervezetnek jelenleg 193 tagállama és 11 társult állama van, Magyarország pedig 1948-ban csatlakozott a tagok közé. Az UNESCO elsődleges célja elősegíteni a béke és biztonság fenntartását a nevelés, a tudomány és a kultúra révén, valamint szorosabbra fűzni a világ népei és nemzetei közti együttműködést, hogy faji, nemi, nyelvi vagy vallási megkülönböztetés nélkül mindenki számára biztosítsa az igazság, a törvény és azon emberi jogok és alapvető szabadságjogok tiszteletben tartását, amelyeket az Egyesült Nemzetek Alapokmánya az összes nép javára elismer.

UNESCO küldetése, hogy minden állampolgár:

• hozzáférjen a minőségi oktatáshoz
• olyan közegben nőjön fel és éljen, ahol a kulturális örökség a generációk és népek közötti híd
• teljes mértékben részesülhet a tudomány eredményeiből
• a kifejezés teljes szabadságát élvezhesse

Minden tagállam a csatlakozást követően nemzeti bizottságot állít fel az UNESCO Nemzeti Bizottságok Kartája szerint. Jelenleg 199 nemzeti bizottság segíti tagállami szinten az UNESCO munkáját.[1]

Világörökség egyezmény

Az UNESCO 1972-ben elfogadott Világörökség egyezményének célja a kiemelkedő értékkel bíró kulturális és természeti örökségek megőrzése. Az egyezményhez csatlakozó állam kötelezettséget vállal, hogy a területén fekvő világörökségi helyszíneket óvja és megőrzi a későbbi generációk számára. A Világörökség lista jelenleg 1121 helyszínt (869 kulturális, 213 természeti és 39 vegyes) tartalmaz, melyek közül 8 található Magyarországon.[2]

• Budapest (Duna-partok, Budai Várnegyed, Andrássy út)
• Hollókő ófalu és környezete
• Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai
• Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete
• Hortobágyi Nemzeti Part – a Puszta
• Pécs ókeresztény temetője
• Fertő kultúrtáj
• Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtáj

Megújult Magyarország nemzetközi turisztikai weboldala

A koronavírus-járvány nem kedvezett az utazni vágyóknak, azonban az úti célok iránti érdeklődés továbbra is töretlen, az emberek szívesen fogyasztanak utazással kapcsolatos tartalmakat és ezáltal ötleteket gyűjtenek a témában. A Magyar Turisztikai Ügynökség már az inspirációs fázisban segíteni szeretné az utazás szerelmeseit, így elindította a WOW Hungary weboldalt.

A nemzetközi kutatások előrejelzései szerint, a járványt követő utazások tervezésénél drasztikusan lecsökken majd a foglalási ablak, vagyis minimális idő fog eltelni a foglalás és a tényleges utazási időpont között. A turisták jelentős része akár azonnal útra kelhet, a tervezésben pedig továbbra is nagy szerepük lesz a webes felületeknek.

Az új weboldalon a desztinációs és turisztikai termékkínálat mellett az utazás megtervezésében segítséget nyújtó menüpont is helyet kapott. Egész évre szóló ajánlatok, útitervek, attrakciók, valamint gasztronómiai- és borajánlók várják az érdeklődőket. A weboldal egyelőre csak angol nyelven érhető, de azt ígérik, hogy a közeljövőben további nyelvekkel és hasznos funkciókkal bővül az oldal.[3]

Az oldal az alábbi linken érhető el: https://wowhungary.com/

Forrás: https://turizmus.com/szabalyozas-orszagmarketing/megujult-magyarorszag-nemzetkozi-turisztikai-honlapja-wowhungary-1172585

[1] http://unesco.hu/rolunk/unesco-107189#mobile

[2] http://unesco.hu/vilagorokseg/vilagorokseg-107171

[3] https://mtu.gov.hu/cikkek/megujult-magyarorszag-nemzetkozi-turisztikai-weboldala-itt-az-uj-wowhungary-com-2051